Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.
Ülésnapok - 1935-336
142 Az országgyűlés képviselőházának 8 S megkezdődött. Ahogyan a gazdasági szakoktatás is ebből a kis országból indult el, úgy történelmi adatok alapján, merem állítani, ho£\.y Pannoniából indult ki az európai szőlőkultúra. Probus császár — amint a történelmi adatok mondják —, amikor nem voltak harcok, katonáit szőlőművelésre szoktatta és így szőlőkulturát kezdett meghonosítani itt Pannoniában, speciálisan a Balaton vidékén, Somlón, ahol még ma is megvannak a római telepek maradványai. (Czirják Antal: És Baranyában!) Elismerem, hogy ott is. Szóval Pannoniának azokon a hegyvidékein, amelyeiken ma is nemes borok teremnek. Az egész európai szőlőkultúra innen indult ki tehát, úgyhogy több mint kétezer esztendős múltja van a dunántúli nemes borvidék borainak. Azt hiszem, hogy amikor ezt megállapítom, akkor joggal hivatkozhatunk előjogokra azokkal a 100—200 évekkel szemben, amennyi időt a nem nemes borvidékek mutatnak fel. Ez a nohát, a kártékony borokat illetően nem is századokra, hanem csak egy-két évtizedre nyúlik vissza. (Némethy Vilmos: Jótékony az egyes vidékeken! Éneikül nem is tudnának megélni!) A bizottságban nem kívántam felszólalni, miután a javaslat — ha már parciális érdé-, kékről beszélek — nem hogy nem támadja meg azokat az érdekeket, amelyek a nemes borvidékeket érintik, speciálisan a somló érdekeit, hanem ellenkezőleg, kétségtelenül bátran — nem akarom azt mondani, hogy merészen — alátámasztja ezeket az érdekeket. A javaslattal szemben a nemes borvidékeknek és ezek között a somlói borvidéknek, a balatoni borvidéknek az. érdekei nem szorulnak védelemre. Nem kívántam nyitott ajtót döngetni, ennélfogva a plénumra hagytam, hogy rámutassak néhány igazán kiváló szempontra, amely arra késztet engem is, mint a többi nemes borvidék képviselőjét, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. A történelem feljegyzi, — lehet, hogy ebben költészet is van — hogy Mátyás, király szeretett a Somlóra járni és vitézei Bécs várát úgy tudták megvívni, hogy a király előzőleg somlói bort adott nekik. (Mózes Sándor: Borban az igazság!) Nemcsak igazság van benne, hanem a borban van egyútal erő is, ha az a bor jó és nem mérges. (Mózes Sándor: A jó bor nem rossz!) A somlói borról kimutatták, hogy a költőnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy az vasas nektár, mert tényleg vasas tartalmú, mésztartalom nélkül. Ezért yian gyógybor jellege, s ezért van egyik legrégibb magyar könyvtárunkban, Zircen a ciszterciták könyvtárában, egy könyv első oldalán feljegyezve, hogy »1742-ig Zircen nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították.« De a Balaton és a Somló annakidején összes íróinkat és nlagyjainkat odavonzotta. A Kisfaludyak, Vörösmarty, Széchényi István gróf mind kedvelői voltak Somlónak és Mikszáth Kálmán is a Somlóról írta egyik legszebb színművét, amelynek helyéit a filmművészet már áttelepítette Kalocsára, — a Noszty fiú ©sete Tóth Marival című művére gondolok — és ha most a magyarság jeleseit említem, le kell szögeznem azt is, hogy Balatonfüred és Somló nem azért voltak irodalmi és egyben nemzeti törekvéseinknek központjai, mert ott nohát, vagy mérges borokat termeitek, — akkor valószínűleg nem ^ is mentek volna oda — íhanern azért, mert már akkor is kitűnő nemes borokat termeltek ott Méltóztassék elhinni, a Somló