Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

134 Az országgyűlés képviselőházának 33 De az 1936. évi termelési statisztika teljesen világos képet ad a helyzetről, mert hiszen ez azt mutatja, hogy a Dunántúl a nem imfmu­nis talajú szőlőkből 1930-ban 178.108 hektoliter bor termett, az északi vidékeken pedig összesen 52.749 hektoliter bor termett a nem immúnis talajú, sík területeken. Ebből is látszik, hogy az Alföld 2,500.000 hektoliteres homoki bor­termelésével uralja az egész magyar borter­melést, amely mellett teljesen eltörpül a fel­újítási tilalommal legjobban sújtott Dunán­túl és az ésizaki síkvidéki szőlőkön termelt 236.000 hektoliter bor, amely mennyiségből az északi vidékre — gondolok a Gyöngyös-vison­tai borvidékre — voltaképpen csak 53.000 hek­toliten* bor esik. Ebből is látjuk tehát, hogy az Alföld bor­termelésének óriási befolyását a magyar bor­gazdálkodásra nemi lehet megszüntetni, a túl­termelést egyáltalában neim lehet lényegesen csökkenteni olyan intézkedéssel, amely egyes vidékeket felújítási tilalommal sújt, valamint olyan intézkedéssel, mint a 30 pengős értéke­sítést járulék megállapítása. Nyilvánvaló te­hát, hogy amikor a felújítási tilalom alól a homoki szőlők legnagyobb része mentesül, akkor teljesen el lehetett volna hagyni a tör­vényjav aslatnaik a felújítási tilalomra vonat­kozó rendelkezését, mert a törvényjavaslat inai formájában ez úgysem hozhat gazdasági eredményt és csak azt eredményezi, hogy azok a területek, amelyek évszázadok óta termé­szeti adottságuknál fogva csak^ szőlőkultú­rára alkalmasak, a jövőben halálra lesznek ítélve és e vidékek lakosságának, amely ma még tűrhető gazdasági helyzetben van, a jö­vőben számolnia kell azzal, hogy gazdasági helyzete a lehető legrosszabbra fog fordulni. A javaslat indokolásához csatolt statisz­tika szerint a 373.000 katasztrális hold összes szőlőterületből 34.530 hold a síkvidéki kötött talajon álló szőlő. Ennek a területnek leg­alább is egyharmadrésze • nem immúnis ho­mok, illetve direkttermő szőlővel beültetett terület, amelynek felújítását a törvényjavas­lat részben megengedni, részben pedig elő is írja. Marad tehát összesen 23.000 katasztrális hold, amelyből az előbb elmondottak szerint évenként 2%, tehát körülbelül 500 katasztrális hold kerülne felújításra, ami pedig a magyar­országi összes szőlőterületnek nem egészen 1*5 ezrelékét teszi ki. Ezzel az igazán elenyészően csekély mértékkel csökkentené tehát fel­újítási tilalom Magyarország összes szőlő­termő területét, ez tehát országos viszonylat­ban nem hozhat gyakorlati eredményt, viszont azokat a vidékeket és azoknak a vidékeknek gazdáit, amelyeket a felújítási tilalom sújtani fog, létükben fogja megingatni és azoknak a vádékeknek szociális helyzetét teljesen fel fogja borítani. (Esztergályos János: Kivándo­rolhatnak!) Bizonyítja ezt már az is, . hogy amióta ez a törvényjavaslat ismertté vált, azokon a vidékeken, amelyekre ez a felújítási tilalom, vonatkozik, azokat a síkvidéki terüle­teket, amelyek szőlővel varinak beültetve, semmi pénzért sem: lehet eladni, holott még egy fél esztendővel ezelőtt az ilyen szőlőterü­letek' holdja 3000 pengő, sőt azon felüli értéket is képviselt. T. Ház! A törvényjavaslat alkotóinak az az elgondolása, hogy a külön adóztatás alá eső szőlők bizonyos időn belül csemegesző­lőkké fognak átalakíttatni, a szakértők állí­tása szerint átoltással keresztülvihetetlen, 