Képviselőházi napló, 1935. XX. kötet • 1938. június 21. - 1938. december 5.

Ülésnapok - 1935-336

Az országgyűlés képviselőházának SS6. ülése 1938 június 24-én, pénteken. 121 faiskolák ezen a téren nem teljesítették kötelességüket. Olyan fajtákat is ültetnek egyes vidékeken, amely fajták nem valók az alá a klíma alá. A pomológiai bizottság megállapításait a termelők nem veszik figyelembe, még kevésbbé veszik figyelembe a gyümölcsfaiskolák, pedig ez volna a kötelességük. (Hertelendy Miklós: Ezek rendesen egyéni akcióikon alapulnak!) Természetes, hogy egyéni akció van itt. Én helyeslem itt az egyéni akciót. (Hertelendy Miklós közbeszólj A gyümölesfaül-tetés természetesen egyéni akción alapul, de ha a termelők nem kapnak, csak megfelelő fajtákat a gyümölcsfaiskoláktól, akkor magától értetődően csak megfelelő fajtákat ültetnek. A gyümölcstermelés egységesebbé tételére feltétlenül szükség van. Én jártam egész m nagy gazdaságban is, ahol azelőtt nyolcvanféle ^tlmát termeltek es amikor egy ügyes kertészt kapott a gazdaság és ez a szakember bebizonyította, hogy a gyümölcstermelést, az almatermelést igenis lehet rentábilisan folytatni, akkor meglehetősen nagy nehézségek árán az álmatermelést a nyolcvanféle fajtáról lehozta negyvenfélére. Még: ezt is igen szétesőnék kell mondanom, mert egy gazdaságban, ahol negyvenféle fajta van egy gyümölcsből, az osztályozással és az értékesítés szerzésével rendkívül sok időt el feell tölteni. A külföldi pél,.dák azt bizonyítják, hogy ezen a'téren is messzebb kel] menni, mint amennyire eddig elment a magyar gyümölcstermelés. • Ezt a kérdést kétségtelenül a faiskoláknál kell helyesen és okosan megfogni, mert a, propaganda magában véve nem ^ elegendő. Látjuk, hogy az emberek nem akarják, vagy nem tudják megérteni ennek a kérdésnek a fontosságát. Az értékesítés és a feldolgozás kérdése talán a legfontosabb és itt nem lehet figyelmen kívül hagyni a belső fogyasztást. Ha a belső fogyasztás mennyiségét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy szőlőből 2.7 kg. Magyarországon a fejenkénti fogyasztás. Lehet, hogy ez a statisztika nem egészen pontos és. nem egészen megfelelő. De ha tévedések vannak Magyarországra vonatkozólag, akkor tévedések lehetnek más országra vonatkozólag is. Azt látjuk, hogy Bulgáriában 20, Olaszországban 10, Spanyolországban 9, Görögországban 7 kilogramm a fejenkénti fogyasztás. Ha csak az olaszországi 10 kilogrammot vesszük kiindulási pontnak, akkor is háromszorosát-négysze.resét lehetne elérni »a magyarországi belső fo•gyasztásnak, nem is említve a bulgáriai 20 kilogrammos fogyasztást. (Farkas István; Pedig legjobb gyümölcs a szőlő!) Az almát és „áltálában a gyümölcsöt illetőleg is az a hely zet, hogy Magyarországon körülbelül 15—20 kilogramm az átlagfogyasztás. A belső fogyasztás területén tehát igen nagy lehetőségek vannak és erre különösképpen fel akarom hívni a figyelmet. Mindig a borértékesítés válságáról beszélünk. Sokkal helyesebb volna, ha „arról gondolkoznánk, hogyan és miként lehetne feldolgozni népélelmezési célokra a mustot, hoery

an lehetne a népnek juttatni dzsem formájában Vagy egyéb formában akkor is, amikor friss gyümölcsöt egyáltalán nem vásárolh

at. Természetesen csak olcsó néptápl álékról 'beszélek. -: Helyes, ha a must sűrítésével foglalkoznak, de egy lépéssel továfoh kelt menni és foglalkozni kell a sűrített must feldolgozásával is. Meg kell találni a módot a sűrített must fek # dolgozására, .még pedig táplálkozási célokból: olyan célokból, amelyek a nép érdekeit szolgálják.

