Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

150 Az országgyűlés képviselőházának 33< Gergely: De hát a jövedéki bírság nem a községi pénztárba folyik be!) Igen t. képviselőtársam, ne tessék ilyet mondani, annak a szegény termelőnek mindegy, hogy a bírság hova folyik he. Itt az a lényeg, hogy a község indította meg a jövedéki kihágási eljárást. Mi célja volt ezzel, ha a termelő már kiegyezett? (vitéz Patacsi Dénes közbeszól.) Olyan mindegy, az egyszeres adót »behajtották rajta. Kérdés, hogy a pénzügyi közegek eljárása nem kerül-e többe, mint amennyi többletet ő bevett, mivel az is áthárítható a községre. (Zaj. — vitéz Patacsi Dénes közbeszól.) Megvigaszn igen t. képviselőtársamat, egyik ugyanebbe a körjegyzőségbe tartozó község is így járt, de ott több volt a kivétel, (vitéz CsicseryRónay István: Kiben volt a hiba itt? — Takács Ferenc: Ott is ellenzéki képviselő van!) Ha igen t. képviselőtársam nincs tisztában a politikával, el kell fogadni ezt a magyarázatot. (vitéz Patacsi Dénes; Hát ez politika?) Azt mondoTTi, hogy ez nem politika, t. képviselőtársam. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokokat zavarni. Czirják Antal: Tehát elfogadom azt, hogy kimunkálásra volt szükség ezen a téren. (Br. Vay Miklós: A szódagyártásról, mint a borfogyasztás fellendítésére szolgáló eszközről is beszéljen!) En egyet ajánlok az ön figyelmébe, t. képviselőtársam. En nemcsak szódás vagyok, hanem amint tetszett hallani, borkereskedő is voltam, szőlőtermelő és háztulajdonos is vagyok, jéggyáros is vagyok és jéggyáramban fejfájás ellen különösen kitűnő borogató anyagot gyártok. Ezt mind ott hagytam csak azért, hogy becsületesen tudjam szolgálni a kisgazdatársadalom érdekeit. (Csoór í^ajos: Nagyon naiv voltál!) Becsületettel és örömmel teszem. Én ia földmívelésügyi miniszter úrinak nemcsak ezeket az adózási lehetőségeket ajánlom a figyelmébe, nemcsak íairra kérem, hogy a "borfogyasztási adó tekintetében méltóztasiáék a pénzügyminiszter úrral együtt valamilyen expedienst találni, mert ez így nem megy, hanem arrja is kérem, hogy méltóztassék ebbe a törvényjiavaslatba mindazokat a szempontokat Üs belevinni, amelyek a kisgazdáik érdekeit szolgaijait. Nagyon örülök annak a módosításlualk, — bár még inem tiszta ez a kérdés — amely nem 50 iholdon einged hegyközséget alakítani, egy községiben pedig számos hegyközség megalakítását korlátozni kívánja. Legyen szabad a bizottságiból ezt a szakaszmódosítást ide áthoznom- A miniszter úr szerint egy dűlőben több hegyközség csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével alakítható- Én ezt úgy módosítanám, — és talán ez is a miniszter úr gondolata — hogy egy községben — amennyiben több hegyközség kíván megalakulnia — annak megalakítása is a (miniszter úrtól tétessék függővé. Méltóztassék elképzelni, hogy abban a községben — feltéve, de meg nem engedve — pártállás szerint is alakul hegyközség, vagy egyik vagy másik mem volna megelégedve és még a felekezeti kéírdést is belevonnák a dologba, mi lenne. (Zaj-) Én azt ibiszem, hogy egy községben egy hegyközség teljesen elegendő, (vitéz Patacsi Dénes: Nálunk 25 év óta e,gy hegyközség van és még sohasem volt több, pedig mindenféle pártállású erruber van ott, inert ott kibékül a haragos is a jó bor mellett!) Ez is az én érvelésemet támasztja alá, amit Pataesii i. képviselőtársaim .mondott. Egy községiben elég ). ülése 1938 június 2k-én, pénteken. 