Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-334

Az országgyűlés képviselőházának 33 U. ülése 1938 június 22-én, szerdán. 41 és aki előfogatot kapott Csongrád városától, szóvá kell tennem ellenben azt a gazdálkodást, amely az Ínségesek részére szánt összegekkel folyik. (Zaj.) Méltóztatnak bizonyára tudni, hogy az inségpénzekből anyagot nem szabad vásárolni. Ennek ellenére Csongrádon az inségpénzekből nemcsak anyagot és berendezési tárgyakat vásároltak, (iíajiiiss Ferenc: Mit vettek! Patkószeget?) hanem olyan munkálatokat végeztettek el, amelyek nem az inségpénzek költségvetésében, hanem a város rendes költségvetésében voltak előirányozva. (Rajniss Ferenc: Ez Bécsben volt?) Csongrádon. (vitéz Várady László: Eég ki van vizsgálva, el van intézve. Kocsmában kitalált viccek.) T. Képviselőház! Ezeknek az inségpénzeknek elszámolásánál a polgármester úr nem tüntette fel, hogy az inségmunkákat hol folytatták le, hol végezték el, mert különben az ellenőrzésre hivatott szervek azonnal észrevették volna, hogy az inségpénzekből olyan inunkat végeztettek el, amilyent elvégezni nem lett volna szabad. {Zaj a középen. — Mózes Sándor: Ki volt az inségmunka vezetője? — Malasits Géza: Kiszipolyozták a munkásokat? — vitéz Várady László: Malasits tata sem érti a dolgot! Nagyon hálásak voltak a munkások!) Előfordult az az eset is, hogy olyan egyén kapott inségsegélyt, aki állandóan nem tartózkodott Csongrádon, akinek elküldték Pécsre a •segélyt és mással íratták alá a nyugtát. Egy ilyen inségmunkás, kit a városházára osztottak be, szedte be a városi tisztviselőktől a nyilaspárt tagdíjait, még pedig hivatalos óra alatt és amikor ez ellen az egyik tisztviselő tiltakozott, akkor az illető provokálta őt. (Zaj. — Rajniss Ferenc: Itt van az eh elásva, Hugó!) En sohasem tagadtam, hogy a nyilasmozgalmat nem helyeslem. El kell mondanom, hogy ugyanez az inségmunkás ma rendőrdíjnok Csongrádon. Nyilas tartalmú röpiratokat a polgármester saját titkárával árusíttatott a tisztviselők között, (vitéz Várady László: Pénzért árusították?) Igen, 30 fillérért (Mocsáry Dániel: Valami irodalmi remek lehetett!) Ezek imind olyan dolgok, amelyeket nem tudok helyeselni. Vannak azonban súlyosabb jelenségek is. Ilyen például az, hogy a Piroska-pártnak — mert Csongrtádon csak Piroska-párt van, nem pedig Nep. vagy más párt — egyik főembere, ki évek óta a városi egyenruhák szállítója, kinek nyilt üzlete van a városban, évek óta nem fizet adót. (Felkiáltások a közéven: Ki as^J Az illetőt Both György" nek hívják, négy év óta nem fizet adót, (vitéz Várady László: Ezek régen kivizsgált és elfelejtett dolgok! Mindegyik ügy tisztáztatott!) Piroska polgármester töröltette az adóját, annak ellenétre, hogy városi szállító lévén, adója levonható lett volna, mint ahogy ez minden közszállításnál történni szokott. Egész Csongrádon ismeretes az az eset, amely Sziklay Gézával történt, aki annakidején vörös katona volt, aki ellen gyilkosság ós lázadás miatt az ügyészség vádat emelt és aki ellen a királyi Kúria az eljárást azért szüntette meg, mert a cselekmény elévült, de a tényeket megállapították. Ez a Sziklay Géza a fogságból levelet intézett Piroska János polgármesterhez és (Rajniss Ferenc: Orosz fogságból? — Derültség.) Nem, thanem a fogházból, amikor