Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

Az országgyűlés képviselőházának nem volt, mert a programimban benne van a figyelmeztetés, hogy az alkohol mértéktelen fogyasztásától és a kilengésektől óvakodni kell. (Buchinger Manó: Az alkohol Öl, az alkohol butít! — Esztergályos János: Már az is baj?) A programm szerint tehát nem volt semmi néven nevezendő baj. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A programing an, amelyet a »Munkás dalos zenekö'zlemények« címen adtak ki, minden rendesen elő van írva erre a szombathelyi dalosünnepélyre. A programm szerint a bevonulás négyes sarokban, azonos ruhákban (felsőibabát a balkaron), minden dalárda külön testületként, jelzőtáblája alatt vesz részt. (Propper Sándor: Jövőre majd iá jobbkarra teszik! — Haám Artúr: Milyen zászló alatti) Vörös zászló. (Haám Artúr: Hallatlan! Meg kell egyszer festeni ezt a vörös zászlót! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek a Ház minden oldalán! (Esztergályos Jánbs közbeszól.) Esztergályos képviselő úr maradjon csendben. Rajniss Ferenc: Ágyúlövéssel adott jelre mindenki egyszerre meggyújtja a már elkészített lampiongyertyákat. (Hubay Kálmán: Hol vették az ágyút?) A lampionokat egy pillanattal előbb sem szabad senkinek meggyújtani, mert nem tűrhetjük a hatásromjbolókat. A lampionok meggyújtása egyszerre történik. A menet adott jelre indul és ugyanekkor kezdenek dolgozni a fényszórók, amelyek a zászlókat világítják meg. A programm szerint a legnagyobb fegyelmet, állandó éberséget követeli meg az előadásnak ez a módja, — így folvtatja — »ennélfogva minden'-**/{] kivétel nélkül elvárjuk, hogy a más félórás tartam alatt az elengedhetetlen követelményeknek 'minden tekintetben alárendeli magát. Legnagyobb erőnk az önként vállalt vasfegyelem!« (Felkiáltások jobb felől: Hallatlan! — Propper Sándor: Tanulhatnak rendezni!) Bocsánatot kérek, idézni csak szabad? (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szabad! Szabad! — Propper Sándor: Hadd tanuljon belőle a világ!) »Ne tűrjünk senkit sem a kórusban, aki nem énekel. Sajnálatos módon igen sokan vannak ilyenkor olyanok, akik ünnepélyünk anyagi eredményét csökkentik azáltal, hogy a belénőjegyet megtakarítva, a menettel igyekeznek bejutni: ezek ottmaradnak a kórusban és amikor énekelni kezdünk, akkor úgy fest a dolog, mintha a. dalosok fele nem énekelne. A legtöbbször előfordul és minthogy fegyelmezetlen emberekről van szó, fel is boríthatják az összkórus munkáját. A legkönyörtelenebbül kell fellépnünk minden rendbontó ellen és mindenkit, akiről a * Jelige« eléneklése után megállapítható, hogy nem énekelt, a kórusból rögtön el kell távolítani. (Zaj.) A »Himnusz a naphoz« következik s a proramm szerint a szavalókórusok szövege alatt a férfikaroknak fel kell készülniök, majd; a »Recitátor« következik, akinek az előadása alatt — amint a programm mondja — a mozgáscsoport a »Fáj, fáj« című kórus művészi aláfestésére készül. A gépmozgásVután a kórusok a »Hajnalodik« című kórust éneklik. Majd a vegyeskarok a »Szabadságdal« utolsó tételét éneklik, amikor a mozgáscsoport forradalmi menetet, ostromot, foglyok szabadítását és a győzelem táncát adja elő zenekarkísérettel. (Hubay Kálmán: Fognak még táncolni!) A géptánc után a »Ne ölj« című kórus következik a mozgásosoport aláfestésével. A »Ne ölj« című kórust csak a »Leomlik minden, rait ezer év szorgalma épített« sorig bezárólag éne1. ülése 1938 június 15-én, szerdán. 