Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
Az országgyűlés képviselöházánaTc 336. hányjövedék állítja elő a nyers nikotint. Vájjon olyan messze van a pénzügyminisztérium a földmívelésügyi minisztériumtól, hogy nem tudnának megegyezni az ilyen kérdések tekintetében? Ez annyira fontos volna a gyümölcstermelőknek, a szőlőtermelőknek. Az összes védekezőszereket nem lehetne sokkal olcsóbb áron lorgalombahozni? (Mózes Sándor: Államosítani kellene gyártásukat!) Ha ennek a molochnakva védekezőszerek karteljének lehetséges volt éveken keresztül százpengős árakon tartani ezt a védekezőszert, amelyet most ötvenért adnak, ez — hogy ne mondjam — embéktelenség volt a gyárak részéről, amelyek képesek voltak ilyen mértékben ráfeküdni a magyar gazdatársadalomra. Bizonyos az, hogy a fogyasztási adó ©átólja a fogyasztás kifejlődését, mint erre egészen részletesen leszek bátor majd rátérni, de bizonyos az is, hogy azokon a területeken, ahol a gyümölcstermelés, a szőlőtermelés egészen intenzivvé vált, a kormánynak nem hegyközségeket, nem hegyközségi tanácsokat kellene életrehívnia, hanem olyan szervezetekkel, főleg kiviteli szervezetekkel kellene közreműködnie, amelyek révén ott valóban fellendülne a termelés. Utalok itt Magyarországnak talán legszebb paradicsomára, Baranya megyére. Megérdemli ez a megye a kormány legteljesebb érdeklődését. Olyan megye, ahol egy esztendőben 214.000 gyümölcsfát tudnak ültetni, ott az érdeklődés kétségkívül a legmagasabb. Az a megye, amelyben olyan kiváló borokat termelnek, megérdemli azt is, hogy_ a kormány segítségére siessen a nemes borvidék fölöslegei tekintetében. Szükséges volna, hogy a nemes borvidék borait ne engedjük lenyomni a szegény cukor fokú, vagy szeszfokú borok árával. Erre már interpelláció alakjában is bátor voltam a kormány figyelmét felhívni. Miután semmit sem kívánok, amit alátámasztani ne tudnék, ebben az interpellációban nyilatkoztam a mustélesztőnek rendkívüli fontosságára. Ezt a bizottságban is előadtam. Akkor az igen t. földmívelésügyi miniszter úr azt mondta, hogy ez nem közérdek, illetőleg, hogy nagyon drága a mustélesztő alapanyaga. Ha korlátoznák a mustélesztő gyártását azokra az esztendőkre, amikor igen nagy a musttermés, már akkor is segítve volna a szőlőgazdaságokon ebben a vonatkozásban. (Ügy van! balfelől.) A mustélesztő évente 200.000 hektoliter must felvételét biztosítaná. A must besűrítve évekig eltartható volna az élesztőgyártás céljaira. A miniszter urat nem informálták tárgyilagosan a mustélesztő fontosságáról* használhatóságáról és áráról, mert különben nem mondta volna csak azt, hogy igen drága az alapanyaga. A miniszter úr nagyon jól kell hogy tudhassa a minisztériumától azt, hogy igenis, a földmívelésügyi minisztérium kiálló tt ennek az ügynek érdekében, ellenben a pénz ügynél elbukott az egész gondolat, annál a pénzügynél, amely szorosabb kapcsolatban van az élesztőgyárakkal, éspedig azokkal az élesztőgyárakkal, amelyekről én tavaly interpellációin során megállapítottam azt az adózási kozmetikát, amelynek kivizsgálása során a levezetett vizsgálatnak az lett a következménye, hogy egy hét alatt 94.000 pengő évi tiszta nyereségre még 265.000 pengő újabb adót fizetett be az a gyáx, amely megakadályozza a mustélesztő be vezetését és amely ludas abban is, hogy a védekezőszereknek ilyen hihetetlen magas áruk van Magyarországon. ülése 1938 június 2h-én, pénteken. 