Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

154 Az országgyűlés képviselőházának 336, gól, elérő gazdaságokban szakképzett szőlökezelőket és vezetőket állítsanak be. Ha minden gazdaságban szakképzett emberek lesznek, ha a szőlőművelést mindenütt szakképzett emberek fogják irányítani, igen természetes, hogy ez a minőségi termelést kell, hogy előmozdítsa és nemcsak ezeknek a gazdaságoknak fog előnyére válni, hanem az egész szőlőgazdaságnak általában, mert hiszen, ha a vezető tanult és a szomszédok látják, hogy milyen eredményt ért el az az iskolázott, az a tanult, szakképzett ember, akkor ezen keresztül iskolázottságot kap az egész szőlőgazdaság is. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) A javaslatnak a gyümölcsösök telepítésére és felújítására vonatkozó rendelkezései korszerűek, szakszerűek és nézetem szerint a gyümölcstermelők régi vágyát fogják kielégíteni, mert alkalmasaik lesznek arra, hogy a gyümölcs termelését és kezelését jövedelmezővel tegyék és ez a minőségi termelést fogja előmozdítani. Azt hiszem, hogy ha 'megfelelő mennyiségben lesz jó gyümölcsünk, a piac önmagától is meg fog javulni és ez a közönséget nagyobb fogyasztásra fogja (sarkalni. Ma az a baj a piacainkon ,hogy akárhányszor kimennek a háziasszonyok, a szakácsnők és egyéb bevásárlók a piacra és nem találónak megfelelő gyümölcsöt (Czermann Antal: így van!) vagy egyáltalában nem találnak gyümölcsöt, úgyhogy vásárlás nélkül térnek haza. A jó gyümölcs mindig vevőre fog találni. (Ügy van! jobbfelől.) T. Képviselőház ! Maradna smég a harmaduk kérdés, bogy a törvényjavaslat alkalmas-e arra, bogy a szőlőgazdaság jövedelmezőségét emelje, illetőleg, 'hogy a bortermelést jövedelmezőbbé tegye. Ha a túltermelést megakasztjuk, ha tehát a keresletet és a kínálatot egyensúlyba bozzulk egymással, vagyis ha kevesebb lesjz a kínálat, ez már magálban olyan körüle meny, amely közre fog hatni arra, hogy jobb árakat lehessen elérni. Természetes, hogy ha jolbfb árut termelünk, 'akkor az árak isi jobbak lesznek, már pedig a minőségi termelés a törvényjavaslat egyik fő célja. A javaslat a jövedelmezőséget nagyon helyesen a csemegeszőlő telepítésének lehetővé tételével és az erre irányuló buzdítással és részben a esemegeszőlőtermelésre való áttéréssel akarja előmozdítani. Mindenesetre nagyon valószínű, hogy ha valahol eddig borszőlőt terímeltek és most mieg fog . szűnni a borszőlőtermelés lehetősége, ott ezután csemegeszőlőt fognak termelni s az a szőlőgazdaság a csemegeszőlőtermelés révén nagyobb jövedelemihez is fog jutni. Ugyancsak a jövedelmezőséget van hivatva biztosítani a gazdák megvédése a meg nem felelő szőlővesszők és szőlőoltványok szállítása ellen is.' A minőség javításával az exportlehetőségek is kell, hogy emelkedjenek. Minőségi termelés Imellett igten nagy jelentősége lesz magának a propagandának is, úgyhoigy ezzel a fogyasztás is valószínűleg 'emelhető lesz. Nézetem sízerint nem rontanak a törvényjavaslaton azok ia terhek, amelyekkel miajd ez a törvény jár, mert a törvényjavaslat intenciói szerint a költségeknek a legszükségesebb mértékre kell szorítkozniok és vigyáznunk is kell, snehogy ezek a terhek az idők folyamán úgy megnőjenek, Ihogy a gazdák elveszítsék a réven, amit megnyertek a vámon. T. Képviselőház! Egészben véve helyesnek tartom ezt a javaslatot, mert szerintem célirányosak az intézkedései. Méltóztassanak