Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

2GÜ Az országgyűlés képviseloházúnak Se totális háború egészen más követelményekkel lep lei az egyes országokkal szemben, mint a régebbi háborúk. A világháború előtt is totálisnak hitték a háborút. Akkor is fel kellett készülniük a hadviselő feleknek a háború ;

Vis.é.lésére elengedhetetlen szükségletek fedezésére ezeknek a működő hadseregekhez való utánszállítására, sőt a hátország népességének el; látására is. Ilyen értelemben azonban a római köztársaság is totális háborút viselt volna, mert légiói részére jól kiépített élelmezési és utánszállítási berendezéssel rendelkezett. Az északaimerikai szecessziós háborúban az északi államoknak sikerült a simacsövű, elöltöltő fegyver helyébe vontcsövű hátultöltő fegyver előállítását biztosítani s ezzel a technikai fÖ

: lénnyel a délieket, bár ezek jobb katonaanyaggal és vezetéssel rendelkeztek, megverni. Az északi államok blokád alá vették a déliek tengerpartját és így a fegyver- és élelemutánpótlástól elvágták őket. A déliek gabonatermését az északiak lovassága felégette s így a nép élelmezését is lehetetlenné tették. Mindez a délieket fegyverletételre kényszerítette. Az északi államok hadjárata tehát egyben gazdasági háború is volt. Itt (már fellelhetők a totális háború egyes elemei. A világháború további fejlődést mutat. Ludendorff szerint a totális háború az össznépesség háborúja lesz másik nép összessége ellen. A háború a nemzetgazdaság rendelkezésére álló minden eszközzel viselendő. Minden ember, a termőföld, az egész élelmezési gazdaság, az egész ipar a háború szolgálatába állítandó. Ebben a háborúban nincs különbség a harcoló csapatok és a polgári lakosság között. A háború a legszélesebb horizontális és vertikális irányban folyik. A repülők megjelenése megszünteti a front és a hátország fogalmát. A hadi ós a háborús ipar létfenntartási elem lesz. 1914-ben azt hittük, hogy a háborúra előkészültünk, mert néhány gyárral háború esetére szállítási szerződést kötöttünk. Csakhamar kisült, hogy tévedtünk, mert a fenyegető gazdasági összeomlás ellen is fel kellett vennünk a harcot. A katonai mozgósítás a legapróbb részletekig elő volt készítve minden eshetőségre s minden nagyabb frikció nélkül ment végbe. Ellenben nem történt gondoskodás az esetleg beálló nyersanyaghiányok pótlására, amit legtöbbször improvizált szurrogátumokkal kellett eszközölni. Az előkészületek ily irányú elégtelenségén is múlott a háború szerencsétlen kimenetele, miután a négy esztendő alatt mindig újabb és újabb erőforrások apadtak ki nálunk. Az 1912 : LXIII. te. és LXVIII. te. nálunk gondoskodott a kivételes hatalomról és hadiszolgáltatásokról, Németországban azonban nem voltak ilyen intézkedések és Németország már a háború első hetében, kénytelen volt kivételes gazdasági intézkedéseket tenni. Franciaországban a katonai mozgósítás szintén simán folyt le. Baj volt az, hogy általában azt hitték Franciaországban, hogy a háború rövid ideig tart. Iparvidékeik megszállása nagy adókieséseket okozott, mert majdnem valamennyi szénbányájuk német kézre került. Bár a világháború előtti időben mindenütt fegyverkeztek. mégis a háború kitörése eléggé meglepetésszerű volt. A legtöbb állam elhamarkodott törvényeket hozott, a háborús gazdaság szempontjából értékes munkaerőket túlkorán használták fel. A háborús ipar gyártási kapacitásának előkészítését elmulasztották. A háborfi pénz

: /. ülése 1939 'január Í7-én, kedden. ügyi alátámasztását meggondolatlanul csinálták. Hiányzott az irányított háborús gazdálkodás. E mellett a haditechnika hallatlanul fejlődött. A hadvezetőségek mind gyakrabban lepték meg ellenségeinket újabbnál újabb gyilkoló találmányókkal. A háború megszűnt mozgó háború lenni, lassan átalakult világháborúvá és anyagháborúvá, a dologi értékek szörnyű megsemmisítőjévé. A felhalmozott készletek elfogytak, a haderők számbelileg állandóan emelkedtek és így állandóan többet is igényeltek. A hadiszükségletek hiánya megakasztotta a hadviselést és rengeteg felesleges véráldozatot követelt. Valószínűleg 1914 őszén az a hadviselő fél győzött volna, amelyik dúsan fel lett volna szerelve hadianyaggal és egyéb hadiszükségletekkel, a háború előtt felhalmozott készletekkel és a háború alatt készült hadianyagokkal. A világháború előtt általában azt hitték, hogy a régi értelemben^ vett seregekkel mozgó háborút viselhetnek. Ezért hiányzott mindenütt a háborús gazdasági készlet. Az események azonban hamarosan megsemmisítették ezt a tévhitet és a hadigazdaság fontossága mindenütt érezhetővé vált. A háborúnak totális háborúvá való fejlődése a modern államokat arra kényszerítette, hogy már háború előtti időben elkészüljenek minden tekintetben a háborús veszély esetére és már békében, a békegazdálkodás mellett hadi gazdálkodást is űzzenek. Ludendorff felismerte, hogy a totális háború órája ütött és emberfeletti erővel törekedett arra, hogy az államhatalom és a népi erők összhangbahozatalával és a háborúba való észszerű bekapcsolásával a vezetés minél intenzívebben tudja kifejteni azt a maximális erőt, amely a háború szerencsés befejezéséhez elengedhetetlen. T. Ház! Paul Schmitthenner szerint a totális háború fogalmának meghatározásához bizonyos előfeltételek kellenek. Ilyen a civilizáció magas foka, a technika fejlettsége, a népek kulturális fejlődése és az ezzel járó elfinomodása, kényelemszeretete, a külföldtől való függése és ilymódon a háborús intézkedésekkel szemben tanúsított érzékenysége. Ehhez járul a repülőgépek alkalmazása, miáltal az ellenség gazdasági berendezését a front mögött is támadhatják. Egy bizonyos, az, hogy repülőfegyver nélkül nincs totális háború. Mindezekből kitűnik, hogy a totális háború a civilizáció magas fokán álló nép összességének három dimenzióban viselt háborúja más népek összessége ellen, minden szellemi, fizikai, dologi és anyagi erejének latbavetésével. (Az elnöki széket vitéz Bohory György foglalja el.) T. Ház! Ezért szükséges a bekegazdaság mellett a hadigazdaságot már békében létesíteni, hogy akkor, amidőn a háború alatt a háborús gazdasági rendszert be kell vezetni, ez minden nagyobb megrázkódtatás nélkül, simán történjék. A hadi gazdálkodás már békében a háború elején szükséges készleteket előkészítse, hogy ezeknek pótlása fokozott erővel, szervezetten folytatódjék a háború befejezéséig, Jóval a háború előtt, az előkészületek idején a népesség nélkülözéseknek van kitéve, mert a hadi gazdálkodás elsősorban a jövő háborúra gyárt anyagokat. Ez áldozatkészséget követel s feszültséget okoz, amelyet huzamosabb ideig nem minden nép bír elviselni, A békegazdálkodás lehet liberális és lehet irányi-