1 Hasonlóképpen gondoskodni kellene a szőlő el tevéséről, a gyümölcs eltartásáról, hűtőházak útján; de még helyesebb volna* ha megtalálnák a szőlő eltartásának megfelelő formáját magánál a termelőnél. Érdemes volna a földniívelósügyi minisztériumnak pályázatot kitűzni ilyen gyümölcseltartókra. Dániai utam alkalmával a termelőknél nagyon praktikus és a mellett olcsó alma eltartó helyiségeket láttam,.— amelyek — mondom — magánál a termelőnél tárolták az almát és így hosszabb időn keresztül biztosították a termelés, és. fogyasztás érdekeit. Nálunk a hűtőházakban mái- a nagykereskedők kezén Van az. áru, azért jut drágán a fogyasztóhoz. Általában nagyon fontos lenne, hogy a két érdekel tséig, a, tenmelő és a fogyasztó, megtalálja egymást. Ma azt látjuk, hogy a termelő olcsóért kénytelen szabadulni árujától. Kénytelen: ezt a kifejezést hasznáilom, mert nincs

1 meg a mód és a lehető seg a tárolásra. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, bogy a nagyvárosokban, általában a városokban nagyon drágán kénytelenek megvenni a fogyasztók a gyümölcsféléket. Áll ez a szőlőre és áll a gyümölcsre általában. Egy alkalommal a gyöngyösi piacon voltam. Hajnalban a környező falvakból is odajöttek a kistermelők, puttonyokkal a hátukon, a puttonyokban csemegeszőlővel. Még 6 órakor, fél 7-kor se vásároltak és nékem, az idegennek egészen Őszin téu megmondották, hogy ez: a piac (kiéheztelése. Ä"" csemegeszőlőt nem vihetjük vissza, kénytelenek vagyunk eladni így kiéheztetnek bennünket. Ez azt jelenti, hogy le akarják nyomni az árakat, — mondtatták. És csakugyan 20 fillérért vették a kiváló csemegeszőlőt. Amikor pedig Budapestre értem, azt tapasztaltam, hogy itt 80—4)0 fillérért árusítják ugyanazt a csemegeszőlőt. Én a mezőgazdaság szempontjából az olyan szervezetet tartom az egyedül helyes formának' amelyet az érdekelték a maguk elhatározásából alaikítanak ki. Ennek a javaslatnak is csak akkor lesz maradandó és átütő sikere, ha végre az érdekeltek, akik közvetlenül vannak érdekelve, tehát a birtokosok megértik a kor intő szavát és maguk is a legteljesebb odaadással és igyekezettel azon lesznek, hogy a törvény holt betűi életet kapjanak. Ha ezt nem érzik, akkor hiába lesz akármiféle hatósági presszió és beavatkozás. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. Farkas István: Űgy járunk vele, mint a borértékesítéssel!) Én azt tapasztaltam, hogy minden olyan dolog, amelyet erőltetnek, idegenkedéssiel találkozik a mi népünknél. Meg kellene tehát találnunk azt a helyes módot, azt a helyes lehetőséget és utat, amelyen rá tudjuk vezetni az embereket arra, hogy ezeket az elveket, amelyek itt a törvényjavaslatban, a különböző szakaszokban nagyon helyesen le vannak fejtetve, ők maguk is vegyék át és minden erejükkel igyekezzenek ezeknek az elveknek élő tartalmat adni. Szerintem ezek az intézkedések alkalmasak lennének arra, hogy a szőlő- és gyümölcstermelésben érdekeltek a termelésnél és az értékesítésnél is lassan megtalálják a helyes szövetkezeti formákat. Az én megítélésem szerint ezek az intézkedések alkalmasak és jók lennének és jók is lesznek arra, — ha a birtokosok kellő odaadást tanúsítanak — hogy bizonyos, nélkülözött együttműködés létesüljön