Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

142 Az országgyűlés képviselőházának 8 S megkezdődött. Ahogyan a gazdasági szakokta­tás is ebből a kis országból indult el, úgy tör­ténelmi adatok alapján, merem állítani, ho£\.y Pannoniából indult ki az európai szőlőkultúra. Probus császár — amint a történelmi adatok mondják —, amikor nem voltak harcok, kato­náit szőlőművelésre szoktatta és így szőlőkul­turát kezdett meghonosítani itt Pannoniában, speciálisan a Balaton vidékén, Somlón, ahol még ma is megvannak a római telepek marad­ványai. (Czirják Antal: És Baranyában!) El­ismerem, hogy ott is. Szóval Pannoniának azo­kon a hegyvidékein, amelyeiken ma is nemes borok teremnek. Az egész európai szőlőkultúra innen indult ki tehát, úgyhogy több mint két­ezer esztendős múltja van a dunántúli nemes borvidék borainak. Azt hiszem, hogy amikor ezt megállapítom, akkor joggal hivatkozha­tunk előjogokra azokkal a 100—200 évekkel szemben, amennyi időt a nem nemes borvidé­kek mutatnak fel. Ez a nohát, a kártékony borokat illetően nem is századokra, hanem csak egy-két évtizedre nyúlik vissza. (Némethy Vilmos: Jótékony az egyes vidékeken! Énei­kül nem is tudnának megélni!) A bizottságban nem kívántam felszólalni, miután a javaslat — ha már parciális érdé-, kékről beszélek — nem hogy nem támadja meg azokat az érdekeket, amelyek a nemes borvi­dékeket érintik, speciálisan a somló érdekeit, hanem ellenkezőleg, kétségtelenül bátran — nem akarom azt mondani, hogy merészen — alátámasztja ezeket az érdekeket. A javaslat­tal szemben a nemes borvidékeknek és ezek között a somlói borvidéknek, a balatoni bor­vidéknek az. érdekei nem szorulnak védelemre. Nem kívántam nyitott ajtót döngetni, ennél­fogva a plénumra hagytam, hogy rámutassak néhány igazán kiváló szempontra, amely arra késztet engem is, mint a többi nemes borvidék képviselőjét, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. A történelem feljegyzi, — lehet, hogy ebben költészet is van — hogy Mátyás, király szeretett a Somlóra járni és vitézei Bécs várát úgy tudták megvívni, hogy a király előzőleg somlói bort adott nekik. (Mózes Sándor: Borban az igazság!) Nemcsak igazság van benne, hanem a borban van egyútal erő is, ha az a bor jó és nem mérges. (Mózes Sándor: A jó bor nem rossz!) A somlói borról kimutatták, hogy a költőnek igaza volt, amikor azt mondta, hogy az vasas nektár, mert tényleg vasas tartalmú, mésztar­talom nélkül. Ezért yian gyógybor jellege, s ezért van egyik legrégibb magyar könyvtá­runkban, Zircen a ciszterciták könyvtárában, egy könyv első oldalán feljegyezve, hogy »1742-ig Zircen nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították.« De a Balaton és a Somló annakidején összes íróinkat és nlagy­jainkat odavonzotta. A Kisfaludyak, Vörösmarty, Széchényi Ist­ván gróf mind kedvelői voltak Somlónak és Mikszáth Kálmán is a Somlóról írta egyik leg­szebb színművét, amelynek helyéit a filmművé­szet már áttelepítette Kalocsára, — a Noszty fiú ©sete Tóth Marival című művére gondolok — és ha most a magyarság jeleseit említem, le kell szögeznem azt is, hogy Balatonfüred és Somló nem azért voltak irodalmi és egyben nemzeti törekvéseinknek központjai, mert ott nohát, vagy mérges borokat termeitek, — akkor való­színűleg nem ^ is mentek volna oda — íhanern azért, mert már akkor is kitűnő nemes borokat termeltek ott Méltóztassék elhinni, a Somló vidékén szegyeli magát még a legkisebb