Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-343

M országgyűlés képviselőházának 343. ülése 1938 november 12~én, szombaton. 275 volt-Májtény, ahol elbukott á magyar szabadsággondolat, itt már volt Világos, ahol utoljába próbálta rneg az akkori kiéit, megrokkant öreg rendszer, hogy a feltörekvő új áramlatok ellen egy utolsó és brutális terrort gyakoroljon, és itt már volt Trianon és van Trianon. Es Trainon után-és a többi nagy nenzettragédia után mégis élünk és abban a tényben, hogy ma a törvényhozás törvénnyel fogja biztosítani és kimondani a felvidéki magyar területek visszacsatolását, mély tanulság rejlik úgy az európai nációk, mint a magyarság felé: az, hogy ebben az, országban, ezen a földterületen mást, mint magyar békét, mint Pax Hungariea-t nem lehet teremteni. Intő jel és komoly • figyelmeztetés ez a sok magyar tragédia az idegen népek és a magyarság felé. Ezekből a tragédiákból le kell vonatni a' tanulságokat minden néppel, amely igényeket támaszt a Kárpátok medencéjére és le kell vonnunk ezeket a tanulságokat önmagunknak, akik birodalmat akarunk szervezni ezen a Kárpátok-övezte földön. A legelső tanulság, amelyet az idegen nációknak , tudomásul kell venniök az, hogy ezen a földterületen tartósan nem lehet politikát csinálni a magyarság nélkül, vagy a magyarság akarata ellenére- Az európai népeknek, a nagyhatalmaknak és a kisnépeknek egyaránt végrevalahára tudomásul kell venniök, hogy ebben az országban, ezen a földön pedig egyedül és kizárólag mi, a történelmi magyarság van hivatva arra, hogy történelmet csináljon és államot szervezzen. Egyedül és kizárólag mi rende'íkezünk egy évezred óta azokkal a történelmi és államszervező képeségekkel,amelyek a Kárpátok medencéjében egymásba futó erők káoszából rendet, az alaktalanságból formát és a rendetlenségből nagyvonalú és állóképes nyugalmi helyzetet tudnak teremteni. Európa viharsarkában csak a magyarság rendelkezik ezekkel a történelemformáló képességekkel és ha a mi.európai történelmünk első hat évszázadában szuverenitásunk teljes és csorbítatlan birtokában mindig nemcsak világbirodalmi-méretekben gondolkoztunk, hanem fenn, is tartottunk és szerveztünk is magyar világbirodalmait, nem hívság és nem fenhéjázás részünkről azt mondani, hogy az európai történelmünk második felének:négy évszázada alatt 'elszenvedett viszontagságok'után. a magyarság még mindig abban a helyzetben van, hogy ha nem is világbirodalmi, de birodalmi méretekben gondolkozhassak és birodalmat tudjon szervezni a Szent István által megszervezett ország helyén. Az idegen' nációknak tudomásul kell venniök, hogy azok a népi erők és energiák, amelyek a Kárpátok medencéjének peremén helyezkedtek "el, a magyarság rendszerbe fogása, a magyarság központi igazgatása, a magyar birodalmi gondolat'megvalósítása nélkül mindenkor destruktív és bomlasztó energiák lesznek; destruktív és bomlasztó energiák, amelyek a magyarság szervezőképessége nélkül mindenkor háborús veszedelemmel fogják fenyegetni Európát, mint ahogyan az elmúlt húsz esztendő folyamán ez a fenyegetés mindenkor megvolt és éppen az utóbbi hónapok folyamán majdnem valóra is vált. A második tanulság a külföld számára az, hogT hiába itt minden rendezés, hiába itt minden ármány, hiába minden lelkesedés, anyagi áldozat, vér és befektetés: időlegesen el lehet szakítani a Magyar Szent Korona Országainak testetói a peremeket, de abban a pillanatban, amint egy külső nyomás vagy pedig egy belső magyar erőképződés folytán a terror brutalitása enyhül és a népi elv érvényesül, munkába jönnek a történelmi vonzás Összes erői és miután a népi elv érvényesült, érvényesülnek a gazdasági, földrajzi, közlekedési, történelmi erők. Amint a magyar népi elv érvényesülése után a Felvidéken ezek az erők a rutén nép felé és azután a szlovák nép felé hatnak, kell, hogy meg legyünk győződve arról, hogy e hatások után a történelmi vonzás erői irányt változtatnak és érvényesülni fognak a Szent Korona országainak minden irányában, mert ezen a földön a magyar birodalmi egységet európai érdek fenntartani a Kárpátokon belül. S amikor a történelmi vonzás erői minden oldalon érvényesülni fognak, akkor vegyük figyelembe azt, amit Szent István királyunk Imre herceghez intézett intelmeiben mondott és amiről a Corpus Juris Hungarici így emlékezik meg: »Adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másn tt 1 akozzanak.« T. Ház! A történelmi vonzás erőinek érvényesülése után mérhetetlen feladatok várnak az államszervező magyar népre. Először is tudomásul kell vennünk, hogy melyek voltak azok az indokok és erők, amelyek a magyar nemzettragédiákat, a Mohipusztát, a mohácsi csatát és Trianonot előidézték. Itt a Ház egyik igen illusztris tagjára, a legnagyobb élő magyar történészre hivatkozom, aki kifejtette könyvében, mik voltak a Mohi-pusztulás, a tatárjárás előzményei. Kifejtette, hogy ha az " akkori oligarchia nem önző, hanem a nép éietérdekelt tartja elsősorban szem előtt, akkor Mohi talán elkerülhető lett volna. Történelemkönyvében azt írja, hogy a magyar nép elszokott a Hadakozástól, a keleti népekre jellemző hivatásszerű rendszeres harctól és ha a nehézkes nyugati és bizánci seregekkel szemben vitézül meg is állta a helyét, nemcsak elfeledte, hanem le is nézte az ősök könnyű lovasságának a tatárokéval azonos régi harcmodorát. Az egykorú Tamás spalatói főesperes is rideg szavakkal veti a magyarok szemére hogy a hosszú béke es jólét éveiben elszoktak a kemény férfias élettol, nélkülözéstől, az ifjúság katonás nevelésétől. Nem akarok a tudománytalanság bunebe esni, nem akarok XIII. századbeli eseményeket a XX. század mérlegén mérni, de Tamás spalatói főesperes tanításai miránk is ervenyesek, mint ahogyan érvényesek rank azok a megállapítások is, hogy Mohi és Trianon előtt mik tették tönkre ezt a fajt. Tudomásul kell vennünk hogy ha az ilyen tragédiákat a jövőben el akarjuk kerülni, akkor az erős, katonás szellemű magyar nevelés, a tömegekre épített nemzeti és szocialista politika, azonkívül pedig az ősi magyar szellemnek minden idegenségtől, elsősorban belső idegenségtől megtisztított volta az, ami a magyar birodalmi gondolatot meg tudja valósítani, mint ahogyan megvalósította Szent István, III. Béla, Nagy Lajos vagy Mátyás idejében. És még egy tanulságunk van. Egyes baloldali politikai köröknek és főképpen baloldali lkaink elő«zerptettel idézik ezt a régi szerencsétlen verset: »Legyen úgy mint régen volt, süvegelje meg a magyart mind az oláh, mind a német, mind a tót«. Helyezkedjünk arra az állásnontra, hogy Isten őrizzen bennünket attól, hogy itt még egyszer úgy legyen, mint