Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-338
, 232 Az országgyűlés képviselőházáno.k 338, bodott birodalom pénzügyi feladatainál is. Szolid pénzügyi és valutapolitikai alapelvek ezek, amelyek egészséges közgazdaságban nélkülözhetetlenek. Tudatosan folytattunk egy hitelkiterjesztési politikát, de nem nyújtottunk több hitelt a gazdasági életnek, mint amennyi a meglévő gazdasági erők kihasználásához szükséges; tudatosan engedtük nőve: ; kedni az állam rövidlejáratú eladósodottsá] gát, de ezt azok között a határok között tud| tuk tartani, amelyek a kamatfizetés és a kon! szolidálási lehetőségek által adva vannak.« T. Ház! Ez a hitelkiterjesztés és a hitel kiterjesztésen keresztül a gazdasági felkészültség kihasználása és mozgásban tartása tulajdonképpen az, amire törekednünk kell és amire az az újabb valutáris felfogás, amelyre ennek a törvényjavaslatnak az indokolása is utal, kötelez bennünket. Ezzel szemben nagy hitelek nyújtása a Nemzeti Bank részéről fogyasztási célokra, állami célokra, igenis, inflációs lehetőségeket és veszélveket rejt magában. (Csoór Lajos: Ügy van! A termelési hitel, az normális!) A Nemzeti Bank 100 milliót bocsátott rendelkezésre az államnak a gazdavédelmi rendeletekkel kapcsolatban, most szintén 100 milliót bocsát rendelkezésre a rövidlejáratú állami adósságok konszolidálása céljából és 30 millió pengő folyószámlahitelt fog az állam rendelkezésére bocsátani a jövőben, a felmerülő szükség esetén ; ha továbbá figyelembe veszem az állam régebbi adósságát a banknál, ami 35 milliót tesz, akkor azt látom, hogy az állam a Nemzeti Bankkal szemben 265 millió pene-ő erejéig adósodik el. 500 milliós bankjeo-vforgalom mellett egy 265 millió pens-Ős állami eladósodás, igenis, tekintélyes összeg. (Meizler Károly: Nagyon tekintélyes!) De objektív akarok lenini; rámiutatoik arra is, hogy ezt a 265 millió© eladósodást enyhíti az„ hogy az állam a maga pénzkészleteit a Nemzeti l Banknál összpontosította és ezidőszerint az állami zsirószámlán körülbelül 200 millió pengő/ állami követelés áll fenn. T. Ház! Ezzel kapcsolatban egy dologra szeretném felhívni ia pénzügyminiszter úr figyelmét. A javaslat azt mondja, hogy az államnak a Nemzeti Banknál fennálló adóssága kamatozását a pénzügyminiszter és a Bank vezetősége kölcsönös egyetértéssel fogja megállapítani. Miután az államinak a Banknál igen jelentős követelése is van. azt szeretném, ha ez a megállapodás olyan természetű lenne, hogy az állam a kamatot csak az után a differencia után fizetné, amely egyrészt az állammak nyújtott hitel, másrészt pedig az államnak a Nemzeti Banknál f tnnálló követelése között mutatkozik. (Mózes Sándor: Helyes!) T. Ház! De sokkal fontosabb az a hitellehetőség, amelyet nem az államinak, hanem a magángazdaságnaik nyújt a Nemzeti Bank. Teljesen igazat adok Csoór Lajos képviselőtársaimnak, aki azt mondotta, hogy a kilenohónapos gazdaváltók jelentőséigét nem az a tény dönti el, hogy kilenchónapos gazdaválitót 'statuálunk, hamem az a tény, hogy a mezőgazdaságinak milyen összegű leszámítolási hitelt fog a Nemzeti Bank rendelik ezésre bocsátani. (Mózes Sándor: Ügy van!) T. Ház! A Nemzeti Bank tartalékaiból 10 millió pengőt hasít ki kisemberek fedezetnélküli hitelszükségletének a biztosítására. (Mozgás a középen.) Tízmillió alapszerű fedezet lesz a ülése 1938 június 28-án, kedden. . veszteségek