Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
Áz országgyűlés képviselőházának 336. Aimi a túltermelést illeti, szerintem a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely új szőlők telepítését legalább átmenetileg megtiltja, természetesen azt eredményezi, hogy a túltermelés nem fokozódik. Az engedélyezési joggal is van bizonyos szabályozási lehetőség a kormány kezében; a területek korlátozása már a javaslatban is benne van, s ezen a réven szintén meg lehet akadályozni azt, hogy új szó. lők túlzott telepítésiével és létesítésével a túltermelés fokozódjék. Mindenesetre a túltermelést visszafejlesztő hatása van annak a korlátnak, amely a folújítás tekintetében a javaslatban le van szegezve. Nem lehet t. i. felújítani olyan szőlőket, amelyek szőlőtermelésre nem alkalmas, nem immúnis területen vannak, már pedig tudjuk, hogy elég jelentékeny nem immúnis homokterületeken vannak szőlők telepítve, olyan területeken, amelyek egyébként sem alkalmasak szőlőtermelésre. Mindenesetre némileg befolyásolhatja, illetve visszafejlesztheti a túltermelést a 'borértékesítési adónak, mint céladónak bevezetése. IJj adók bevezetése nem valami szimpatikus dolog és nem szeretünk ilyenről hallani, ezt az intézkedést azonban enyhíti itt az, hogy a javaslat céljának szolgálatába lesz állítva ez az új adó, mint céladó, és vigaszul szolgálhat az, hogy a kisexisztenciákat nem fogja érinteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azoknak pedig, akiknek 5 holdnál nagyobb szőlőjük van, vagy el kell bír niok ezt az adót vagy pedig levonják a konzekvenciákat. Sok kisexiszteneia életlehetőségeit meg is könnyítjük azzal, hogy a borfogyasztási adót el nem bíró területeken a szőlőművelést abbahagyják. Ha viszont ezek olyan területek, — mint ahogyan legtöbbnyire az az eset áll fenn — amelyek más termelésre is alkalmasak, tulajdonképpen az illető birtokosokra sem háramlik nagyobb kár abból, ha szőlőművelésüket a borértékesítési adóra való tekintettel némileg csökkentik. Igen jelentős tényezője lesz a túltermelés visszafejlesztésének, illetőleg megakasztásának a különböző direkttermő szőlőkre vonatkozóan a javaslatban tervezett kiirtás, illetőleg átoltás. Ha jól tudom, 30—40.000 katasztrális hold területen terem direkttermő szőlő. Ha ez kiesik a termelésből, ez egymagában véve is kiküszöböli az egész túltermelést normális, vagy mondjuk, közepes hozamú években. T. Képviselőház! Ezek a tényezők, amelyekre voltam bátor rámutatni, szerintem rövid időn belül fogják éreztetni hatásukat a bortermelés tekintetében és föltétlen vissza fogják szorítani a most rendszerint mutatkozó évi túltermelést. A második kérdés az, vájjon a törvényjavaslat intézkedéseivel és rendelkezéseivel el fogja-e érni azt a célt. amelyet maga elé tűzött. Szerintem a javaslatnak e tekintetben igen szerenesések és célirányosak az intézkedései. (Úgy van! jobbfelől.) A hegyközségi önkormányzatnak s a hegyközségi tanácsoknak megszervezése már magában véve is biztosíték arra, hogy a minőségi termelés föltétlenül javulni fog, mert hiszen szakemberek fognak foglalkozni a kérdésekkel, a szakemberek a saját közös érdekeiket fogják istápolni, szakemberek fognak a földmívelésügyi minisztériumnak rendelkezésére állani, úgy, hogy minden irányban olyan megbízható intézkedések történhetnek, amelyek a minőségen föltétlenül javítani fognak. ülése 1938 június 24-én, pénteken. 153 T. Képviselőház! Minőségi termelésünket — legalább is nagy átlagban — megjavíthatja, hogy ez a javaslat a szőlőművelésre nem alkalmas területek szőlő jellegének megszűntetését tartja szem előtt. A telepítési illeték is használ valamit, ha talán nem is sokat, hiszen legalább is megoldásra fogja bírni azokat, akik új szőlőt telepítenek. Nem elsőrangú szőlőterületeken négyszögölenkint 7 fillér lesz az illeték, holdankint tehát körülbelül 100—120 pengőt tehet ki, s így meg fogja gondölni az illető, hogy rosszfajtájú szőlővel ültesse be szőlőjét. Ha már ilyen illetéket kell megkockáztatnia a gazdának, akkor valószínűleg megfontolás tárgyává teszi, hogy egyáltalán telepítsen-e rossz helyen, másrészt pedig mindenesetre meggondolja, hogy ilyen költség mellett nem okosabb-e mindjárt jobbfajta szőlőket telepíteni. A borértékesítési adó szintén olyan tényező, amely nemcsak a túltermelés szempontjából jön figyelembe, hanem a minőségi ter; mêlés tekintetében is, mert ha borértékesítési adót kell fizetni, akkor a gyönge, a rosszminőségű, rendszerint tehát igen olcsó bornak termelése valószínűleg nem lesz rentábilis, nagy ráfizetéssel fog járni. Amikor a törvényjavaslat arról is gondoskodik, hogy a jövőben csak a talajnak megfelelő nemesebb szőlőfajtákkal és megfelelő művelési módok bevezetésével lehet gazdálkodni, ezzel természetesen elsősorban a minőségi termelést tartja szem előtt és bizonyára nagy fokban el is éri a célt. Jelentékeny hatása lesz természetesen minőségi termelésünkre, — és boraink jó hírnevének emelését is fogja szolgálni — különösen a direkttermő szőlőknek, ezeknek a különféle amerikai közvetlen termő szőlőknek kiküszöbölése. Nemkülönben a szőlőoltványok szállításának és forgalombahozatalának ellenőrzésére hozott törvényes intézkedések is a minőségi termelés előmozdítását szolgálják. Igeü fontosnak tekintem ebből a szempontból a törzskönyvezést, a kataszter felállítását is, mert törzskönyvezés kataszter hiányában a szőlő- és borgazdaság helyes irányítása lehetetlen. (Úgy van! jobbfelől.) Osak ilyen kataszternek felállításával szerezhet meggyőződést a földmívelésügyi minisztérium arról, hogy sokszor abszolúte meg nem felelő talajon, mennyire alacsony kataszteri tiszta jövedelmű területen telepítenek és tartanak fenn szőlőket. Előfordul ez olyan helyeken is, amelyek kataszteri tiszta jövedelme 3—?, S'l aranykorona között változik. Olyan helyen, ahol 3 aranykorona a kataszteri tiszta jövede lem, legfeljebb egy ujjnyi humusz lehet, otí pedig megfelelő mennyiségű és minőségű szőlőt, jó bort termelni lehetetlen. E kataszter révén nut a földmívelésügyi kormányzat olyan adatok birtokába, amelyek alapján azután helyesen irányíthatja az egész szőlőgazdálkodást, ennek tehát a minőségi termelés szempontjából igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani, A minőségi termelést szolgálják a javaslatnak azok az intézkedései, amelyek a kártevők elleni kötelező védekezést állapítják meg. Igen helyes és üdvös az az intézkedés, hogy annak a gazdának birtokán, aki megfelelő időben és megfelelő módon nem kezeli, védi a szőlőjét, az ő költségén a hegyközség fogja a védekezést elvégeztetni és az fogja az illetőuek szőlőjét műveltetni. A minőségi termelést előmozdító igen fontos és helyes intézkedése a javaslatnak az, amely kötelezővé teszi, hogy bizonyos nagysá-