Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-343

Az országgyűlés képviselőházának 343. javaslat 4. §-a arról is gondoskodik, hogy a felhatalmazás alapján teendő rendelkezések tekintetében a törvényhozás ellenőrzése biztosítva legyen, mert elrendeli, hogy a felmerült kiadásokat és a jelentkező bevételeket a zárszámadásban is ki kell mutatni, a törvényhozási 'hatáskörben kiadott rendeleteket pedig hat hónapon belül az országgyűlésnek be kell mutatni. A javaslatnak a bizottság által újonnan számozott 5. §-a a visszacsatolás emlékének megörökítését rendeli el: Ugyanis azt rendeli el, hogy a fennálló jogszabályok értelmében egyébként is verendő pénzérmék közül két millió darab kétpengős érme a visszacsatolást örökítse meg. T. Ház! A javaslat 6. §-ával, amely a kormány által a visszacsatolással kapcsolatban ezideig tett intézkedések jóváhagyásáról szól, már az 1. §-szal kapcsolatban foglalkoztam. Erre nem kívánok újból kitérni s ezzel át is térek a javaslat utolsó, 7. §-ára, amely a törvény hatálybalépése napját a törvény kihirdetése napjában jelöli meg. T. Ház! Ebből áll az előterjesztett törvényjavaslat. Azt hiszem, minden részében a helyzet parancsolta elkerülhetetlenül szükséges^ rendelkezéseket tartalmaz, olyan rendelkezéseket, amelyek alkotmányjogi szempontból is aggálytalanok és ezért azt hiszem, hogy a javaslatot úgy, mint a miniszterelnök úr mondotta, a törvényhozás minden tagja örömmel és az igaz hazafiság érzésével fogadhatja el. Ügy gondolom, hogy ez a javaslat tárgyánál és tartalmánál foíva eigyaránt ünnepi hangulatot kell, hogy keltsen bennünk. Szeretném azonban hangsúlyozni. — és ezt lelkiismeretem diktálja —hogy ez az ünnepi hangulat ne szorítkozzék a jelen javaslat tárgyalásának tartamára; kívánatos, hogy a javaslat elfogadása után is megmaradjon és uralkodó hangulata legyen az ország közvéleményének. Ünnepi hangulatot azért kívánok, mert az ünneni hangulat természeténél fogva telítve van jóindulattal, (Űay van! Ügy •van!) a jóindulat p^dig a legáldásosabb erkölcsi tényezők egyike. A jóindulat önzetlenséirre, önfeláldozásra, önfegyelemre és pnbírálatra. készteti P% embert, a jóindu^t a különböző ©együttműködésre hivatott tényezők közölt kölcsönös bizalmat hoz létre. Icrazán nagy rlolgoVnt csak ióindulattal leh«t yéírrehajiaut Az ökölbeszorított kéz nem alkotó kéz. A jóindulat a legnagyobb bölcseség és a legnagyobb alkotóerő. Ez a javaslat pedig egy nagy építőmnnka^ kezdetét Jelenti és més nagyon sokat k*^ll e javaslat ut^n is az ország és az oirszág nép© érdekében alkotni. T. Ház! Ettől a lélektől áthatva kérem, hogy a javaslatot az együttes bizottság által tett módosításokkal, ilTetőleg az ott elfogadott formában általánossá«"han és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és ta/ns.) Flnök: A kuluprvminiiszter úr kíván szólani(Halljuk! Hallmk!) Kánya Kálmán külügyminiszter: T. Ház! (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán, A Ház tápjai félállasak.) Nekem jutott az a megtisztelő feladat (Halljuk! Halljuk!), hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a Magyar Szent Koronához viszszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséből szól. tájékoztassam a t. Képviselőházat, arról a diplomáciai harcról, amelyet az elmúlt hetekben kellett lefolytatnunk és amely végül ahhoz az eerdményhez vezetett, hogy beterjesztettük a fentemlített törvényjavaslatot. ülése 1938 november 12-én, szombaton. 