Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-334

42 Az országgyűlés képviselőházának interpellációja töröltetik. (Malasits Géza: Dózsi, hol vagy?) Következik Mózes Sándor képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a paprikatermelők és kikészítők tárgyában a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy egyes magánkézben lévő paprikaőrlő malmok intézkedéseket akarnak kikényszeríteni a paprikatermelő gazdák és a paprikakikészítő munkások ellen? % Hajlandó-e a miniszter úr a szövetkezeti malmok, paprikatermelők és paprikakikészítők érdekeit megvédeni a csupán profitot hajhászó magánérdekeltségekkel szemben és a nyerspaprika szabadforgalmát az összes paprikaőrlő malmok részére biztosítani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Ház! A fűszerpaprika jelentősége nemcsak abban van, hogy Magyarországon miden ételt paprikával fűszereznek, s hogy a meglehetősen nagy belkereskedelmi forgalma mellett a külkereskedelmünkben is szerepe van, hanem a jelentőségét különösen az adja meg, hogy Magyarországon mintegy tizenötezren foglalkoznak fűszerpaprika termelésével és kikészítésével. A kalocsai járásra és Szeged környékére a kormány ezelőtt négy évvel hozott rendeletével korlátozta a paprikatermelést és engedélyhez kötötte. Mielőtt a paprikatermelést engedélyhez kötötték volna, a paprikatermelők igen nehéz helyzetben voltak, nevezetesen ugyanúgy jártak a paprikával, mint ahogyan járnak a mezőgazdasági termelők az ő termeivényeikkel: minden esztendőben ki voltak téve annak, hogy nagy termés esetében kisebb árakat kapnak a fűszerpaprikáért, kisebb termés esetén magasabb árat kaptak, de kevesebbet termeltek, már pedig a magasabb árnak csak akkor vették volna hasznát, ha a termés bőségesebb lett volna. Ennek az áringadozásnak azután a külföldi export tekintetében az volt a szomorú következménye, hogy a magyar fűszerpaprika a külföldön nem

/ tudott gyökeret verni, nem tudott vevőközönségre találni. Állandó áringadozásnak volt tehát kitéve a külföldre szállított export-paprika. Ezt az állapotot volt 'hivatva megszüntetni az a rendelet, amelyet a földmívelésügyi kormány 1936-ban adott ki 4650. szám alatt és amely a paprikánál irányított forgalmat rendelt el. A kormány a paprika irányított forgalmának irányításával a Hangya-szövetkezetet bízta meg, amely a két paprikatermelő vidéken egy-egy fűszerpaprika termelő-, kikészítő- és értékesítő szövetkezetet alakított. Én e szövetkezetek közül a kalocsavidéki szövetkezet ügyeivel kívánok foglalkozni. A kalocsai járásban ugyanis a helyzet az, hogy a járás nagy terjedelménél fogva a paprikatermelő körzet két egymástól körülbelül 30—40 kilométer távolságra fekvő területre oszlik és pedig a Kalocsa közvetlen környezetében levő kalocsai és bátyai paprikatermelő körzetre és az ettől mintegy 30—40 kilométerre fekvő érsekcsanádi, sükösdi és miskei paprikatermelő körzetre. A két paprikatermelő körzet termelői, kikészítői és a paprikaőrlő malmok tulajdonosai között évek hosszú sora óta állandó súrlódások vannak és a Kalocsa közvetlen környezetében levő paprikamalmok azt a távolságot, amely SSJf ülése 19S8 június 22-én, szerdán. a kalocsai járás alsó része és Kalocsa között van, arra használták fel, hogy az alsó községek papiikatermését állandóan nyomottabb árakon vették át. Amikor ez ellen a déli községek tiltakoztak, akkor a kalocsai paprikaőrlő malmok állandóan arra hivatkoztak, hogy az áraknál tekintetbe kell venniök azt a 30—40 kilométeres távolságot, illetőleg annak fuvarköltségét is, tehát azt a fuvarköltséget, amely a paprikának Sükösdről és a déli vidékről Kalocsára való fuvarozásából kifolyólag felmerül. Ezzel szemben a kalocsai járás déli részén lövő körzet termelői és kikészítői arra hivatkoztak, hogy mindannak ellenére, hogy sokkal nagyobb távolságról jönnek hozzájuk a szegedi kikészítők és malmok megbízottai, mégis nagyobb árat tudnak elérni a szegedi paprikamalmok részéről, mint amennyit a kalocsai paprikaőrlő malmok megbízottai részéről kapni szoktak. Ez az állandó harc, amely a füzérpaprika ára körül folyik, végeredményben azzal végződött, hogy a múlt év folyamán Darányi Kálmán, akkori földmívelésügyi miniszter úr, a kalocsai járás déli körzete termelőinek kérését meghallgatva, elhatározta, hogy megszünteti azt a diszparitást, amely ma a kalocs^avidéki papríkatermelők között fennáll és Sükösd községnek, valamint Miske községnek szövetkezeti paprikaőrlőmalmot engedélyezett. Amióta ez megtörtént, körülbelül egy esztendeje, nagyobb erővel újult ki a harc a két paprikatermelo körzet között, amennyiben a kalocsai és kalocsavidéki paprikamalanok tulajdonosai állandóan deputációkkal jönnek fel Budapestre, a Hangya-központhoz és a földmívelésügyi miniszter úrhoz s igyekeznek meggyőzni a kormányzatot arról, hogy egyáltalában nincs szükség a kalocsai déli körzet két községében engedélyezett paprikamaloimra, mert ezek a malmok nagyrészt veszélyeztetik a Kalocsa közvetlen unyezetében lévő malmok érdekeit és másrészt veszélyeztetik ezeknek a malmoknak jövedelmezőségét is. Ezt az állításukat igyekeztek olyanformán megerősíteni, hogy aláírásokat gyűjtöttek a saját körzetükben lakó termelőktől és ezekkel az aláírásokkal akarták mintegy bebizonyítani azt, hogy nincs igazuk a déli körzet termelőinek és nincs szükség azokra a malmokra, amelyeket ebben az általam előbb említett két községben megépítettek. A termelők a déli körzetben arra az álláspontra helyezkedtek, 'hogy a földmívelésügyi kormányzatnak feltétlenül és minden körülmények között biztosítania kell a füzérpaprikának szabad forgalmát, hogy bárki bármilyen vidékről odajárhasson füzérpaprikát vásárolni ebbe a déli körzetbe is. Kérik tehát, ne tiltsák el a kalocsai járás déli részének termelőitől a szegedi kikészítőket és a szegedi malmok megbizottait, mert ebből kifolyólag ezeket a termelőket igen nagy kár éri, ezt pedig minden körülmények között meg kell akadályozni. Arra kérem tehát a földmívelésügyi kormányzatot, hogy feltétlenül tartsa fenn a sükösdi és miskei paprikaőrlőmalmot, mert ezen községek termelőinek, kikészítőinek egzisztenciája függ ezeknek a malmoknak a fenntartásától. A sükösdi és miskei malmok teljesen függetleníteni tudják magukat a kalocsai és a bátyai malmoktól, amennyiben a Dunához közel fekszenek, hat-tíz kilométer távolságban és így abba a helyzetbe kerülnek a szárazföldi út és fuvarköltségek kiküszöbölésével, hogy dunai úton tudják az általuk ki őrölt paprikát