Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

Î52 Àz országgyűlés képviselőházának 336; ülése 1938 június 24-én, péntekén. lést irányítsa, abba beleavatkozzék, mert e nélkül az értékesítést sem tudja biztosítani. Ha a törvény a maga elé tűzött célokat el akarja érni, akkor természetes, nogy a termelési és értékesítési viszonyokat bizonyos megszorítások, korlátozások nélkül nem lelhet rendbehozni. Ezek a beavatkozások és korlátozások helyenkint és időnkint mindenesetre hátránnyal járnak, ez azonban nem akaszthatja meg a törvényhozást abban, hogy ne fogjon bele ebbe az egyetemes és a nagy tömegek érdekeit szolgáló törvényhozási munkába. Gondoskodni kell különösképpen arról, hogy régi jóhírnevű boraink és bortermelő vidékeink jóhírneyüket megőrizzék. Ez általános nemzeti érdek és ha ez az egyetemes nemzeti érdek megköveteli, hogy átmenetileg bizonyos helyeken hátrányokkal is számolnunk kell, akkor ezeket a hátrányokat el kell viselnünk, nehogy a nemzet egyetemének nagyobb érdekei sérelmet szenvedjenek. Azt nem lehet állítani, mintha a törvényjavaslat nem tartaná szem előtt a méltányosságot; sőt, ha szigorúan biráljuk az egyes int.bzKetléseket, azt lehet mondani, hogy a i'öidmívelésügyi kormányzat egyiit-mäsuc ponton szinte túl is ment a méltányosságban a megengedett határon és a túlzott méltányosság szinte súrolja azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket a törvényjavaslat maga elé tűzött. Kétségtelen, t. Képviselőház, (hogy a bortermelés körül bajok vannak, hogy a bortermelés válsággal küzd éspedig mar hosszabb idő óta, kétségtelen tehát az is, hogy nemcsak hogy időszerű javaslattal állunk szemben, hanem azt lehet mondani, hogy a helyzet szinte már túlérett ahhoz, hogy rajta javítsunk. Szükséges a beavatkozás a szőlőgazdálkodásba azért, mert ha a kormányzat nem avatkozik bele, nem lép fel irányítólag és az irányításra nem kap felhatalmazást, akkor, szerintem, a szőlőés borgazdaság körül rendet teremteni nem lehet, azt jövedelmezővé tenni nem vagyunk képesek. Ha a szőlő- és borgazdálkoldást és a (gyümölcstermelést szem előtt tartjuk, látjuk, ihogy egyáiknéit-máaakinál némileg más és más a ihelyzet. A borszőlő termelésiénél túltenmelésisetl állunk i&zembeui, itt a kereslet és kínálat, a termelés és a fogyasztás nincs egyensúlyban, tehát főleg ezt keil egyensúlyiba (hozni. A 'gyümölcstermelésnél ellenkezőleg azt lehetne mondani, hogy ott még sok a tehetőség, oitt még fokozni lelhet, sőt kell is fokozni iá termelést. A gyümölcstermelésben úgy a belföldi fogyasiztás, mint az exportálás terén nagy lehetőségeink vannak és abban a nézetben vagyak, hogy ha a miiinőségi termelésre fektetjük itt is a súlyt s a piac felvevőképességei m javulni fog, akkor a fogyasztás emelkedni fog. Bortermelésünknek és szőlőtermelésünknek alapbaja tehát a túltermelés és jórészt innen származik a szőlő tenm élésnek az a másik baja is, amely az árak nem stabil és állandóan alacsony voltában nyilatkozik imieg. Segítséget tehát az árak javításával és a túltermelés megszüntetésével lehet találni. A legideálisabb megoldás az volna, ha nem' (kellene a termelést semmiképpen sem korlátozni és csak a fogyasztásit és az exportot tudnók emelni, sajnos azonban a fogyasztást nem tudjuk ímáról-bolnapria olyan amértékfoen fokozni, hagy ezzel ;a szőlőtermelésen segítenénk és ímiég