1 egy hegyközség. Legyen szabad hivatkoznom itt Pécs város határozatára. Itt két hegyközség volt: a keleti és a nyugati. Legutóbbi gyűlésükön kimondották, (hogy csak egy hegyközség alakíttassák. Az 1500 holdnyi terület ellenére legfeljebb azt kérik, hogy két hegybíró legyen, mert egy hegybíró 1000 katasztrális holdnyi területen amúgy sem tudna közreműködni annak a hegyközségnek ügyintézésénél. Az ilyen kis hegyközségeik — amennyiben .megalakulhatnának — abba a helyzetibe jutnának, hogy a komolyabb 5—10 emibert leszavaznák a kisebb birtokosok. Ennek a törvénynek tényleg olyanok az intenciód, hogy egyszer el kell indulnunk, ' csak az alapot kell niegtereimteinünk s ha ez meglesz, akkoir hiszem, hogy ez nagyon áldásos lesz nemcsak a bortermelőkre, hanem főként a gyümölcstermelőikre. A bizottságban voltam bátor benyújtani néhány módosító indítványt. Ezeket most meg kívánom ismételni, mert a bizottságban természetesen leszavaztak őket. A 6. §-nál azt indít ványozom, hogy a (hegyközségi közgyűlés határozata alapján két, vagy több hegybíró is alkalmaztassák. A S. §-nál pedig ismételten jóindulatába ajánlom az igen t. miniszter úrnak azt a kérésemet, méltóztassék elrendeltetni, hogy a kiadásokat az illetékes község, illetve város a borfogyasztási adóiból fedezze. Ez egy olyan minimális kívánsága és kérelme a hegyközség tagjainak, illetve a szőlősgazdáknak, hogy ezt feltétlenül keresztül kell vinni. Lgyanez vonatkozik a hegyközségi tanácsok járulékaira is. A sokat vitatott 23. § módosí tasát pedig abban az értelemben kérem, hogy a 2000 hold emeltessék 3000-re. Nem minden 200 négyszögöllel rendelkező gazdánál, hanem inkább akár 6000 négyszögölnél is legyen szőlő telepíthető, amennyiben az a föld és a körülmények megfelelőek. Ezzel meggátoltunk bizo| nyos visszaesést, illetve a helyes irányban, a több és jobb minőségű bor termelése irányában ! haladtunk. Ezek voltak azok a szempontok, amelyeket különösképpen pártunk álláspontja tekintetében is szükségesnék tartottam leszögezni. Nagyon kérem, ne méltóztassék visszafejleszteni olyan termelési ágakat, amelyek a legszegényebb embereknek állandó kézimunkát biztosítanak, hanem ellenkezőleg, tessék ezeket előbbre lendíteni. Egy kis jóakarat kell ehhez csupán, nem a borfogyasztási adó szörnyűségei. Ezen feltétlenül lehet segíteni. Én ezt a tendenciát már a tejgazdálkodás tekintetében is konstatáltam a földmívelésügyi minisztériumban. Hiszem, hogy olyan korba jutottunk, amelyben a kisemberek

1 érdekei minden vonatkozásban megfelelő támogatásra találnak, (vitéz Csicsery-Rónay István: Három év óta!) Sajnálom, hogy nem oszthatom igen ï. képviselőtársam nézetét, (vitéz Csicsery-Rónay István: Pedig ez így van!) Nem is olyan régen bizony sok panasz hangzott el a földmívelésügyi minisztérium ellen itt a Házban is. Hiszem azonban, hogy a fejlődés nem fog meg-, állani, (vitéz Patacsi Dénes: Az a jó a tejnél, hogy ott nincs fogyasztási adó!) Ha igen t. képviselőtársam közreműködnék főleg a baranyai tejesgazdák érdekében, hogy azok magasabb árakon, nem pedig a Fleischerek és Neumannok által diktált árakon adhassák el a tejüket, meg lennék elégedve szíves közreműködésével, (vitéz Patacsi Dénes: Közre is működöm nagyon szívesen!) Nagy örömmel várom, amennyiben a kezdeményezés munkáját is el tetszik végezni.