Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. dek. Az 1930:XXXI. te, amely egy nagy nemzeti kölcsön felvételét szándékolta, — 500 millió pengő kölcsönről volt szó — 50 cmillió pengővel akarta megerősíteni az Okh.-t. Nem lett belőle semmi. Pedig- a háború előtti években bizonyos, közpénzeiket is elhelyeztek az Okh.nál. Ezek az összegek a háború előtti években 15—16 millió pengőt tettek ki. Most is vannak közpénzek, amelyeket el lehetne helyezni az Országos Központi Hitelszövetkezetnél lázért, hogy a jelentkező hitelszükségleteiket jobban ki tudja elégíteni. (Rakovszky Tibor: A varmegyei alapok!) Mi a helyzet? Az Oti. pénzintézeteknél elhelyezett vagyonának 3%-át helyezheti el az Országos Központi Hitel s zö vetkezetnél. (Meizler Károly: A vidéken alig van, talán nincs is!) A belügyminiszter úr egy külön rendeletben felhívta a városokat, megyéket és törvényhatóságokat, hogy a maguk pénzfeleslegét az Országos Központi Hitelszövetkezetnél helyezzék el. Hogy fest ez a gyakorlatban 1 ? A Kábaszabályozó Társulat közgyűlése — méltóztassék megengedni, hogy ezt az esetet idehozzam, mert jellemző — a közelmúltban határozatot hozott, amely szerint 300.000 pengő tartalékát, felesleges pénzét az Országos Központi Hitelszövetkezetnél akarta elhelyezni 3'5%-os kamatozás mellett. Az Okh. nem nyújthat magasabb kamatot, mert az Országos Hitelügyi Tanács ezt a kamatot állapította meg, mint kamatmaximumot az I. kúriába tartozó intézeteknél lekötött betétekre. Az Okh. az I. kúriába tartozik. Megfellebbezték a közgyűlési határozatot és a földmívelésügyi miniszter nem hagyta jóvá. Szóval azt tapasztaljuk, hogy az egyik oldalon a belügyminiszter felhívja a hatóságokat, helyezzék el az Okh.-nál felesleges pénzüket, a másik oldalon pedig egy másik minisztérium nem hagy jóvá egy ilyen határozatot azért, mert a helybeli pénzintézetek, a budapesti pénzintézetek fiókjai 4%-ot kínálnák, mintán részükre, mint a II. kúriában levő intézetek részére 4%-os kamatmaximum van biztosítva. Nemcsak ez az egy eset van, hozhatnék ide máfo eseteket is, mert fordultak elő. Amíg az Okh. a maga 35%-os kamatajánlatával nem jelentkezett, a vidéki pénzintézetek csak 3 és 3H%-oß kamatot fizettek. Csak amikor az Okh.-n keresztül konkurrenciának voltak kitéve, jotted magasabb kamatajánlattal! Nekem az a kérésem, méltóztassék éppen ezért lehetővé tenni, hogy azok a tőkék, amelyek elsősorban a mezőgazdaság körében gyűlnek össze, valamint a vidéki városoknál, megyéknél, községeknél és r egyéb közérdekű intézményeknél, mint például a Rábaszaibályozási Társulatnál, a iüitelszövetkezetek útján ugyanott maradjalak és ugyanott szolgálják a gazdák hitelszáikségletének kielégítését, minthogy ezek a pénzek az ottani gazdák befizetéseiből tevődtek össze. Azt is tapasztalom, hogy amikor a belügyminiszter egyrészt rendeletet ad ki. hogy ezeket a törvényhatósági betéteket az Okh.-nál kell elhelyezni, másrészt nem engedi meg, hogy a községek üzletrészeket jegyezzenek a falusi hitelszövetkezeteknél. Rendkívül fontos dolog ez, mert ha Budapest székesfővárosnak megvan a maga községi takarékpénztára, akkor a vidéken is fontos az, hogy meglegyen a helybeli hitelszövetkezet és hogy ezek a hitelszövetkezetek, ha nem is községi takarék formájában, legalább is a község némi anyagi és teljes erkölcsi támogatása mellett I ICépviS'eaölláA.i Napló. XX. ülése 1938 júnnis 28-án, kedden. 233 tudják szolgálni azokat a fontos célokat, amelyekre hivatva vannak. Hiszen az Okh.-nak — csak egészen röviden akarok rámutatni — nemcsak a hitelellátás terén, hanem a háború előtt a parcellázás terén, a háború után pedig a kisbérletek létesítése terén is óriási jelentősége volt és van. A háború előtt 6—7 év alatt 60— 70.000 hold földet parcellázott az Okh. 30 millió korona befektetéssel, most pedig 30.000 hold földet tart kisbérletben 7000 kisgazdánál. Természetes, hogy ennek a tevékenységének csak akkor tud megfelelni, ha az intézet pénzügyi alapjait megerősítjük. T. Ház! Befejezem beszédemet. Kétségtelen, hogy ebben a törvényjavaslatban, amely előttünk van, sok alkalmazkodást látunk a változott időkhöz, a változott valutáris felfogáshoz és a változott pénzügyi helvzethez. Minden azon múlik, hogy ennek a törvénynek milyen tartalmat fogunk tudni adni; hogy a 9 hónapos gazdaváltót valóságos hitelezés fogja-e követni és a gazdák szükségletének tényleges kielégítése be fog-e következni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a Nemzeti Bank a csökkentett fedezeti keretek mellett — 25 százalékos fedezet mellett, amelyet ez a törvény megállapít — fokozott mértékben fog majd rendelkezésre állani a kisemberek és a^ mezőgazdasági hitelek szükségletei ' kielégítésére, akkor valamennyien örömmel látjuk ezeknek a rendelkezéseknek meghozatalát. A magam részéről, minthogy a kormány iránt nem vagyok bizalommal, a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólani? (Nemi) Minthogy a javaslathoz senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólni. vitéz Imrédy Béla miniszterelnök: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a Legfőbb Államai Számvevőszék elnökének 'az 1937/38. évre megszavazott hitelekkel szemoen az egyes költségvetési fejezeteknél ezen számadási év első felének végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését. Kérem, méltóztassék a jelentést a zárszámadási bizottságnak kiadni. Elnök: A beterjesztett jelentéit a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel, egészen röviden válaszoljak az elhangaott felszólalásokra. (Halljuk! Halljuk!) Felvetődött az a kérdés, vajjo" javaslatban a mezőgazdaság érdekei kellőképpen meg vannak-e védve, vájjon a mezőgazdaság kellőképpen el van-e látva hitellel a Nemzeti Bank részéről és hogy ott megfelelő képviselettel rendelkezik-e a mezőgazdaság? Arranézve, hogy a mezőgazdaság a múltban el volt-e kellően látva hitellel, vagy sem, csak arra mutathatok rá, hogy azok a sta- ( tisztikák, amelyekre itt a felszólalások folyamán méltóztattak hivatkozni, nem a közvot-i len adósok, hanem a benyújtók szerint összeállított statisztikák. A Nemzeti Bank által I nyújtott hiteleknek több mint fele végered-1 menyben a mezőgazdaság részére nyújtatott, j hiszen a vidéki pénzintézetek által benyújtott j anyag tisztán mezőgazdasági anyag. Sőt a J fővárosban benyújtott anyagnak igen nagy 33