idehaza le volt tartóztatva. Ebben a levélben megfenyegette a polgármestert, aki azonban nem fordult ebben az ügyben a rendőrséghez, hanem azóta feltűnő kedvezésben részesíti ezt a Sziklay Gézát, inségmunkásnak alkalmazta, (vitéz Várady László: Bég el van intézve ez az ügy!) aztán állandó szükségmunfeásnak alkalmazta és míg mindenki (más 30 pengőt kapott, ő 70 pengőt kapott; kinevezte őt katonai referensnek és vele hozatott kihágása ítéletet, holott köztudomású, hogy ezt csak jog végzett embernek szabad. Ez az ember állította Össze a választói névjegyzéket. (Takács Ferenc: Gyalázatos névjegyzék, a jogosultaknak csak 18%-a választó! — vitéz Várady László: Éppen Piroska ideje óta emelkedett a választók száma! — Takács Ferenc: Ne védje azt a választói névjegyzéket! — vitéz Várady László: Tárgyilagos vagyok!) Nem a szíve szerint védi Várady képviselő úr a mostani polgármestert, hiszen nagyon jól tudja, hogy ellene is milyen eszközökkel harcolt, (vitéz Várady László: Ezért vagyok tárgyilagos. Eég elcsépelt dolgok ezek!) 1936-b

an a pénzügyminiszter 2436. sziámú rendeletével foorakeiót indított meg. A gazdáktól az állam Maligand-fokonként 1*6 fillérért vásárolta fel a bort. Ezt a rendeletet, mely megjelent a Budapesti Közlönyben s melynek záradéka úgy szól, hogy kihirdetésétől számított nyolcadik napon életbelép, Piroska János polgármester annak ellenére, hogy a Budapesti Közlöny Csongrádra is jár, nem hirdette ki, ellenben a fivérének tulajdonában levő pincében ugyanabban az időben olcsóbban Összevásárolták a borokat. T. Ház! Ne méltóztassék azt hinni, hogy én Piroska János polgármester dolgait csak azért teszem szóvá, mintha őt veszedelmes nyilasérzelmű embernek tartanám. Nagyon jó viszonyban van ő a csongrádi zsidósággal, a mozit zsidónak adta bérbe, az ottani villanytelep ügyészévé zsidót neveztetett ki. (Rajniss Ferenc: Ilyen fajvédő lett) a rabbit megválasztása alkalmával üdvözölte, ő tehát nem csak nyilas érzelmű, (Mocsáry Dániel: Szóval rendes, liberális ember? •— Derültség.) hanem azérT, mert a város nyugalmát és belbékéjét megbontotta és mert plébánostól kezdve nagybirtokosokon keresztül egészen szegény özvegyasszonyokig igen sokan sírva és elkeseredéssel beszélnek róla. Semmi mást nem céloz ez a felszólalásom, mint azt, hogy a belügyminiszter úr komoly és pártatlan vizsgálatot indítson meg Csongrádon, de olyan vizsgálóbiztost küldjön ki, akit a polgármester be is enged a városházára, mert megtörtént már az is, hogy nem engedett be egy vizsgálóbiztost. Az a kérésem a t. belügyminiszter úrhoz, hogy azt a sok feljelentést, amelyet hozzá, illetve elődjéhez intéztek, vegye végre elő és tárgyaltassa le komolyan. (Rajniss Ferenc: Biztosan nagyon érdekes olvasmány!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik gróf Festetics Domonkos képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét szíveskedjék felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz. Van-e tudomása az igen t. kormánynak Buchinger Manó országgyűlési képviselőnek a sajtóban megjelent állítólagos prágai beszédéről és annak tartalmáról? Hajlandó-e az igen t. kormány az ilyen, az ország belső és külső békéjét veszélyeztető kijelentéseket megcáfolni és visszautasítani?« Festetics képviselő úr nincsen jelen.