833 keljük. (Zaj a jobboldalon — Hubay Kálmán: Megint ezer évet akarnak rombolni!) A pálya azután teljesen elsötétül és a mozgáscsoport a háború és a halál táncát járja minden rémületével, rombolásával és borzalmával. Félelmetes erővel dobok zárják le a képet.« Dobok, dobok! (Derültség a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Tovább olvassa): »A dobpergés távolodik és halálos csend következik. A sötétségből köröskörül egymásután apró kis tüzpontok villannak fel. A kórusok a »Ne csüggesszen« első szakaszát éneklik, — Várnai Zsenitől — majd a »Mindig előre« két szakaszát.« (Hubay Kálmán: »Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek!« — Zaj a szélsőbaloldalon.) Azután folytatja (olvassa): »A mozgáscsoport gúlát alkot, a gúla tetején zászlókat és világító buzogányokat lengetnek. (Zaj.) Valamennyien meggyújtják a tüzet adó fáklyáknál fáklyáikat. Görögtűz. (Hubay Kálmán: Görögtűz az egész!) Tűzijáték. Fáklyás elvonulás dallal és zenekarral.« (Hubay Kálmán: Görögtűz — görögtűz! — Esztergályos János: Kis gyújtogató! Keresztény és nemzeti köpönyegben!) Azt mondják a kiadott utasítások, Szombathelyen mindenkinek kötelessége... (Nagy zaj. — Buchinger Manó közbeszól.) Elnök: Csendet kérek! Buchinger képviselő úr ne szóljon mindig közbe! (Buchinger Manó: Nem szólok közbe, csak akkor, ha a munkásokat gúnyolják! Disznóság!) Buchinger képviselő urat rendreutasítom! (Nagy zaj.) Csendet kérek! Rajniss Ferenc: Igen t. Buchiniger képviselő úr, engedelmet kérek, szórói-szóra olvasom fel, ami a programmban van. (Buchinger Manó: Es mi a célja ennek a fel olvasásinak^ ha. szabad kérdezni?) «A hangverseny utáni néhány percet úgy kell kihasználni, hogy búcsút veszünk közönségünktől. Varázsoljunk olyan hangulatot, 'amely (kellemes benyoimásökait hagy vissza utánunk.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez hazaárulás? — Hubay Kálmán: Öreg varázslók!) A tovább iáikban az utasítás

1 már csaik arra terjeszkedik ki, hogy »gondoskodtunk: >arról, hogy a daltársalk fényiképszükségilete (kielégítésit nyerjen. (Buchinger Manó: A maga vezéreikéiben is olvastam, már ilyen szellemességeiket! — Folytonos zaj.) Elnök: Buchinger (képviselő urat isimét r en d reutasítoim. r Rajniss Ferenc: Igen t. Képviselőház! Ezek után már csak az a nagy kérdés, hogy a prograimmbtau megadott utasítások és lefektetett egyes ünnepségek alapján mit gondolt és mit vall erről az ünnepségről Szombathely közönsége? (Esztergályos János: Hogy lehet (keresztény emberben ennyi gyűlölködés? Ezt én nem értem! — Malasits Géza: Mert ők ilyet nem tudnak ösisizehozni, az irigység beszél belőle! — Propper Sándor: A féltékenység! Szeretnének 2000 ilyen dalost!) Elnök: Propper képviselő úr imlar&djon csendben! Már másodszor figyelmeztetem! (Buchinger Manó: Es még aat akarják, hogy a munkásoik menjenek az önök táborába! Majd bolondok lesznek!) Buchinger képviselő urat figyelmeztetem, hogy kénytelen lessek a (mentelmi bizottsághoz utasítani! (Rassay Károly: Azt nem éri meg ez az ügy! —Buchinger Manó: Annyit tényleg nem ér meg! — Derültség. — Zaj. — Boczonádi Szabó Imre: Menjen Prágáiba!) Csendet kének, Boozoinádi SzaJbó képviselő úr! (Esztergályos János: Boczonádi! Boczonádi ! Csendesebben Boczonádi Î — Boczonádi