Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

134 Az országgyűlés képviselőházának 33 De az 1936. évi termelési statisztika teljesen világos képet ad a helyzetről, mert hiszen ez azt mutatja, hogy a Dunántúl a nem imfmunis talajú szőlőkből 1930-ban 178.108 hektoliter bor termett, az északi vidékeken pedig összesen 52.749 hektoliter bor termett a nem immúnis talajú, sík területeken. Ebből is látszik, hogy az Alföld 2,500.000 hektoliteres homoki bortermelésével uralja az egész magyar bortermelést, amely mellett teljesen eltörpül a felújítási tilalommal legjobban sújtott Dunántúl és az ésizaki síkvidéki szőlőkön termelt 236.000 hektoliter bor, amely mennyiségből az északi vidékre — gondolok a Gyöngyös-visontai borvidékre — voltaképpen csak 53.000 hektoliten* bor esik. Ebből is látjuk tehát, hogy az Alföld bortermelésének óriási befolyását a magyar borgazdálkodásra nemi lehet megszüntetni, a túltermelést egyáltalában neim lehet lényegesen csökkenteni olyan intézkedéssel, amely egyes vidékeket felújítási tilalommal sújt, valamint olyan intézkedéssel, mint a 30 pengős értékesítést járulék megállapítása. Nyilvánvaló tehát, hogy amikor a felújítási tilalom alól a homoki szőlők legnagyobb része mentesül, akkor teljesen el lehetett volna hagyni a törvényjav aslatnaik a felújítási tilalomra vonatkozó rendelkezését, mert a törvényjavaslat inai formájában ez úgysem hozhat gazdasági eredményt és csak azt eredményezi, hogy azok a területek, amelyek évszázadok óta természeti adottságuknál fogva csak^ szőlőkultúrára alkalmasak, a jövőben halálra lesznek ítélve és e vidékek lakosságának, amely ma még tűrhető gazdasági helyzetben van, a jövőben számolnia kell azzal, hogy gazdasági helyzete a lehető legrosszabbra fog fordulni. A javaslat indokolásához csatolt statisztika szerint a 373.000 katasztrális hold összes szőlőterületből 34.530 hold a síkvidéki kötött talajon álló szőlő. Ennek a területnek legalább is egyharmadrésze • nem immúnis homok, illetve direkttermő szőlővel beültetett terület, amelynek felújítását a törvényjavaslat részben megengedni, részben pedig elő is írja. Marad tehát összesen 23.000 katasztrális hold, amelyből az előbb elmondottak szerint évenként 2%, tehát körülbelül 500 katasztrális hold kerülne felújításra, ami pedig a magyarországi összes szőlőterületnek nem egészen 1*5 ezrelékét teszi ki. Ezzel az igazán elenyészően csekély mértékkel csökkentené tehát felújítási tilalom Magyarország összes szőlőtermő területét, ez tehát országos viszonylatban nem hozhat gyakorlati eredményt, viszont azokat a vidékeket és azoknak a vidékeknek gazdáit, amelyeket a felújítási tilalom sújtani fog, létükben fogja megingatni és azoknak a vádékeknek szociális helyzetét teljesen fel fogja borítani. (Esztergályos János: Kivándorolhatnak!) Bizonyítja ezt már az is, . hogy amióta ez a törvényjavaslat ismertté vált, azokon a vidékeken, amelyekre ez a felújítási tilalom, vonatkozik, azokat a síkvidéki területeket, amelyek szőlővel varinak beültetve, semmi pénzért sem: lehet eladni, holott még egy fél esztendővel ezelőtt az ilyen szőlőterületek' holdja 3000 pengő, sőt azon felüli értéket is képviselt. T. Ház! A törvényjavaslat alkotóinak az az elgondolása, hogy a külön adóztatás alá eső szőlők bizonyos időn belül csemegeszőlőkké fognak átalakíttatni, a szakértők állítása szerint átoltással