Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

Az országgyűlés képviselöhdpjának 361 lés már alapjában oldotta meg a kérdést. Az 1848 : III. te. szerint minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban ő felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag a magyar minisztérium útján fogja gyakorolni. A függetlenségi harc idején császári-királyi csapatok egy része a magyar hadsereg soraiban küzdött. Az első időszakban 28 zászlóalj, 65 lovasszázad és néhány száz főnyi tüzérségből áll a magyar sorkatonaság. A polgári őrségek megszervezése után a szilárdabb alapokra fektetett nemzetőrségek megalakítására kerül a sor. Ekkor vette fel a magyar haderő a honvédség nevet. Az első önálló magyar hadsereg a nemzeti ügy diadalra jutásáért az önfeláldozás és a fegyelem bámulatos példájáról tesz tanúságot. A kapitányokból és főhadnagyokból rögtönzött fiatal tábornokok vezette újonnan felállított sereg föléje kerekedett Európa akkor legnagyobb katonai hatalmasságának, a tökéletesen megszervezett és kiképzett osztrák haderőnek. Az egész világot meglepte annak a hihetetlen erőfeszítésnek sikere, amellyel az alig Ötmillió lelket számláló magyar faj urává lett saját sorsának. Mégis bekövetkezett Világos, a rémuralom, a legkíméletlenebb abszolutizmus és a provizórium kora, amely 1867-ig tartott. Az 1867: XII te. 11. §-a kimondotta, hogy »ü felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezénylésére és bel szervezetére vonatkozik, Ö felsége által intézendőnek ismertetik el.« A nemzet elismerte a közös védelmi rendszer szükségét a pragmatika szankcióból eredő együttes és kölcsönös védelmi kötelezettségből kifolyólag, minek következményeként elismerte egyúttal a királynak, — ki osztrák császár is volt — az előbb említett szakaszban foglalt jogait. • :•' Az 1868 : XL. te. a véderőr51, az 1868. évi LXI. te. a honvédségről, az 1868 : LXII. te. a népfelkelésről szólnak, és alapját képezik az 1882 : XXXIX. és az 1889 : VI., továbbá az 1890, évi V. tcikkekben lefektetett törvényeknek. A világháború előtt megalkotott 1912 : XXX. te. a véderőrol, a XXXI. te. a honvédségről és a LXIII. te. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről, a LXVIII. te. a hadiszolgáltatá sokról, valamint e kettőt kiegészítő 1914. évi L. te. a nagy háborúban beváltak, sőt egyedüliek voltak a világon, amelyek már a háború előtt hozattak abból a célból, hogy a háború vezetését zavartalanná tegyék. Ezt elismerte Magyarországról a külföld is. Paul Boncourl egy évtizeddel ezelőtt ezt ki is emelte egy parlamenti beszédében. Ha a magyar Corpus Jurist így végiglapozzuk, azt látjuk, hogy Mátyás kora után a rendi alkotmány 1848-ig megjelent törvényei a katonai vér- és pénzadó megajánlásában, az ingyen hadimunka, gratuitus labor megszavazásában és a nemzetet ért sérelmek — a német vezérlet, továbbá vezényleti és szolgálati nyelv, idegen katonaság kártevései stb. — feltárásában merültek ki, a nélkül, hogy meghallgatásra találtak volna a mindenkori bécsi udvarnál. Reasszumálva a mondottakat, a nemzet szuverenitásának legfontosabb tényezője, ai önálló hadsereg, a mohácsi vész után csak a2 Erdélyi Fejedelemségben, II. Rákóczi Ferenc felkelésénél és az 1848—49-i szabadságharc ide. ülése 1039 'január 17-én, kedden. 259 jén szerepeltek történelmünkben, de ezek nem véderőtörvények alapján, hanem a nemzet katonai és hadiadó megszavazási törvényei útján jöttek létre, T. Ház! Amikor a szarajevói gyilkos golyók tüze meggyújtotta a kanócot, amely felrobbantotta az európai puskaporos hordót, Magyarországnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy Szerbiával háborúba keveredjék. Tisza István Magyarország nevében határozottan ellenezte a háborút. Hangoztatta, hogy ez orosz beavatkozást ós európai veszedelmet idézne elő. Amidőn azonban Tisza megtudta, hogy az orosz mozgósítás megkezdődött, nem volt más választása, mint a magyar határok, az ország integritása, a szentistváni birodalom védelmében fegyvert ragadni. Végigharcolta a magyar minden idők legszörnyűbb háborúját az egész világ ellen. A monarchia széthullott, pedig hős magyar katonáink mindenütt ellenséges területen harcoltak. A hátországban a lapok magasan fejlett | sajtótechnikával destrualtak, a nemzetközi szabadkőművesség vakondok-munka ja révén megásták a nemzet sírját olyanok, akik nagy részének a nemzethez semmi köze sem volt, lelkiségük idegen volt, s nemzeten felüli, internacionális hatalmak szolgálatában állottak. (Ugy van! Ügy van! jobb felől,) A hazaáruló Károjlyi Mihály után Kun Béla, alias Bérele Kóhn rémuralma következett. (Úgy van! Ügy van! — Felkiáltások jobbfelől és középen: Gyalázat volt!) Ezalatt Szegeden nagybányai Horthy Miklós fővezényletével (Elénk éljenzés és taps.) Szűz Máriás lobogók alatt megteremtődött a nemzeti hadsereg, amelynek 1919 november 16-iki bevonulása a »bűnös« fővárosba Örömmel töltötte el az ország lakosságát. Ez az öröm azonban nem tartott sokáig. 1920 nyarán ránkszakadt Trianon átka. Határainkat úgy állapították meg, mint az őserdők néger gyarmatáról lett volna szó. Területünk kétharmadát elrabolták, negyedfél millió magyart hajtottak idegen igába. Az, 1921. évi XLIX. te. alapján felállított (honvédségünk csak névéiben yolt honvéd, mert ránk kényszerített létszáma felszerelése és kiegészítési módja: a zsoldos rendszer következtében még védelemre sem volt alkalmas. Talán a belrend fenntartására megfelelt volna. Igaz, trianoni zsoldos honvédségünk önálló és nemzeti volt. Az elmúlt húsz év alatt a nemzet önfeláldozó hazafisága és áldozatkészsége,, tisztjeinek és altisztjeinek odaadó kötelességteljesítése folytán magas színvonalra emelkedett honvédségünk, aminek legszembetűnőbb bizonyítéka az a körülmény, hogy tavaly ősszel ebből úgyszólván hetek alatt született meg a minden külső hatalomtól és befolyástól mentes, önálló, szabad nemzeti hadsereg. (Élénk éljenzés és taps.) A trianoni békeszerződés korlátozó igazságtalanrendelkezései alól felszabadulva, végre eljutottunk oda. hogy évszázados törekvésünket, az önálló magyar hadsereget képező honvédségünket kiépíthetjük s olyan színvonalra emelhetjük, hogy minden körülmények között teljesíthesse azt a feladatot, amelyet a nemzet érdeke reá ró. A jelen kor honvédelmi követelményei azonban nem szorítkoznak kizárólag a fegyveres erőre, hanem az ország népességének összességével és teljes anyagi erejével számolnak. A