fedezésére. Itt is azon fordul meg a helyzet, t. pénzügyminiszter úr, hogy a 10 millió pengő veszteségi tartalék terhére milyen összegű valóságos hitelt fognak a kisemberek kapni. A falusi hitelszövetkezetek az elmúlt éviben 224 millió pengő hitelt bocsátottak rendelkezésre az apró falusi hitelszükségletek kielégítésére. Ez mutat ja a falu hitelszükségletét. ^ »A Magyar Szövetkezés negyven éve« című könyvben — melynek a falu minden vezetőjének, plébánosának, jegyzőjének, tanítójának asztalán kellene leninié — a következő adatokat olvasom a falusi hitelszövetkezeteik hitelnyújtásával kapcsolatban. Egészen hihetetlen adatok ezek, amelyek mutatják, hogy milyen kis összegű és nagy tételö'zámú hitelekről van itt szó. Az 1936. év végével a 224 millió pengő falusi hitelszövetkezeti hitelből 10 pengős kölcsönre 14.715 tétel esett,. 10—15 pengő közötti hitel 43.327 tétel. 50—100 pengő (közötti hitel 76.788 tétel (Meizler Károly: Ez is pénz a vidéken! — Mózes Sándor: Ez mutatja a vidék nyomorúságát!), 100—500 pengő közötti hitel 219.185 tétel volt, szóval az 500 pengőn alulr hiteltételek száma az 1936. év végén 354.015 volt. Az 500—5000 pengő 'között mozgó hitelek száma csak 74.599 volt. Ezek az 1 adatok mutatják, hogy a hitelszükséglet faluhelyen a kisembereik és a mezőgazdaság körében milyen égető és hogy ott sokszor 50—100 pengő kölcsön már jelentős segítség. Ezt a szükségletet a bankok és a pénzintézetek nem elégítik ki. Tapasztalhatták képviselőtársaim!, hozzám is jötteik panaszzal, hogy a bankban ilyen kis — 50—100 pengős — hitel iránti kéréseket elutasítamalk. mert a bankóik üzletszerűen nézik a dogot és ilyen kis, 50—100 pengős tételek adminisztrálásával, bankszemüvegen keresztül nézve, nem érdemes foglalkozni. Ezek a ikisemiberek azután a hitelszövetkezetekre szorulnak. (Meizler Károly: Igen, de ott üzletrészt jegyeztettek vele!) T. Ház! Vizsgáljuk meg, hogy ezeknek a kis falusi hitelszövetkezeteknek milyen hitelnyújtási lehetőségeik vannak. Egyrészt van saját üzletrésztőkéjük és vannak betéteik, másrészt rendelkezésükre áll a központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet hitelnyújtása. Milyen összeggel tudja a központ ezeket a kis falusi hitelszövetkezeteiket dotálni? Az Okh. 1937. évi mérlegéből azt látom, hogy az Okh. 208 millió pengő hitelt bocsátott adósainak rendelkezésére, e 208 millió pengő hitelből azonban 50 millió pengő az exporthitelek finanszirozására szolgált, további 40 millió pengő pedig száz holdnál nagyobb birtokosok hitelszükségletei Ikielégítésére szolgált. A 208 millió pengő hitelből tehát 90 millió pengőt, a nyújtott hitelösszegnek: majdnem felét le kell vonni, mert ez nem jut el a MisembereMiez. Az Okh. 1937-ben a falusi hitelszövetkezeteket csak 118 millióval tudta támogatni, mert több pénz nem állt rendelkezésére. Ismétlem, 1936— 1937 j ben az Okh. kifejezett utasításokat volt kénytelen adni a ikis hitel szövetkezetekinek, (hogy újabb hitelnyújtástól tartózkodjanak, mert az Okh.-nak a Nemzeti Banknál fennálló váltóhitelét csökkentik. Az eredmény az, hogy az 1 Oikh. összesen esalk 46 millió pengő viaszleszámítolási hitelt vehetett igénybe, amiben benne van a Nemzeti Banknál és a pénzintézeteiknél élvezett összes leszámítolási hitel. A falusi hietlellátás szempontjából az Okh. megerősítése kétségtelenül fontos nemzeti ér-