foevéslbbé tuidíjuik , az exportot kedvünk szerint irányítani, niert az export mennyiségének és volumenjének meghatározása nem kizárólag tőlünk függ. Ha tehát a fogyasztás hirtelen emelésével és aiz expoirt fokozásával neim italunk momentán segíteni, a másik eszközhöz kell nyúlnunk. Ez a másik esziköz pedig az„ hogy a túltermelést csökkentjük. A törvényjavaslat tehát kénytelen-kelletlen ehhez az expedimentumihaz nyúlt és ehhez képest a javaslat célja az, hogy a túltermelést megakassza, ilietve bizonyos fokig visszafejlessze, imásodsiorban pedig az a célja, hogy a minőségi termelés javíttassék és a szőlőés borterxneliés jövedelmezősége emeltessék, illetőleg egyáltalá njövedelmezővé »tétessék. Úgy látom a helyzetet, hogy azok a korlátozások, aimeiyek ia szőlőtelepítés és felújítás sitlb. tekintetében a ja/vaslatban foglaltaknak, a kormány intenciója szerint nem állandó jellegűek, hanem tulajdonképpen időlegesek és nagyon tertmiészeites, hogy ha. akár az export, akár a fogyasztás fokozása útján, vagy mindkettővel sikerülne a keresletet és a kínálatot egyensúlyba ihazni és előállnia a többtermelés lehetősége, ennek szerintem a törvényjavaslat semimiiféle akadályát nem fogja jelenteni, mert hiszen olyan lehetőségek vannak az engedélyezés tekintetében a kormány kezében, hogy ezekkel iaz időnyujtotta szükségleteikhez és lehetőségekhez képest biánmikor élhet. T. Képviselőház! Szerintem íbehát az adott viszonyok és körülmények között a törvényjavaslat célkitűzései helyesek. Ha sikerül azokat a célokat elérni, iatoelyeket a törvényjavaslat maga elé tűzött, ajkkor azok a korlátozások, azok a beavatkozások és irányítások, amelyeket a törvényjavaslat lehetővé tesz, [maguktól is tmeg fognak szűnni. Mégis figyelemmel kell lenni arra, hogy gazdasági és értékesítési válságok barimkor előállhatnak s énre (vialó tekintettel szerintem) semmi körülmények között nem lehet megengedni olyan területeken szolok telepítését vagy fenntartását, amelyek nem alkalmasak szőlotermielésre azért, mert nemi teremnek eleget, tehát amelyekéin a termelés egyáltalában seimtoi körülmények között sem. lehet jövedelmező, vagy nem alkalmasak szőlőtermelésre azért, mert az illető talajon nem lehet jó bort tenmelni, vagy pedig amely vidékeken egyéb körülmények folytán nem lehetséges jövedelimeaő termelést folytaimi Nem szabad megfeledkezni arról, hogy éppen ezek a területek, amelyek gyenge és rossz bort termiéinek, sokszor bő termést adnak. Ezek tehát olcsó termelési költségekkel dolgoznak és rontják a nemes borterimelő vidékek sanszait, úgyhogy ezek nem is tudnak velük konkurrálni és a dolog vége az, hogy a nemes borok lemaradása miatt rosszabb borok kerülnek piacra és a külföld sem találja meg a kívánt minőséget megfelelő mennyiségben, ami pedig semmiképpen nem emelheti a magyar bor jóhírnevét. T. Képviselőház! Ha felteszem a kérdést, hogy a törvényjavaslat a maga intézkedéseivel • és rendelkezéseivel elérheti-e a maga elé tűzött célt, akkor elsősorban szeretném leszögezni, hogy tulajdonképpen mik is a törvényjavaslat céljai, mit akar a törvényjavaslat elérni. A törvényjavaslatnak először is az a célja, bogy a túltermelés megszüntettessék és célja a minőségi termelés és a bortermelésnek a mainál jobb jövedelmezősége; kérdés tehát, hogy ezek a célok elérhetők-e a törvényjavaslat intézkedéseivel és rendelkezéseivel.