Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-343

270 .Az országgyűlés képviselőházának 343. ülése 1938 november 12-én

y szombaton. Egyetértek azzal a hálával is, amelyet ők, mint nemzeti közérzést fejeztek ki mindazok iránt a tényezők iránt, akik ezt a nagy történelmi eseményt az idők folyamán előkészí tették, hathatós közreműködésükkel (előrevitték és. diadalra juttatták. Engedje meg nekem ezért a t. Ház, hogy az ismétlések elkerülése végett a magam részéről inkább ennek a nagy történelmi eseménynek a politikai jelentőségével és következményeivel foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) , Mindnyájan érezzük, hogy az :

. elmúlt hetekben egy nagy történelmi eseménynek vol; tunk tanúi, összeomlott az erkölcsi és jogi alap, amelyre felépítették azt a békediktátumot, amely a nemzetközi közvélemény előtt mint szerződés, mint ítélet jelentkezett. (Sulyok Dezső: Az erkölcsi alap már eredetileg sem volt rnegj) Összeomlott azért, mert 1938 szeptember 29-én Münchenben a győztes nagyhatalmak képviselői is kénytelenek voltak elismerni, hogy az ebben a békediktátumban lefektetett békeszerződés nem igazságokon épült fel, hanem ténybeli hamisításokon és valótlanságokon. Döntő, nagyjelentőségű körülmény az is, hogy közel egymillió lélek visszatér ebbe az országba; magyar és nem magyar testvérünk. Nagyjelentőségű az is. hogy közel 12.000 négyzetkilométerrel gyarapodott a Magyar Szent^ Korona teste. De mindezen döntő jelentőségű eseményeken túl