vidékén szegyeli magát még a legkisebb gazda is, akinek noha ja van, mert azt mondják, hogy . ülése 1988 június 24-én, pénteken. a Somló vidékén nohát nem szabad termelni. Én azonban hivatkozom arra, hogy rendkívül fontos a mi nemes boraink világhírére ügy ölni és ezt a világmárkáit minden áron meg kell védenünk. Méltóztassék egy-két dolgot figyelembe venni. Viktória angol királynőnek Ferenc József király rendszeresen küldött különböző borokat,^ osereviszonyban voltak és az angol királynő is küldött Ferenc Józsefnek olyan borokat, amelyek neki tetszettek. Egy alkalommal vignetta nélkül küldött az angol királynő a királynak borokat és Ferenc József visszaírt neki, hogy olyan kitűnő az a bor, amilyet még életében nem ivott. Nem tudta megállapítani, hogy milyen bor és amikoir alkalomadtán megtudta, hogy az angol királynőnek Radványi veszprémi püspök küldte ezt a bort, szemrehányást tett neki a hadgyakorlatok alkalmával, hogy ha már oly en kitűnő bort küldött az angol királynőnek, miért nem hívta fel rá az ő figyelmét is. Az illető Ibortudnillik somlai volt. Hálás vagyok a kormánynak, hogy amikor legutóbb az olasz király itt volt, somlai bort tettek a király asztalára és hálás vagyok azért is, hogy .minden alkalommal, amikor kiállítás vagy valami akció vian, amelynek keretében a nemes borokat támogatja a földmívelésügyi kormány, akkor a somlai borokról nem feledkezik meg. Ezer éven keresztül a tokaija és somlai bor volt a két márkás magyar bor és azt hiszem, nem megyek messzire azzal az állítással, hogy ha a tokaji bor nem lett volna Magyarország legjobb bora, a somlai pedig a. világ legegészségesebb bora, iákkor a magyar bor nem. lett volna Európa-szerte annyira keresett, Kétségtelenül nagyon fontos, hogy nemes borainknak ezt a hírnevét visszaállítsuk. Meg kell azonban állapítanom, 'hogy ma Budapesten több somlait mérnek ki, mint amennyi a Somlón terem. (Ügy van! Ügy van! — Rátz Kálmán: Tokajit iis! Ez a baj! — Mózes Sándor: Budapesten a noha is somlai!) Rendkívül nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a bortermelőknek azt a kérését, hogy a budapesti borpiacra termelői kéziből kerüljenek a borok, a földmívelésügyi kormány támogassa. Ha azt nézem, hogy mit tett a földmívelésügyi kormány a nemes borokért, akkor először röviden foglalkoznom kell az eddigi bortörvényekkel. Az eddigi bortörvények is a nemes borok védelmét célozták, de nem mentek el addig, mint a mostani javaslat, hogy a kártékony borok közül különösen a legkártékonyabb mérges borszőlőnek, a nohának kipusztítását írják elő. (Némethy Vilmos: A száj- és körömfájást azzal gyógyítják! — Elénk derültség a jobboldalon. — Zaj. — Rátz Kálmán: Ezt majd kissé részletesebben halljuk! — Mózes Sándor: Átengedjük a szarvasmarháknak!) Nagyon köszönöm a képviselő úrnak ezt a közlését, mert ez mellettem bizonyít, hiszen ami a marhának jó orvosság, az az embernek lehet méreg. (Derültség.) Nagyon sok méreg van orvosságban, nemcsak az állati, hanem az emberi orvosságban is. (Némethy Vilmos: Szesznek így is jó!) Azonban ilyen nagy adagokban venni be a mérget, tmint ahogyan a noha-bort szokták Budapesten inni az emberek, (Mózes Sándor: Somlai gyanánt!) azt hiszem, mégis káros az emberi egészségre. A földmívelésügyi kormányzat az eddigi, különösen a világháború utáni bortörvényekben már iparkodott védekezni a szőlőtelepítések túlhajtása ellen. A 360—385 ezer katasztrá-