259 Azt hiszem, feladatomnak legjobban akkor,; teszek eleget, ha történelmi sorrendben ismer-., tetem a legkimagaslóbb eseményeket, feltárom azokat az alapelveket, amelyekre a tárgyalások folyamán támaszkodtunk, és megkísérlem a bécsi döntőbírói ítélet jelentőségét megfelelően megvilágítani. (Halljuk! Halljuk!) , Ismeretes a t. Ház előtt, hogy a most eldőlt harc kiindulási pontja az a törekvés volt, hogy a csehszlovák állam a néprajzi elv alapján az európai nagyhatalmak közreműködésével újjáépíttessék. Ez a törekvés a szudétanémet megmozdulásból indult ki, amely fokozatosan olyan kiterjedésű mozgalommá nőtte ki magát, hogy egész Európa felfigyelt rá, különösen' akkor, aimikor ia német birodalmi kormány a súlyos veszélyben forgó többmillió szudétanémet életének és vagyonának védelme érdekében mind komolyabban és határozottabban emelte fel szavát. Anélkül, hogy itt sok részletbe bocsátkoznék, szükségesnek tartom mégis felemlíteni, hogy Csehszlovákia sorsában döntő szerepet játszott május 21-ike, amely napon a prágai kormány, hivatkozva nemlétező komoly német katonai rendszabályokra, szükségesnek tartotta a csehszlovák hadsereg mozgósításának elrendelését. Ez a lépés Berlinben természetszerűleg olyan ellenhatást váltott ki, amely — túlzás nélkül lelhet állítani — megpecsételte Csehszlovákia jövőjét. Már voltam bátor említeni, hogy a szudétanémet területen lejátszódott események és. ezek visszahatása Berlinben, egész Európát felrázta. Mint ismeretes, az angol kormány békítési ak- . ciót indított: lord Runcimant, mint magánembere küldötte ki Csehszlovákiába a szudétanémet kérdés tanulmányozására. A y olt angol kereskedelemügyi miniszter a helyszínen lelkiismeretes, komoly tanulmányokat folytatott és mint az angol kormány által kiadott Fehér, Könyvből kitűnik, arra az eredményre jutott, hogy a szudétanémeteket és a cseheket olyan ellentét választja el egymástól, hogy azok együttélése egy államban nehezen képzelhető, el. Ez a felfogás mindinkább tért hódított Angliában és talán más államokban is. A szudétanémet események megszűntek egy állam belső ügyeként szerepelni és átalakultak mindinkább elmérgesedő viszállyá a Németbirodalom és Csehszlovákia között. Chamberlain angol miniszterelnök a béke fenntartása érdekében megbeszélést folytatott a Németbirodalom vezérével, először Öbersalzlbergben, azután Gode'-'bergben. Tárgyalásai meggyőzték arról, hogy Hitler vezér és kancellár a esefliszlovákiai események után a szudétanémetek elviselhetetlenné vált sorsát egyedül néprajzi alapon az önrendelkezési jog maradéktalan megvalósításával látja megoldottnak. A kancellár különben nürnbergi és berlini beszédeiben ezt teljes nyíltsággal és őszinteséggel fel tárta az egész világ előtt. Még mindnyájan emlékszünk a lázas pilla^ natokra, amelyek a godesbergi találkozó és a müncheni konferencia között voltak. Emlékszünk arra a megkönnyebbülésre, amely a világ népeit elfogta, amikor kipattant a hír,.hogy a négy nagyhatalom, azaz Németország. Olaszország. Anglia és Franciaország Münchenben "Összeülnek, hogy elintézzék a német-cseh viszályt és ezzel megmentsék a békét. A magyar kormány kezdettől fogva azon dolgozott, hogy ne csak német-eseh viszályról beszéljen a világ, ne csak ezzel a kérdéssel foglalkozzék lord Kunciman, hanem, hogy megol39*