gazda is, akinek noha ja van, mert azt mondják, hogy . ülése 1988 június 24-én, pénteken. a Somló vidékén nohát nem szabad termelni. Én azonban hivatkozom arra, hogy rendkívül fontos a mi nemes boraink világhírére ügy ölni és ezt a világmárkáit minden áron meg kell védenünk. Méltóztassék egy-két dolgot figyelembe venni. Viktória angol királynőnek Ferenc Jó­zsef király rendszeresen küldött különböző bo­rokat,^ osereviszonyban voltak és az angol ki­rálynő is küldött Ferenc Józsefnek olyan boro­kat, amelyek neki tetszettek. Egy alkalommal vignetta nélkül küldött az angol királynő a királynak borokat és Ferenc József visszaírt neki, hogy olyan kitűnő az a bor, amilyet még életében nem ivott. Nem tudta megállapítani, hogy milyen bor és amikoir alkalomadtán meg­tudta, hogy az angol királynőnek Radványi veszprémi püspök küldte ezt a bort, szemrehá­nyást tett neki a hadgyakorlatok alkalmával, hogy ha már oly en kitűnő bort küldött az an­gol királynőnek, miért nem hívta fel rá az ő figyelmét is. Az illető Ibortudnillik somlai volt. Hálás vagyok a kormánynak, hogy amikor leg­utóbb az olasz király itt volt, somlai bort tettek a király asztalára és hálás vagyok azért is, hogy .minden alkalommal, amikor kiállítás vagy va­lami akció vian, amelynek keretében a nemes borokat támogatja a földmívelésügyi kormány, akkor a somlai borokról nem feledkezik meg. Ezer éven keresztül a tokaija és somlai bor volt a két márkás magyar bor és azt hiszem, nem megyek messzire azzal az állítással, hogy ha a tokaji bor nem lett volna Magyarország leg­jobb bora, a somlai pedig a. világ legegészsé­gesebb bora, iákkor a magyar bor nem. lett volna Európa-szerte annyira keresett, Kétség­telenül nagyon fontos, hogy nemes borainknak ezt a hírnevét visszaállítsuk. Meg kell azonban állapítanom, 'hogy ma Budapesten több somlait mérnek ki, mint amennyi a Somlón terem. (Ügy van! Ügy van! — Rátz Kálmán: Tokajit iis! Ez a baj! — Mó­zes Sándor: Budapesten a noha is somlai!) Rendkívül nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a bortermelőknek azt a kérését, hogy a buda­pesti borpiacra termelői kéziből kerüljenek a borok, a földmívelésügyi kormány támogassa. Ha azt nézem, hogy mit tett a földmívelés­ügyi kormány a nemes borokért, akkor először röviden foglalkoznom kell az eddigi bortörvé­nyekkel. Az eddigi bortörvények is a nemes borok védelmét célozták, de nem mentek el ad­dig, mint a mostani javaslat, hogy a kártékony borok közül különösen a legkártékonyabb mér­ges borszőlőnek, a nohának kipusztítását írják elő. (Némethy Vilmos: A száj- és körömfájást azzal gyógyítják! — Elénk derültség a jobb­oldalon. — Zaj. — Rátz Kálmán: Ezt majd kissé részletesebben halljuk! — Mózes Sándor: Átengedjük a szarvasmarháknak!) Nagyon kö­szönöm a képviselő úrnak ezt a közlését, mert ez mellettem bizonyít, hiszen ami a marhának jó orvosság, az az embernek lehet méreg. (De­rültség.) Nagyon sok méreg van orvosságban, nemcsak az állati, hanem az emberi orvosság­ban is. (Némethy Vilmos: Szesznek így is jó!) Azonban ilyen nagy adagokban venni be a mérget, tmint ahogyan a noha-bort szokták Bu­dapesten inni az emberek, (Mózes Sándor: Somlai gyanánt!) azt hiszem, mégis káros az emberi egészségre. A földmívelésügyi kormányzat az eddigi, különösen a világháború utáni bortörvények­ben már iparkodott védekezni a szőlőtelepíté­sek túlhajtása ellen. A 360—385 ezer katasztrá-

Next

/
Thumbnails
Contents