Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

Áz országgyűlés képviselőházának 336. Aimi a túltermelést illeti, szerintem a tör­vényjavaslatnak az a rendelkezése, amely új szőlők telepítését legalább átmenetileg meg­tiltja, természetesen azt eredményezi, hogy a túltermelés nem fokozódik. Az engedélyezési joggal is van bizonyos szabályozási lehetőség a kormány kezében; a területek korlátozása már a javaslatban is benne van, s ezen a réven szintén meg lehet akadályozni azt, hogy új szó. lők túlzott telepítésiével és létesítésével a túl­termelés fokozódjék. Mindenesetre a túltermelést visszafejlesztő hatása van annak a korlátnak, amely a fol­újítás tekintetében a javaslatban le van sze­gezve. Nem lehet t. i. felújítani olyan szőlőket, amelyek szőlőtermelésre nem alkalmas, nem immúnis területen vannak, már pedig tudjuk, hogy elég jelentékeny nem immúnis homokte­rületeken vannak szőlők telepítve, olyan terü­leteken, amelyek egyébként sem alkalmasak szőlőtermelésre. Mindenesetre némileg befolyásolhatja, illetve visszafejlesztheti a túltermelést a 'borértékesí­tési adónak, mint céladónak bevezetése. IJj adók bevezetése nem valami szimpatikus dolog és nem szeretünk ilyenről hallani, ezt az intézke­dést azonban enyhíti itt az, hogy a javaslat céljának szolgálatába lesz állítva ez az új adó, mint céladó, és vigaszul szolgálhat az, hogy a kisexisztenciákat nem fogja érinteni. (Helyes­lés a jobboldalon.) Azoknak pedig, akiknek 5 holdnál nagyobb szőlőjük van, vagy el kell bír niok ezt az adót vagy pedig levonják a kon­zekvenciákat. Sok kisexiszteneia életlehetősé­geit meg is könnyítjük azzal, hogy a borfo­gyasztási adót el nem bíró területeken a szőlő­művelést abbahagyják. Ha viszont ezek olyan területek, — mint ahogyan legtöbbnyire az az eset áll fenn — amelyek más termelésre is al­kalmasak, tulajdonképpen az illető birtokosokra sem háramlik nagyobb kár abból, ha szőlőmű­velésüket a borértékesítési adóra való tekin­tettel némileg csökkentik. Igen jelentős tényezője lesz a túltermelés visszafejlesztésének, illetőleg megakasztásának a különböző direkttermő szőlőkre vonatkozóan a javaslatban tervezett kiirtás, illetőleg átol­tás. Ha jól tudom, 30—40.000 katasztrális hold területen terem direkttermő szőlő. Ha ez kiesik a termelésből, ez egymagában véve is kiküszö­böli az egész túltermelést normális, vagy mondjuk, közepes hozamú években. T. Képviselőház! Ezek a tényezők, ame­lyekre voltam bátor rámutatni, szerintem rö­vid időn belül fogják éreztetni hatásukat a bortermelés tekintetében és föltétlen vissza fogják szorítani a most rendszerint mutatkozó évi túltermelést. A második kérdés az, vájjon a törvényja­vaslat intézkedéseivel és rendelkezéseivel el fogja-e érni azt a célt. amelyet maga elé tű­zött. Szerintem a javaslatnak e tekintetben igen szerenesések és célirányosak az intézke­dései. (Úgy van! jobbfelől.) A hegyközségi ön­kormányzatnak s a hegyközségi tanácsoknak megszervezése már magában véve is biztosíték arra, hogy a minőségi termelés föltétlenül ja­vulni fog, mert hiszen szakemberek fognak foglalkozni a kérdésekkel, a szakemberek a sa­ját közös érdekeiket fogják istápolni, szakem­berek fognak a földmívelésügyi minisztérium­nak rendelkezésére állani, úgy, hogy minden irányban olyan megbízható intézkedések tör­ténhetnek, amelyek a minőségen föltétlenül javítani fognak. ülése 1938 június 24-én, pénteken. 