5. ülése 1938 június 24-én, pénteken. mert a 20—30 esztendős oltványszőlőket .nem lehet átoltással csemegeszőlőkké átalakítani. Ezeknek a szőlőknek az átalakítása csakis fel­újítással volna lehetséges, ezt a felújítást pe­dig a törvényjavaslat már említett szakasza eltiltja. De még ha nem is volna szakszerű akadálya az ilyen oltványszőlőknek csemege­szőlő vé való átoltásánafc, szőlősgazdáink még akkor sem vállalkozhatnának erre a nagy be­fektetéssel járó átoltásra, — és arra a ki­esésire, amely ezáltal néhány esztendőn át a bevételeikben előállna — ha előre tudjuk azt, hogy ezeket a szőlőterületeket a későbbi idők­ben nem lehet felújítaniuk. De nem is igaz­ságos ugyanolyan feltételeket szabni a régi szőlőterületekre, mint aimlilyen feltételeket az ÚJ szőlőtelepítésekre szabunk. Már maga az a körülmény, hogy a meg­lévő szőlőterületekre, — tehát a nemzeti va­gyon jelentékeny részét tevő, tőke- és munka­befektetéssel, sőt legtöbbször állami ösztönzés­sel telepített szőlőkre ugyanolyan szigorú ren­delkezések álljanak fenn, mint egy új telepítés engedélyezésének az elbírálására — igen sú­lyos sérelmet jelent a gazdaközönségre, még akkor is. ha az új telepítésekre vonatkozó ren­delkezések határozottak, félreérthetetlenek len nének és a szakszerű szempontoknak minden ben megfelelnének, T. Képviselőház! Sérelmesnek kell tekin­tenem már azt is, hogy a javaslat a felújítást olyan határozatlan megjelöléshez köti, mint például »hegyoldalon, vagy hegyalján«. Ehhez még azt is hozzá teszi a törvényjavaslat, hogy »ha ez a terület egyéb természeti tényezőknél fogva is elsősorban szőlőmívelésre alkalmas«. A »hegyalja« kifejezés önkényes magyaráza­tokra fog a jövőben okot adni. Hiszen más a hegyalja egy 1000 méter magas hegységnél és más egy szinte dombnak nevezhető 250, vagy 350 méteres hegy környékén. A javaslat nem veszi figyelembe azt a kétségtelen tényt sem, hogy a hegyvidékeken olyan területek is van­nak, amelyek fennsíkot alkotnak és amelyek­nek talaja éppen olyan alkalmas a szőlőmíve­lésre és éppen olyan kiváló szőlőt és bort te­rem, mint a hozzá csatlakozó hegyi terület. (Esztergályos János: Ügy van!) A törvényja­vaslat meghatározásának szűkre szabott volta példátlan igazságtalanságokat teremthet éppen olyan borvidékek számára, amelyek magas hegységek lábánál terülnek el, (Esztergályos János: Tönkretehet egyes borvidékeket.) vagy amelyek éppen a hegységek magassága követ­keztében domb vonulatokai és fennsíkszerű for­raszokkal ereszkednek le az Alföld síkjára. De még bizonytalanabbá teszi annak megítélését, hogy mely területek lesznek felújíthatók, a ja­vaslatnak az a kitétele, hogy a hegyoldali fekvés mellett még egyéb^ természeti tényezők­nél fogva elsősorban szőlőmívelésre kell az il­lető talajnak alkalmasnak lennie, a nélkül azonban, hogy közelebbről megjelölné, hogy voltaképpen melyek azok az egyéb természeti tényezők, amelyek ezeket a területeket alkal­masakká teszik a szőlőmívelésre. (Esztergályos János: Bármely szőlő vidéket tönkretehetnek, kipusztíthatnak a javaslat rendelkezései alap­ján!) r ' ! T. Ház! Ez az általános meghatározás a legkülönbözőbb magyarázatokra, protekció ér­vényesítésére adhat alkalmat, (Esztergályos János: Ügy van! Nagyon helyesen mondja!) de semmi esetre sem lehet alapja annak a gaz­/ dasági célkitűzésnek, amelyet ezzel a törvény­javaslattal — amely javaslat egyébként igen

Next

/
Thumbnails
Contents