147 T. Képviselőház! Mit csináljon a magyar mezőgazda? A magyar mezőgazda ismételten az ő pártfogójához és megértőjéhez, a földmívelésügyi miniszter úrhoz fordul, hogy ooaagya rázza meg az illetékes minisztériumoknak azt, hogy ez a pénzügyi politika a megölő je a magyar mezőgazdaságnak. Segítsen tehát rajta a földmívelésügyi miniszter úr, az a földmívelésügyi miniszter, akinek volt szíve itt egy nagyszerű programmot adni, amiko/ a tárcája tárgyalása alkalmával bemutatkozott, bírjon elég kemény ököllel akkor is, amikor az asztalra kell ütni a magyar kisgazdák érdekében és mindjárt másként fog majd kinézni a falusi kisemberek megélhetése. A, t. miniszter úr azt mondta a sűrített mustról, hogy roppant drága az alapanyaga. Bennünket nem érdekel az alapanyag ára, amikor a vállalkozó egyszerűen azt mondja: én ugyanazért az árért szolgáltatom az élesztőt, mint amennyiért ma a kartel a melasz-élesztől; szolgáltatja. Egyet kérek, azt, hogy ugyanazt a refakciát adják meg, amelyet a must most "s élvez a borral együtt, ha külföldre viszik. Ha van vállalkozó, aki azt mondja, hogy neki nem kell évente 3.5 millió pengő tiszta nyereség, hanem megelégszik mondjuk 2 millióval is, — különben ez nem is szerénység — ha ez áll, aminthogy áll, miután ezt az illetékes hivatalok is (átvizsgálták, akkor szeretném tudni, miért nem kapaszkodunk bele ebbe a lehetőségbe és miért nem tesszük lehetővé azt, hogy 200.000 hektoliter musttal tehermentesítsük az országot, ha máskor nem, legalább azokban at esztendőkben, amikor igen-igen bő termésünk van. T. Ház! Ezek a gondok teljesen elülnék abban az esetben, ha 250.000 hektoliter mustot felfőzünk még szesszé 4—5 millió hektoliteres musttermés idején; !ha ugyanilyen rendkívüli nagy termés idején 200.000 hektolitert be tudunk sűríteni élesztőnek, akkor ezek a gondok már mind eleve el kell, hogy múljanak, akkor a magyar borgazdaságra szebb jövő vár és akkor a miniszternek nem kell olyan javaslattal ide jönnie, amely a legszegényebb, legkisebb emberek megélhetését korlátozza, illetve féket tesz rá, hanem meg kell fordítani ezt a javaslatot és módot kell adni arra, hogy igenis, a szegény emberek érdekében a szőlőtermelés minél erősebben fejleszthető legyen. T. Ház! Nekem az a véleményem, hogy az országban nincs annyi csendőr, nincs annyi közigazgatási közeg, aki a noha- és egyéb direkt-termő borok termelését iháttérbe tudná szorítani. (Egy hang a jobboldalon: Dehogynem! 40.000 hold!) Ez téves elgondolás, ebből csak hallatlan vexaturák lehetnek. A megoldás, igenis, az volna, hogy a nemesebb borokkal próbálkozzunk és azok fogyasztását mozdítsuk elő. Ez más módon is, a kisüstök szaporításával is elősegíthető volna. íme, amikor az egyik oldalon egy kérést terjesztek elő, ugyanakkor a másik oldalon megtalálom a fedezetet, a megoldás módját és megjelölöm, hogyan tudunk a dolgon segíteni. Ha 1615 kisüst csak 9 hektoliteres főzési . lehetőséggel 15.000 hektolitert, eredményez, kérdezem, miért ne lehetne még 1400 kisüsttel ezt a termelést 25.000 hektoliterre felvinni, a kisgazdák javára és óriási megkönnyebbülésére 1 ? Ujabb 1400 kisüst az 1600 eddigin felül lényeges könnyebbséget fog jelenteni a bortermelők körében. A kormány még a borpropagandával igyszik a bortermelés válságán segíteni. En Kép'viBieiöSb'aízi Napló. XX. 21