keresztülvihetetlen, 5. ülése 1938 június 24-én, pénteken. mert a 20—30 esztendős oltványszőlőket .nem lehet átoltással csemegeszőlőkké átalakítani. Ezeknek a szőlőknek az átalakítása csakis felújítással volna lehetséges, ezt a felújítást pedig a törvényjavaslat már említett szakasza eltiltja. De még ha nem is volna szakszerű akadálya az ilyen oltványszőlőknek csemegeszőlő vé való átoltásánafc, szőlősgazdáink még akkor sem vállalkozhatnának erre a nagy befektetéssel járó átoltásra, — és arra a kiesésire, amely ezáltal néhány esztendőn át a bevételeikben előállna — ha előre tudjuk azt, hogy ezeket a szőlőterületeket a későbbi időkben nem lehet felújítaniuk. De nem is igazságos ugyanolyan feltételeket szabni a régi szőlőterületekre, mint aimlilyen feltételeket az ÚJ szőlőtelepítésekre szabunk. Már maga az a körülmény, hogy a meglévő szőlőterületekre, — tehát a nemzeti vagyon jelentékeny részét tevő, tőke- és munkabefektetéssel, sőt legtöbbször állami ösztönzéssel telepített szőlőkre ugyanolyan szigorú rendelkezések álljanak fenn, mint egy új telepítés engedélyezésének az elbírálására — igen súlyos sérelmet jelent a gazdaközönségre, még akkor is. ha az új telepítésekre vonatkozó rendelkezések határozottak, félreérthetetlenek len nének és a szakszerű szempontoknak minden ben megfelelnének, T. Képviselőház! Sérelmesnek kell tekintenem már azt is, hogy a javaslat a felújítást olyan határozatlan megjelöléshez köti, mint például »hegyoldalon, vagy hegyalján«. Ehhez még azt is hozzá teszi a törvényjavaslat, hogy »ha ez a terület egyéb természeti tényezőknél fogva is elsősorban szőlőmívelésre alkalmas«. A »hegyalja« kifejezés önkényes magyarázatokra fog a jövőben okot adni. Hiszen más a hegyalja egy 1000 méter magas hegységnél és más egy szinte dombnak nevezhető 250, vagy 350 méteres hegy környékén. A javaslat nem veszi figyelembe azt a kétségtelen tényt sem, hogy a hegyvidékeken olyan területek is vannak, amelyek fennsíkot alkotnak és amelyeknek talaja éppen olyan alkalmas a szőlőmívelésre és éppen olyan kiváló szőlőt és bort terem, mint a hozzá csatlakozó hegyi terület. (Esztergályos János: Ügy van!) A törvényjavaslat meghatározásának szűkre szabott volta példátlan igazságtalanságokat teremthet éppen olyan borvidékek számára, amelyek magas hegységek lábánál terülnek el, (Esztergályos János: Tönkretehet egyes borvidékeket.) vagy amelyek éppen a hegységek magassága következtében domb vonulatokai és fennsíkszerű forraszokkal ereszkednek le az Alföld síkjára. De még bizonytalanabbá teszi annak megítélését, hogy mely területek lesznek felújíthatók, a javaslatnak az a kitétele, hogy a hegyoldali fekvés mellett még egyéb^ természeti tényezőknél fogva elsősorban szőlőmívelésre kell az illető talajnak alkalmasnak lennie, a nélkül azonban, hogy közelebbről megjelölné, hogy voltaképpen melyek azok az egyéb természeti tényezők, amelyek ezeket a területeket alkalmasakká teszik a szőlőmívelésre. (Esztergályos János: Bármely szőlő vidéket tönkretehetnek, kipusztíthatnak a javaslat rendelkezései alapján!) r ' ! T. Ház! Ez az általános meghatározás a legkülönbözőbb magyarázatokra, protekció érvényesítésére adhat alkalmat, (Esztergályos János: Ügy van! Nagyon helyesen mondja!) de semmi esetre sem lehet alapja annak a gaz/ dasági célkitűzésnek, amelyet ezzel a törvényjavaslattal — amely javaslat egyébként igen