Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-335
56 -Az orszig gyűlés képviselőházának 35ó igényeinek fokozottabb érvényesítését. (Helyeslés. — Rassay Károly: 7 és félszázalékos tiszta hasznot kell biztosítani nekik! — Zaj a bal- és a jobboldalon.) Igen t. Rassay képviselőtársam, a bizottságban is kifejtettem, mi a 7 és félszázalék tekintetében teljesen egyetértünk. (Rassay Károly: Meg abbban is, hogy a revízió jogosult! Ügy van! Nagyon helyes!) Rá fogok • térni. Ismétlem, az ilyen igények mértékenfúli támogatását a pénzügyi kormányzat a jelen törvény keretén belül a kellő értékre leszállíthatja és ilyen igénytámasztás legfeljebb jogtalan elégedetlenségre vezethet, más eredménye nem lehet. Mégis az árigényekben a mértékletesség szükséges, amit a mezőgazdasági érdekeltségnél a nyersanyagár igényére vonatkozólag nem mindig láthattunk, mert a mezőgazdasági szeszipari érdekeltség egyik vitairatában például a cukorrépa árát 3'50 pengőben kalkulálta akkor, amikor a kivételes helyzetben lévő cukorgyári szerződéses termelők is esak^ 2-15 pengőt kaptak ab állomás. (Ügy van! Ügy van!) Egyebekben a törvényjavaslatnak határozottan ki kell elégítenie a mezőgazdasági szeszérdekeltséget, mert törzskeretüket ha nem is lényegesen, de mégis felemelték, a jövőben törzskeretelvonás ( nem lesz. A törzskeretet a mezőgazdasági művelés alatt álló területekhez szabta a törvényjavaslat és a törvény szerint a tisztes polgári hasznot is biztosítják úgy a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, mint általában valamennyi szeszfőzdének. A mezőgazdasági szeszgyárak nyersanyagfelhasználásáról is akarok még néhány szót szólni. A szesztermelésnél azelőtt főleg a mezőgazdasági érdekeket domborították ki. Ujabban mindinkább kidomborodik a szociális gondoskodás szükségessége a nyersanyagok feldolgozásánál, mert ez a mezőgazdasági munkabér alakulására döntő befolyással van. Egy katasztrális hold szőlő termése országos átlagban 10 hektoliter bortermést véve alapul, 1 hektoliter^ abszolút szeszt eredményez, de még ha nem is áz országos átlagot veszem, hanem hangsúlyozom, hogy azok a szőlőterületek, amelyeknek termését inkább szeszfőzésre használják, tehát a gyengébb minőségű homoki szőlők átlagosan 15 hektolitert teremnek, hektoliter szeszt nyújt. Ha azt veszem, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak egyáltalában a szeszgyárakkal kapcsolatos üzemek nagyobb terméslehetőségét is megadják és nem veszem figyelembe az országos átlagot, továbbmenően megállapíthatom, hogy 14 mázsa holclankénti tengeri termésnél 1 holdból csak 4 1 /* hektoliter szesz, 1 hold átlagosan 8 mázsás rozs terméséből 2Vä hektoliter szeszt kapunk, 70 mázsa burgonya terméséből pedig 7 hektoliter szeszt s ugyancsak 1 holdnak 100 mázsa cukorrépa terméséből 9 hektoliter szeszt kapok. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy közgazdaságilag sorrendben a cukorrépáé és a burgonyáé a termelés rentabilitása szempontjából az elsőség, mert ezeknél holdanként a legtöbb szeszt tudjuk elérni, de azért is, mert ez a két termény foglalkoztatja a szőlőtermelés után a legtöbb kézi napszámerőt holdanként 60, illetve 35 napszámmal. A legkevesebb szeszt holdanként átlagban a szőlő nyújtja, de ennek felhasználását viszont nemcsak szociális okok indokolják, hanem szükségessége a borárak szilárdításában és ezáltal a borárak emelkedésében is kifejezésre jut. Nézetem