153 T. Képviselőház! Minőségi termelésünket — legalább is nagy átlagban — megjavíthatja, hogy ez a javaslat a szőlőművelésre nem alkal­mas területek szőlő jellegének megszűntetését tartja szem előtt. A telepítési illeték is hasz­nál valamit, ha talán nem is sokat, hiszen leg­alább is megoldásra fogja bírni azokat, akik új szőlőt telepítenek. Nem elsőrangú szőlőte­rületeken négyszögölenkint 7 fillér lesz az il­leték, holdankint tehát körülbelül 100—120 pen­gőt tehet ki, s így meg fogja gondölni az il­lető, hogy rosszfajtájú szőlővel ültesse be sző­lőjét. Ha már ilyen illetéket kell megkockáz­tatnia a gazdának, akkor valószínűleg megfon­tolás tárgyává teszi, hogy egyáltalán telepít­sen-e rossz helyen, másrészt pedig minden­esetre meggondolja, hogy ilyen költség mellett nem okosabb-e mindjárt jobbfajta szőlőket te­lepíteni. A borértékesítési adó szintén olyan té­nyező, amely nemcsak a túltermelés szempont­jából jön figyelembe, hanem a minőségi ter; mêlés tekintetében is, mert ha borértékesítési adót kell fizetni, akkor a gyönge, a rosszminő­ségű, rendszerint tehát igen olcsó bornak ter­melése valószínűleg nem lesz rentábilis, nagy ráfizetéssel fog járni. Amikor a törvényjavaslat arról is gondos­kodik, hogy a jövőben csak a talajnak megfe­lelő nemesebb szőlőfajtákkal és megfelelő mű­velési módok bevezetésével lehet gazdálkodni, ezzel természetesen elsősorban a minőségi ter­melést tartja szem előtt és bizonyára nagy fokban el is éri a célt. Jelentékeny hatása lesz természetesen minőségi termelésünkre, — és boraink jó hírnevének emelését is fogja szol­gálni — különösen a direkttermő szőlőknek, ezeknek a különféle amerikai közvetlen termő szőlőknek kiküszöbölése. Nemkülönben a szőlő­oltványok szállításának és forgalombahozata­lának ellenőrzésére hozott törvényes intézke­dések is a minőségi termelés előmozdítását szolgálják. Igeü fontosnak tekintem ebből a szempontból a törzskönyvezést, a kataszter fel­állítását is, mert törzskönyvezés kataszter hiá­nyában a szőlő- és borgazdaság helyes irányí­tása lehetetlen. (Úgy van! jobbfelől.) Osak ilyen kataszternek felállításával szerezhet meggyőződést a földmívelésügyi minisztérium arról, hogy sokszor abszolúte meg nem felelő talajon, mennyire alacsony kataszteri tiszta jövedelmű területen telepítenek és tartanak fenn szőlőket. Előfordul ez olyan helyeken is, amelyek kataszteri tiszta jövedelme 3—?, S'l aranykorona között változik. Olyan helyen, ahol 3 aranykorona a kataszteri tiszta jövede lem, legfeljebb egy ujjnyi humusz lehet, otí pedig megfelelő mennyiségű és minőségű sző­lőt, jó bort termelni lehetetlen. E kataszter ré­vén nut a földmívelésügyi kormányzat olyan adatok birtokába, amelyek alapján azután he­lyesen irányíthatja az egész szőlőgazdálkodást, ennek tehát a minőségi termelés szempontjá­ból igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani, A minőségi termelést szolgálják a javas­latnak azok az intézkedései, amelyek a kárte­vők elleni kötelező védekezést állapítják meg. Igen helyes és üdvös az az intézkedés, hogy annak a gazdának birtokán, aki megfelelő idő­ben és megfelelő módon nem kezeli, védi a sző­lőjét, az ő költségén a hegyközség fogja a vé­dekezést elvégeztetni és az fogja az illetőuek szőlőjét műveltetni. A minőségi termelést előmozdító igen fon­tos és helyes intézkedése a javaslatnak az, amely kötelezővé teszi, hogy bizonyos nagysá-

Next

/
Thumbnails
Contents