Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

834 Az országgyűlés képviselőházának Szabó Imre: Prágáiba! — Haám Artúr: össze­puszilkedott velüik! — Zaj a szélsőboldalon.) Esztergályos 'képviselő úr maradjon csendben! Rajniss Ferenc: Hogy mennyire nem igaz, hogy ez csak aminkáskérdes, arra vagyok ibá­tor megjegyezni, hogy a »Vasvármegye« című lap értesülése szerint (olvassa): »A szombat­helyi Haladás dalárda vezetősége kijelenti, hogy habár a Haladás munkás dalárda, még­sem vesz részt a versenyen, mert a Haladás ve­zetősége és annak tagjai semmi lelki közössé­get nem éreznek a vörös pipaosos és feltartott ököllel köszöntő dalárdákkal.« (Farkas István: Jól megrendelték! — Folytonos zaj a szélsőbal­oldalon,) A »Vasvárttnegyé«-ben nagy vezércik­ket közöltek »Ne ölj« címen, amelyben azt ír­ják, hogy a vöröslelkű dalosok tűzmesterei a sportegyesület felett az égboltra piros színben égő isteni tilalmat írtak Pünkösd szent éjsza­káján: »Ne ölj!« (Zaj. — vitéz Mecsér András: Jobb lett volna azt vetíteni, hogy »Ne lopj!« — Malasits Géza: A lipótvárosi templom kar­nagya csinálta ezt a dalt!) Erre a »Ne ölj«-re vonatkozólag, erre a pacifizimusra vonatkozó­lag, 'amelyet meghirdettek Szombathelyen... (Malasits Géza: A lipótvárosi karnaggyal tes­sék erről vitatkozni!) Elnök: Malasits képviselő úr maradjon csendben. Rajniss Ferenc: ... a »Vasvármegye« sze­atint a következő a magyarázat (olvassa); »Azok­nak, akik nem tudnák, mit jelentett ez az ég­holtra vetített idézet, megmagyarázzuk: a szo­ciáldemokrácia külpolitikai vallomása volt a bomlásra ítélt Csehszlovákia mellett a menny­bolt kárpitjára felvázolt népszavai vezéroiikk.« (Propper Sándor: Ez már nem normális! — Esztergályos János: Es a képviselő úr ezt el­hiszi?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rajniss Ferenr: Igen t. Ház! Ugyanakkor, amikor a szociáldemokraták Szombathelyen pa­cifizmust hirdettek, a körünkből előbb eltávo­zott és most visszaérkező Buchinger igen t. képviselőtársam (Felkiáltások jobbfelől: Visz­szaszivárgott!) Prágában járt; meghallgatta Dérer miniszternek azt a beszédét, amelyben a Magyarország rabszolgaságában szenvedő tó­tokról szólott, (Felkiáltások jobbfelől: Disznó­ság!) «meghallgatta a német zsidó szociálde­mokrata emgiránsok beszédeit, maga is felszó­lalt (Haám Artúr: Hallatlan!) és biztosította Csehszlovákiát arról, hogy ez a lélekemelő, ha­talmas ünnepség megmutatta, hogy a cseh de­mokrácia meg tudja önmagát védeni, (vitéz Mecsér András: Ez a disznóság! — Buchinger Manó: Hát amikor Rajniss Masaryknál járt? — vitéz Mecsér András: Akkor nem volt kép­viselő! Újságíró volt! — Zaj a szélsőbalolda­lon. — vitéz Mecsér András: Ez a disznóság!) Elnök: Mecsér képviselő úr ne használjon inparlamentáris kifejezéseket. (Buchinger Manó: Mi van a kukoricával? Ha már disznó­ról beszélünk? — Folytonos nagy zaj.) Csendet kéiek. A képviselő úr beszédideje lejárt. Rajniss Ferenc: Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház megadta, méltóz­tassék folytatni. Rajniss Ferenc: Igen t. Képviselőház! Ugyanakkor, amikor azt hirdették, hogy ezzé] a dalosünnepséggel a magyar kultúrát akar­ják támogatni, a következő szövegű röpcédu­331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. Iákkal ragasztották tele Szombathelyet: »A fasizmus életedre és szabadságodra tör. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Igaz!) A fasiszta nyilaskeresztesek háborút, mi szociáldemokra­ták békét akarunk.« (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Éljen a béke! — Esztergályos János: Nem szégyeljük! — Zaj.) Ez dalkultúra? (Esztergályos János: Békét akarunk! Dolgozni és élni akarunk!) Elnök: Esztergályos képviselő úr, marad­jon csendben. