Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. adok azoknak a képviselőtársaimnak,^ akik azt mondják, hogy a törvény végrehajtása során e tekintetben nagy nehézségek lesznek. Ne méltóztassanak azonban figyelmen kívül hagyni, hogy eltekintve egy-két úgynevezett demokratikus országtól, amelyek nemcsak politikájukban, de gazdaságpolitikájukban is lefelé mennek, a többi országban már mindenütt határozott irányított gazdálkodás folyik; nemcsak olyan, mint Németországban, de a többi országokban is bizonyos rendszabályok között történik a termelés. Ezeknek ú rendszabályoknak hirtelen és átmenet nélkül való átültetését nem javasolnám, de feltétlenül szükséges, hogy felvilágosító propagandát folytassunk a gazdák, a termelők között, hoe:y a belyesirányu telepítési és termelési politikát fokozatosan átvebessék. (Helyeslés.) Meg vasrvok róla győződve, hop-v a felvilágosult gazdatársadalom, a felvilágosított termelő sokkal könnyebben fosria átvenni már azt az iránvított termelési politikát, amelvet a földmívelésüo-vi kormánvnak a hegyközségeken és hegyközségi tanácsokon keresztül k^ll az orszáerba szétvinnie. A hegyközségi tanácsokról szólva, e&y kérésem van a föMniívelésüsrvi kormányzathoz — bocsánatot kérek, ha egy kicsit hazabeszélek — de ionosán és méltányosan. ff<ry tndom, hoary Veszprém vármee'vét valószínűleg Vas megyével és Győr megyével foglali ák össze es-y hegytanácsba, mintán eun^k a három vármegvének szőlőterülete körülbelül in 000 holdnál tö,h. bet tesz ki; mivel pedig a három vármee-véből Veszprém vármegyében van nemes borvidék, ennélfnerva méltóztassék a heevközsési tanács székhelvét Veszprém vármegyébe helyezni. T. Ház! A védekezés, a *ü átkutat« s terén a bee-yközséeri tanácsok, a földmívelesüevi minisztérium és a pinceszövetkezetek ös«zefocása eredményt hozhat. Mes: vae-yok róla győződve, hogy mwf, amikor a miniszterelnök űr inkább a termelésre, mint a javak szétosztására helyezi a súlyt s azt akaria. hosrv többet termeljünk és íffv több embernek intbassanak javak, akkor a föl dinivel ésüg-yi kormánwat is tekintettel lesz erre. Amikor most a T?,a/ina vidéken iáirtam a pinceszövetkezeti kongresszuson, amelyen négyezer rainai vincellér gyűlt össze, a knblen^ Weindorfon a következő felírást láttam: »Wer nicht ma? saufen, der nur frisst, (jprsplbo kein rechter Deutscher ist.« Ieaz, hoev ezt a mondást a mi viszonyainkra nem a^almazíhatoni, mert hiszen ez az 1!í50-es évekből származik, amikor az élet kedélyesebb volt, s amikor az embereknek még nem volt olyan sok gondink. kétségtelen aprorvhan. bog-y a mae-yar gazdasási élet prosperálásaihoz hozzátartozik a magva r szőlőgazdaság és a magyar bortermelés felemelése, mert magyar szőlő, magvar gyiimöles és magyar bor néllnil nehezen tndúik a fejlődő életben éppen azoknak a kisexisztenciáknak jövőjét biztosítani, akikről gondoskodni akarunk s akikről a legutóbbi törvényekben annyi szeretettel gondoskodik a kormány és a törvényhozás. Elfogadom a törvény javaslatot, mert ez egyik pillére lesz annak a keresztény népies és polgári gazdaságpolitikának, amelynek a Ház legnagyobb része híve, de elfogadom a földm ívelésügyi miniszter úr iránti bizalomból is, mert meg vagyok róla győződve, hogy azokat a nagy nehézségeket, amelyek a törvény végrehajtásánál fognak mutatkozni, a földmívelésügyi .miniszter úv földszeretete,, kisember ülése 1938 június 2%-én, pénteken. 