szerint azonban sem a holdankénti szeszhozam, sem a fokozottabb ülése 1938 június 23-án, csütörtökön. munkásszükséglet nem indokolja a rozsnak és tengerinek szesszé való feldolgozását, miután ezek nem romló nyerstermények és a termés irányításánál úgyis feltétlenül szükséges a készletek gyűjtése és tárolása. Ha ezt tennénk, különösen tengerinél, nem történne meg, hogy még bőtermésű esztendőben is, mint az idén, valutát kellnen adnunk külföldi tengeriért. (Ügy van! Ügy van!) Én nagy örömmel láttam volna, ha a kenyérmagvaknak és a tengerinek szesszé való feldolgozását ha nem m tiltotta volna, de legalább is külön engedélyhez kötötte volna a törvényjavaslat. Ezzel az intézkedéssel is elősegítettük volna azt a megoldást, hogy olyan esztendőkben, amikor valamelyik szeszipari gazdaság nem tudta kitermelni saját termelési keretét, kényszerülve lett volna környékbeli kistermelők répa- és burgonyakészleteit felhasználni. Ezzel is elősegítettük volna azoknak a kisgazdáknak bekapcsolását a szeszfőzés előnyeibe, akiknek nincs meg a módjuK és alkalmuk szövetkezet megalakítására. (Ügy van! Helyeslés.) Erre vonatkozólag nem tettem és nem is teszek javaslatot, tudom, hogy a mezőgazdasági szeszérdekeltség ilyen javaslatnak élesen ellenállna, bizonyára vannak alapos ellenérvek ez ellen az elgondolás ellen, de én mégis felhívom áz előadott körülményre a figyelmet, mert nem közömbös szerintem nemzetgazdaságilag, hogy 1 hold szántóföld mennyi szesz termelését teszi lehetővé, ha e mellett a munkások foglalkoztatási lehetőségét nem: hagyjuk figyelmen kívül. (Ügy van! Ügy van!) Mindenesetre köszönettel adózom az igen t. miniszter úrnak, hogy a melaszfőzés lehetőségét a bizottsági tárgyalás folyamán elvette a mezőgazdasági szeszgyáraktól, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) mert a melaszból sem moslékot, sem trágyát nem. nyer a mezőgazdaság. Nem általános mezőgazdasági érdek, hogy egyes gyárak melaszt főzzenek és ebből esetleg egyes mezőgazdasági gyárosok nagyobb haszonra tegyenek szert, mint a többiek. (Ügy van! Ügy van!) Kérem a pénzügyi kormányzatot és az életrehívandó szeszegyedárusági igazgatóságot, hogy ha az idők folyamán szükségessége is mutatkoznék annak, hogy bizonyos szeszmennyiségeket a szeszegyedárusági főzdékben főzzenek is ki, akkor is csak utolsó sorban használjanak melaszt, csak olyan mértékben, ahogyan az esetleg más úton elő nem alítható vagy be nem szerezhető belföldi hamúzsírszükséglet előállítására feltétlenül szükséges és ezáltal is tegyék lehetővé, hogy a melasz minél nagyobb mennyiségben olcsón álljon az állattartó gazdaközönség rendelkezésére. Felvetődött a bizottsági tárgyaláson Rassay t. képviselőtársam részéről^ az a gondolat, hogy vétessenek a mezőgazdasági szeszgyárak revízió alá, megfelelnek-e mindenben a törvényben előírt mezőgazdasági jellegnek. (Helyeslés a jobboldalon.) Mint a bizottságban is mondtam, ezt a gondolatot teljes mértékben helyeslem, mert magam is ismerek olyan mezőgazdasági szeszgyárat, ahol a. mezőgazdasági jelleg nem áll fenn. (Rassay Károly: Nagyon helyes!) Igenis azt tartorm hogy nagyon nagy szükség van erre a revízióra, de akkor ennek a reviziónak ki kell terjednie az 1938 : XV. te. intencióira is, amely a gazdasági és társadalmi rend fokozottabb védelmét kívánja, mert köztudomású, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak is, mint általában minden üzem,
