Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-343
258 Áz országgyűlés képviselőházának SkS val meghosszabbíttassanak. Méltóztatnak ezt az indítványt magukévá tenni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja s ez a határozat már mostani ülésünkre is érvényes. Napirendünk szerint következik a Magyar Szent Koronáihoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom- 682, 683.) Tiaisnádi Nagy András képviselő urat, mint előadót illeti a szóTasnádi Nagy András előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr abban a beszédében, amellyel az előttünk fekvő javaslatot a Ház elé terjesztette, iazt mondotta: nincs kétség aziránt, hogy a Ház minden tagja örömmel és az igaz hazafiság érzésével fogadja ezt a javaslatot. En azt hiszem, t. Ház, hogy ez valóban így van, mert nem lehet kétséges az, hogy minden törvényhozó, sőt minden jó magyar szíve örömmel és a gondviselő Isten iránti hálaérzéssel telik meg, amikor a magyar égen megjelenik az igazság első fénysugara, amikor ünnepélyesen, törvény szavával is visszacsatoljuk elvesztett területeink , egy részét, amikor 12.400 négyzetkilométerrel lesz nagyobb az ország és egymillió sokat szenvedett magyar tér vissza hazájába. A külügyminiszter úr még a mai délelőtt folyamán szólani fog az elért külpolitikai eredményekről és bizonnyal rá fog mutatni mindazokra a tényezőkre, amelyek ezeket az eredményeket előidézték, amelyek részesek az eredmény elérésében; én tehát ezekkel foglalkozni nem is kívánok. Azt azonban mégis lehetetlennek tartom, hogy amikor ezt a javaslatot tárgyalni kezdjük, innen az előadói székből is ünnepélyes »Isten hozott«-at ne mondjak a visszatérő földnek, amelyről lehullanak a rabláncok (Élénk éljenzés és taps-\ és lehetetlennek tartom, hogy testvéri szeretetünk egész melegével ne forduljak a felé a millió magyar felé, akik mindenkor híven őrizték, bátran megvallottak, mostantól fogva pedig igazán és zavartalanul élni foerják magyarságukat. (Ugy van! V gy van r Élénk éljenzés.) Ez az üdvözlés fofflaltatik különben a javaslat bevezető szavaiban is. -. A javaslat egyébként azokat a rendelkezéseket foglalja magában; amelyek a visszatérő országrészeknek az országgal való egyesítéséhez és az országba való beolvasztásához szükségesek. Mindenekelőtt a kormány eljárásával foglalkozik a javaslat, azzal az eljárással, amely áz eredmény eléréséhez szükséges voit. A javaslat szerint a törvényhozás, jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a kormány a csehszlovák köztársaság területéből Magyarországhoz" visszacsatolandó területek ügyében döntésre a német birodalmi kormányt és az olasz királyi kormányt kérte fel. Tudomásul veszi és elfogadja ennek a döntőbíróságnak a döntését és az 1938. november 2-án Magyarországnak visszaítélt felvidéki területeket a magyar állam területéhez csatolja- Ezek foglaltatnak a törvényjavaslat 1. §-ában. Mindjárt itt mutatok rá a 6. §-ra, — mert startalmánál fogva ide kapcsolódik — amely jóváhagyja a kormánynak és az egyes minisztereknek azokat a rendeleteit és intézkedéseit, amelyeket a felvidéki területek visszacsatolása tekintetében a javaslat törvényerőre emelkedése előtt tettek. Ennek a 6. §-nak előzetes tárgyalása során- felmerült az az ae go dalom, togy ezzel tulajdonképpen-olyan intézkedések is előzetesen és az intézkedések ismerete nélkül . ülése 19ê8 november 12-én, szombaton. hagyatnak jóvá, amelyek esetleg ezután fognak megtétetni. Azt hiszem azonban, hogy ez az aggodalom inkább elméleti, mint gyakorlati jelentőségű és az a lehetőség is, amelyre ez az aggodalom támaszkodik, inkább elméleti lehetőség. A visszacsatolás ugyanis de facto már megtörtént, a visszacsatolás tekintetében tehát további intézkedésekre szükség nincsen, a viszszacsatolás érdekében intézkedések már nem fognak tétetni, itt már csak olyan íendeletek és intézkedések.szükségessége forog fenn, amelyek a már visszacsatolt területek jogi, gazdasági, törvényhozási és jogrendszerbeli beolvasztását viszik keresztül. Ezek az intézkedések és rendelkezések pedig a javaslat 4. §-ának hatálya alá esnek. T. Ház! Természetes, hogy a visszacsatolt területek a visszacsatolás után lehetőleg haladéktalanul képviseletet kapjanak a törvényhozásban. Erről gondoskodik a törvényjavaslat 2. és új 3. szakasza. A 2. §. átmeneti jellegű intézkedést tartalmaz: elrendeli, íhogy az 1935. évi április havának 27. napjára egybehívott, tehát a jelenlegi magyar országgyűlés képviselőiházának tagjai legyenek a visszacsatolt felvidéki területek lakossága által szenátorokká, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselőkké megválasztottak közül azok, akiket a miniszterelnök indítványára az országgyűlés mindkét házának határozatával a képviselházba meg fog hívni. A bizottsági tárgyalás során beiktatott új 3. § pedig az 1926:XXII. te. 23. §-a alapján életfogytiglan kinevezhető felsőházi tagok számát — ezt már állandó jelleggel — 40-ről 44-re emeli, hogy lehetővé tegye, hogy a visszacsatolt területekről a felsőháziba is kineivezhetők legyenek egyes tagok. T. Ház! Azt hiszem, mindannyian egyetérteni méltóztatnak velem, ha azt mondom: előre melegen üdvözöljük azokat a képviselőtársainkat, akik a visszanyert területek képviseletében itt meg fognak jelenni, (Úgy van! Ügy i<an! Élénk taps a Ház minden oldalán), akik ide oly sok erkölcsi erőt, oly sok önfeláldozásra való készséget és oly sok kemény magyar akaratot fognak magukkal hozni, ami kétségtelenül cak növelni fogja ennek a Háznak erkölcsi súlyát. Nagyon fontos szakasza a javallatnak a bizottság által átszámozott új 4., §. Ez a sza kasz ugyanis felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a visszacsatolt felvidéki területekre vonatkozólag megtehesse mindazokat a rendelkezeseket, amelyek a visszacsatolt területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdasági életének és általában egész jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. A felhatalmazás lényege természetesen abban van, — ez foglaltatik a szakasz második bekezdésében — hogy a minisztérium akkor is megteheti ezeket a szükséges rendelkezéseket, ha azok megtétele egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznék. Ugyanez a szakasz harmadik bekezdésében arra hatalmazza fel a minisztériumot, hogy a visszacsatolással és a visszacsatolt részek igazgatásával kapcsolatban felmeru'ő kiadásokról szükség esetén rendkívüli hitelművelet útján is gondoskodhassak. Amint látjuk, olyan rendelkezésekről van itt szó. amelyek magáktól értőd ők, természetesek, szükségesek ós ezeknek a rendelkezéseknek is korlátját és határát a ma érvényben lévő magyar jogrendszer szabja me^, amelyen túlmenő rendelkezéseket az adott felhatalmazás alapján sem fog a kormány tehetni. Emellett a törvény-