: menően a legfontosabbnak azt tartom a nemzet jövő küzdelmei szempontjából, hogv ez az igazságtétel a trianoni békeszerződéssel szemben békés úton. békés felismerés útján most már a nemze+közi közvélemény előtt megfellebbezhetetlenül deklar áltatott. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a mi küzdelmeink sorozata ezzel még nem zárnlt le. (Ügy van! Ügy van!) Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az igazságtalanság tényének felismerése még nem jelentette a magyar igazság elismerését is. Hiszen utalhatnék magára arra a tényre, hogy több, mint két és félmillió r magyar testvérünk továbbra is idegen impérium alatt él. Maga az indokolás is rámutat arra, hogy itt az igazságtétel csak résziben történt meg. De ami az én szempontomból még súlyosabb, kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy ez az igazságtétel az európai államok mai helyzete mellett csak a népi elv keretében történhetett meg. Èz a népi elv újkeletű dolog. Ezt a XIX. században úgy hívták, hogy nemzetiségi elv. Ez a népi elv nem őszinte. Nem őszinte és nem tartható fenn önmagában, (Ügy van! Ügy van! balfelől) mint a nemzetek alakításának egyetlen bázisa. (Ügy van! Ügy van!) Ez a népi elv abban a kohóban született meg, amelyben a történelem során az imperialisztikus törekvések megalkották kifelé a népszerű elveket, amelyeknek háta mögött és takarója alatt sokszor a legigazságtalanabb törekvések érvényesültek. Ott ' született meg, ahol valamikor az Isten kegyelméből való uralom gondolata született; ott született meg, ahol a »Herrenvolk« gondolata született meg. (Rajniss Ferenc: Mondja meg már, hol született meg! Ne szegyei je! — Zaj és mozgás balfelől. — Malasits Géza: Rontja az ünnepet!) Ott született meg, ahol a nemzetek expanzív ereje kifelé mindig megtalálta a hatalmi terjeszkedésnek az adott viszonyok között legcélravezetőbb és legnépszerűbb gondolatát. De ez a gondolat, a népi elv gondolata szemben áll a szentistváni gondolattal. (Ügy van! Ügy van!-balfelől,) A-népelvi gondolat szemben áll a történelem tényeivel é# a magyar nemzet elhivatottságával. (Kupert -Rezső: -Az életérdekeivel áll szembeni) Belső kormányzási elv gyanánt kétségtelenül elfogadható és helyes. El is fogadtuk a történelem egész vonalán. Senki sem állíthatja, hogy a magyar nemzet történelme folyamán szembehelyezkedett volna a népi elvnek azzal a gondolatával, hogy történelmi határai között élő minden. fajú nemzetiség a maga kulturális értékeit kifejthesse. Volt idő, amikor éppen a népi elv túlhajtásából ellenünk irányzott, államszerkezetünk felrobbantására irányuló törekvésekből a ma: gyár nemzet is a védekezés terén olyan útra lépett, amely talán nem volt egészen igazolható, amikor a népi elvvel szemben maga is felállította az egynyelvű állam ideálját és ez visszhangra talált. De soha olyan mértékben, hogy az itt élő nemzetiségek igazi kulturális érdekei meg ne védettek volna a Corpus Jurisban és a gyakorlati élet terén is(Az elnöki széket Lányi Márton foglalja el.) T. Ház! Ez a népi elv azonban a mai világban sem fogadható el.általánosnak és nem fogadható el őszintének. iMézzünk körül! Anglia és Írország között, annak ellenére, hogy egynyelvű két nép, óriási küzdelmek folytak. Nézzünk körül a világ más területein- Itt van Svájc példája. Háromnyelvű nemzetiség él ugyanazon az államterületen belül és kialakítja, a svájci államgöndolatot, amelyhez mindén egyes .svájci állampolgár függetlenül a népi, nyelvi differenciáktól ragaszkodik, mert abban találja meg a maga államgondolatát, államelvét. (Úgy van! Ügy va.n! balfelől.) Vagy nézzünk körül a kolonizációk terén. A népi elvről komolyan beszélnek akkor, amikor zöldasztal mellett a népek millióit lökik megegyezésekkel egyik impérium alól a másik impérium alá s azt mondják, hogy á történeti jog és a történeti elv elavult. Ezt hirdetik. Furcsa- dolog, amikor azt 1 átjnk. hogy húszéves okkupációk milliók és milliók felett já nemzeti becsület védelme alá helyeztetnek^ es azért kénesek az egész világ békédét, békés kialakulását veszélyeztetni, vagy amikor ázl látjuk, hogv 50 éves okkupáció egy nemzetnek a nemzet céljai közé tartozhatok mint kolo^iális kövptelés és azért harcba hajlandó, szállni, ugyanakkor pedig egy ezeréves

: nemzetnek a történeti joga anakronizmusa vált,/, elavult. (Élénk taps a jobb- és a baloldalon;) De, t. Ház. lehetettem éppen itt, KözépEurópában a jövő rendezés alapjául elfogadni a népi gondolatot. (Rajniss Ferenc közbe s sói: — Zaj, — HoFváth Zoltán: Majd

1 elmondhatja a magáét!) Ivözép-Euróuában a néni elv elfogadása keresztülvihetetlen, mert itt az^ évszázadok alatt a, népek olyan összevegyülése történt, hogy ennek a néni elvnek a jövőre, mini egyetlen elvnek elfogadása az államhatárok rendezésénél, itt nem rendezést, banf>m abszolút anarchiát teremtene. (Ügy van! Ügy van!) íls akinek kételye van, nézze meg azt <a rendezést, amelyei, mint az if?^zsáknak felismerését, mint az igazság megközelítését, hálával kell elfogadnunk, de amely rendezésnek a gyakorlati keresztülvitelénél az egész vonalon jelentkezik annak a bűnnek a megtorlása, amikorra._ batárokat kizárólag

1 a néni elv alánján kívánják megvonni és amire Peyer. t. barátom rámutatott: mellőzik a gazdasági szemDontokát, mellőzik az összefüggéseket, az érzelmi,