145 szeretete, szakértelme és bölcsessége le fogja küzdeni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és kö zépen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Czirják Antal! Elnök: Czirják Antal képviselő urat illeti a szó. Czirják Antal: T. Képviselőház! Ez a hegyközségi törvényjavaslat a legjobban kifejezi a magyar falu tragédiáját. Méltóztassanak meggondolni, hogy 380.000 katasztrális hold létéről és nemlétéről tárgyalunk, már pedig 380.000 katasztrális holld 'körülbelül egymillió embernek ad megélhetést, körülbelül 80—100 millió pengő értéket termel, százezer munkásnak ad megfelelő napszámot, az államnak pedig körülbelül 60 milliót jelent földadóban és minimum 16 millió pengőt jelent fogyasztási adóban. (Mózes Sándor: Ezt el kell törölni!) Mégis, hogy úgy mondjam, futtában került csak a parlament elé ennek a közel egymillió embernek megélhetéséről döntő törvénytervezet, holott ez a legnagyobb érdeklődést kellene, hogy kiváltsa és a parlament főszezonjában kellene szőnyegre kerülnie, e helyett azonban az utolsó percekben, kapuzárás előtt kerül sor ennek tárgyalására. (Mózes Sándor: Jobb későn, mint soha!) Talán nyolcvan érdemleges ülésnapot tart egy^ esztendőben a Ház. Tisztelettel kérdem, vájjon nem lett volna-e megfelelőbb időiszak arra, hogy a kormány ilyen javaslattal jöjjön a Ház elé, mint ez is, vagy mint a szesztörvény, vagy pedig mint a magyar közgazdaság talpraállítását és megerősítését célzó és taj Ián kedden sorrakerülő, Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat? T. Ház! Hogy a hegyközségek kérdése milyen fájó és égető sebe a magyar társadalomnak, azt lemérhette a Ház azokból az igen értékes felszólalásokból, amelyeknek itt ma egész nap tanúi voltunk. Nagy tisztelettel és lojalitással ismerem el, hogy ezek között is a legnagyobb élvezettel Sehandl igen t. képviselőtársamnak minden vonatkozásban szakszerű felszólalását hallottam és mindenben azonosítom is magam azokkal a törekvésekkel és kívánságokkal, amelyeknek igen t. képviselőtársam adott hangot. Legyen szabad azonban arra kérnem a képviselő urat, akinek módjában van egész vidékek szőlőtermelését megmenteni, hogy ezeket a nagyszerű elveket az Okh. vidéki szervezeteinél is méltóztassék alkalmazni. Igen t. Képviselőház! Egész vidékek élete vagy pusztulása függ attól, hogy az Okh.-nak és az egyéb hitelszervezeteknek türelme meddig terjed. Célzok itt a tömegbortermelő, de minden esetben hegyoldali szőlőkre,^ mint Máriakémén d. Szederkény és a környékbeli községek, amelyeket a dús termés és a rossz árak úgyszólván teljesen a földre sújtottak, amu* ellenére, hogy a legszorgalmasabb nép műveli ott a szőlőket, amely az említett körülmények folytán — gyakran önhibáján kívül — jut olyan helyzetbe, hogy elárverezik őket nem egyszer elég kíméletlenül. Meg kell azonban emlékeznem Temesváry képviselőtársam felszólalásáról is, aki lokális kérdéseket adott elő. Érdekes, hogy a képviselő űr a javaslat mellett iratkozott fel, mégis éppen csak hogy a konklúziója nem az volt, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert különben a javaslat ellen beszélt. (Rátz Kálmán: Hát az ellenzékinek lelhet kormánypárti beszédet mondani?) — Mózes Sándor: Ha jó a javaslat, nem