ülése 1938 június 24-én, pénteken. azonban megengedni, hogy ennek ellenére némi észrevételeket tegyek. Ha egyik-másik észrevételem helytálló és 'megfontolandó, nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává, talán még ezzel is lehet a javaslaton némileg javítani. Nem tartom szerencsésnek, hogy a törvényjavaslatban nincs megállapítva az, hogy ki határozza meg a hegyközség határát, illetőleg nincs megállapítva az, hogy ez a határ csakis a szőlők szerint számít-e vagy pedig bizonyos zárt terület lesz a hegyközség a maga egészében. Ha mondjuk a hegyközségi vezetőség vagy pedig a község elöljárósága állapíthatná meg a határt, akkor beleeshetnének a hegyközség határába olyan kisebb részek is, amelyeket a hegyközséggel együtt kell őrizni, már pedig az őrzési költségek nagy terheket jelentenek, itt tehát bizonyos fokú megtakarítás volna lehetséges. Szerintem jobb volna, ha a 100 négyzetölig terjedő, a belterületen fekvő kisebb részek sem maradnának ki, különösen, ha gyümölcsösök, mert hiszen sokszor éppen ezekkel egészül id 50 katasztrális holdra az a terület, amelyre már kötelezővé lehet tenni a hegyközségi szervezetet. Ezek a gyümölcsösök rendszerint a belterületen vannak, mindjárt a lakóházak mögött, s ezek szakszerű kezelése csak úgy volna lehetséges, ha kötelezővé tétetnék a hegyközségbe való bekapcsolásuk. A 4. §-nál jónak tartanám, ha a községi elöljáróságnak nem tétetnék kötelességévé, hogy az a 50 holdon aluli területen maga végezze azokat a teendőket, amelyeket egyébként a hegyközség végez. Azért tartanám ezt helyesebbnek, mert ha ezek a területek csak 5—10 katasztrális holdat tesznek ki, annyira jelentéktelenek, hogy ezért nem érdemes a községi elöljáróságokat ilyen teendőkkel terhelni. Különösképpen felhívom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a javaslat 6. Vára, amely a hegyközség szerveiről szól. Feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy a törvény rendelkezzék arról, hogy a közgyűlést helyettesíthesse egy képviseleti közgyűlés is. Méltóztassék elgondolni, lehet egy helyen ezer vagy annál is több szőlőbirtokos, ezeket lehetetlenség közgyűlésbe összehívni; ilyen nagy közgyűléssel nem lehet ügyvitelt megállapítani, alapszabályt módosítani, költségeket megállapítani, de rendszerint nincs is hely ilyen nagy közgyűlés tartására. Át kellene tehát térni a képviseleti közgyűlés rendszerére, amelyet bevezettek például az ügyvédi kamarákban, oly módon, hogy bizonyos számú tagra esik egy-egy képviseleti tag. Ezt a módosítást igen egyszerűen be lehetne szúrni a javaslatba, s a részleteket azután a végrehajtási utasításba lehetne belefoglalni. A 28. Vszal kapcsolatban, ahol arról van rendelkezés, hogy tilos a szomszédok között szederbokrokat és fákat ültetni, szükségesnek tartanám azt is, hogy az ilyen szederbokrok és miegyebek el is tűnjenek, vagyis, hogy elrendeltessék bizonyos határidőn belül a kiirtásuk, mert ha indokolt az, hogy nem szabad ilyen bokrokat vagy fákat ültetni, akkor indokolt az is, hogy a meglévőket kivágják. Ahol nem jelentene nagyobb sérelmet és nem érintené nagyon a fatulajdonost, ott talán lehetne ilyen intézMég a 31. §-ra vagyok bátor különösképpen felhívni a miniszter úr figyelmét. A 31 ^ fogalmazása akkor volna helyes, ha bennefog1 altatnék, hogy a szőlő és szőlőoltvány eladója a határozottan rossz és meg nem felelő áru