Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-349

Az országgyűlés képviselőházának 349. ülése 1938. évi december hó 5-én, hétfőn, Darányi Kálmán és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A felsőház elnöke átiratának bemutatása a visszacsatolt felvidéki területek kép­viselőinek behívása tárgyában hozott országos határozatról, valamint, a behívott képviselők meghívóleveleinek bemutatása. — Jaross Andor tárcánélküli miniszter és Fenczik István napirend előtti felszólalása. — A kép­viselőház elnökének megválasztása. — Darányi Kálmán elnöki székfoglald beszéde. — Az országgyűlés ülés­szakának berekesztése és az új ülésszak megnyitására vonatkozó legmagasabb kormányzói kézirat kihirdetése. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvérjek hitelesítése. ,á kormány részéről jelen vannak: vitéz Imrédy Béla, vitéz Bartha Károly, Jaross Andor, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Kunder Antal, Reményi-Schneüer Lajos, Tasnádi Nagy András, gr. Teleki Mihály, gr. Teleki Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Kenyeres János, a a javaslatok melleit felszó­lalók jegyzésére Vásárhelyi Sándor, a javasla­tok ellen felszólalók jegyzésére Brandt Vilmos jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnöké­nek átiratát, amelyben közli, hogy a felsőház a miniszterelnök úrnak az 1938:XXXIV. t.-e. 2. §-a alapján a visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek behívása tárgyában tett indít­ványát elfogadta s a képviselőháznak erre vo­natkozó határozatát országos határozat erejére emelte. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Jaross Andor (Él­jenzés.), Porubszky Géza (Éljenzés.), Holota János (Éljenzés.), Szent-Ivány József (Éljen­zés.), Korláth Endre (Éljenzés.), Feneiik István (Éljenzés.), Szil assy Béla (Éljenzés.), Turcsányi Imre (Éljenzés.), Pajor Miklós (Éljenzés.), Füssy Kálmán (Éljenzés.), Földesi Gyula (Él­jenzés.), Salkovszky Jenő (Éljenzés.). Giller János (Éljenzés.), Virágh Béla (Éljenzés.), Gürtler Dénes (Éljenzés.), Ortutay Jenő (Éljen­zés.) és B. Vozáry Aladár (Éljenzés.) képviselő urak megbízóleveleit. A Ház a megbízóleveleket megvizsgálás és jelentéstétel céljából kiadja az állandó iga­zoló bizottságának. (A felvidéki képviselőket terembelépésükkor a Ház tagjai hosszantartó lelkes éljenzéssel és tapssal üdvözlik.) T. Képviselőház! Ebben a történelmi pil­lanatban, — amidőn a húszesztendei szenvedés­JCépvisie'Iö'házii Napló. XX. bői felszabadult felvidéki testvéreink válasz­tottjai a magyar törvényhozás képviselőházá­ben helyiket elfoglalják — mindannyiunk ne­vében őszinte meleg szívvel és testvéri szeretet­tel köszöntöm törvényhozói munkásságunkba bekapcsolódott képviselőtársainkat. (Lelkes él­jenzés és taps.) Húsz éve annak, hogy a világháború lavi­nája Magyarország kétharmadát maga alá te­mette; húsz éve, hogy ennek a törvényhozás­nak tagjai megfogyatkoztak. De ha a trianoni kálvária keresztje alatt sokszor roskadozva jár­tunk is, sohasem szűntünk meg rájuk gondolni, (Ügy van! Ügy van!) értök dolgozni és hinni a magyar igazságban. Húsz év után kitört a trianoni bilincs egy láncszeme, a baráti nem­zetek megértése szabaddá tett egymillió ma­gyart, akik most t. képviselőtársaimmal bevo­nultak a magyar törvényhozás házába. (Lelkes éljenzés és taps.) Két évtized csaknem egy fél emberöltő. Ez­alatt sokan eltávoztak sorainkból, akik tudá­suk és lelkük legjavával küzdöttek elszakított véreink visszatéréséért és én úgy éreztem, hogy ebben a pillanatban mindnyájan itt van­nak közöttünk és velünk együtt szeretettel ölelik magukhoz a hazájukba visszatért egy­millió magyart. (Ügy van! Ügy van!) T. Képviselőház! Mindnyájan áterezzük felvidéki testvéreink képviselőinek magyarsá­gukért Mállott húsz évi küzdelmes, nagy szen­vedéseit. Ök voltak az idegen uralom alatt az izzó parázs, ha kellett: a lángoló magyar tűz, akiknek magyarságát húsz évi szenvedés ed­zette meg. (ügy van! ügy van!) Hálás szívvel köszönjük nekik a fajunkért folytatott küz­delmet s köszönjük, hogy annyi megpróbál­tatás között soha, egy pillanatra sem csüg­gedtek. 49

Next

/
Thumbnails
Contents