Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-338

210 Az országgyűlés képviselőházának 338. látást, több emberiséget élveznek, mint a mező­gazdasági munkások«, mondom, ha ..ezeket ol­vasta volna fel t. képviselőtársunk, (Kéthly Anna: Az, hogy »háttérbe esoritja«, még nem izgatás, képviselő úr!) akkor egészen máskép­pen látnók az adott tényállást és az abból le­vonható jogi konzekvenciákat. Minthogy — mondom — itt legalább is két­ség maradt fenn abban a tekintetben, hogy fennforog-e bűncselekmény vagy sem, tisztelet­tel kérem, hogy a mentelmi bizottság állandó gyakorlata szerint a mentelmi jog felfüggeszi­tése mellett méltóztassanak szavazmi. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszteni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 660. számú jelentésének tárgyalása. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a jelen­tést ismertetni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A 'budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti tkir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1938. évi február hó 22. napján kiadott 42. számában megjelent »A munkatáborok« fel­iratú cikk tartalma, de különösen annak követ­kező kitételei miatt: »Bizonyára a munkatáborok szelleme és erkölcse körül is van valami hiba s bizonyára nem megfékezhetetlen kötekedők azok, akik a munkatáborokról olyan va c kos — igazságokat mondanak.« »,,A lélek térületén a munkatábor megbukott." „Tragikus sivár és szégyenletesen trágár volt az, amit a munkatábor szellemének nevezhetek." „E tábor világnézete az erkölcs­telenség és a közönséges besizédmodor volt." „Egyes bajtársaknak a faluval való érintkezése erkölcsileg igen szomorú volt."« »„... az 1937-es munkatábor szellemileg és erkölcsileg megbukott".«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek aizi 1914 : XLI. te 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő s a 9. § értelmében felhatalmazásra hivatalból üldö­zendő az egyetemi és főiskolai hallgatók ön­kéntes nemzeti munkatáborai vezetőinek sérel­mére siajtó útján elkövetett rágalmazás vétsé­gének jelenségeit látszik feltüntetni. A m. kir. tvallás- és közoktatásügyi minisz­ter a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem sízolgáltatta be. Mind­ezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi köz­leményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős 'szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze- j függés nevezett képviselő személye ós a vélel- j mezett bűncselekmény között nem kétséges, illése 1938 június 28-án, kedden. zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képivselőháznak, hogy Esztergályos János or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Kéthly Anna. Elnök: Kéthly • Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Ehhez a mentelmi bizottsági jelentéshez két szempont­ból kívánok hozzászólni. Az egyik megjegy­zésem magának a cikknek tartalmára vonat­kozik. Azt hiszem, igen kis gondosság kellett volna ahhoz, hogy beigazolódjék, hogy az eb­ben a cikkben foglaltakkal kapcsolatban két újságíró már a bíróság előtt állt és ezt a két újságírót a bíróság felmentette, minthogy ezeknek a tényállításoknak a valódisága be­igazolódott. Miért kell tehát ilyen előzmény után szaporítani a bírói eljárások számát és miért kell zaklatni azt a képviselőt, aki men­telmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban hasonló ügyek miatt szinte napról-napra ide­kerül a képviselőház elé. Mondom, a mentelmi bizottság egészen kis óvatossággal és egészen kis gondossággal megállapíthatta volna azt, hogy amiről itt szó van, abban a kérdésben már, más ügyben ugyan, de bírói döntés tör­tént. Éppen azért, mert ebben az ügyben már bírói döntés van, önmagában is beigazolódott, hogy itt zaklatás esete forog fenn. A másik szempont, amelyet szóvá kell tennem, a minősítés kérdése. Azt mondja a je­lentés, hogy sajtó útján elkövetett, felhatal­mazásra hivatalból üldözendő rágalmazás esete látszik fennforogni, mégpedig az 1914:XLI. törvénycikk 1. §-ába ütköző, a 3.. § (2) bekezdése szerint minősülő, felhatalmazásra hivatalból üldözendő bűncselekményről van szó. Nos, ez a becsület védelméről szóló tör­vénycikk 3. §-ának (2) bekezdésében azt mondja, hogy ezt akkor kell alkalmazni, ha törvény által alkotott testületekről, illetőleg ezeknek hivatásuk gyakorlásáról van szó. Tör­vény által alkotott testületnek semmiesetre sem nevezhetjük az Önkéntes munkatáborokat. Azt mondja a mentelmi bizottság jelentése, hogy »... az egyetemi és főiskolai hallgatók önkéntes nemzeti mnnkatáborai ..« Nem tudok semmiféle olyan törvényről, amely ezt a szer­vezetet, ezt az intézményt, ezt az önkéntes munkaszolgálatot szervezte volna. A kultusz­miniszter állítólag egy rendeletben elismerte ezeket hivatalos szervezeteknek, de a kultusz­miniszternek alaptörvény hiányában nem volt joga ahhoz, hogy ezeket olyan testületekké nyilvánítsa, amelyek ellen elkövetett esetleges rágalmazás felhatalmazásra hivatalból üldöz­hető. Ha a belügyiminisztériumban alakul egy »Fülemüle«-dalárda, amely hamisan énekel, illetőleg valamelyik konkurrens dalárda hamis énekléssel vádolja, akkor a belügyminiszter úr — aki ezt esetleg a saját legfőbb védnöksége alá helyezi — fog adni felhatalmazást arra, hogy ez a sértés felhatalmazásra hivatalból ül­dözhető legyen 1 Vagy. ha az igazságügyiminisz­tériumiban alakul egy »Acélok öl«-sportegyesü­let, amely az igazságügyminisztert választja legfőbb védnökének, akkor ez is olyan törvény­ben biztosított jogokat nyer, amelyek a törvény által alkotott testületeket illetik meg? Ez nem törvényen alapuló szervezet. Ezek az emberek mint magánembereik reklamálhat­ják a maguk becsületének sérelmét, főleg

Next

/
Thumbnails
Contents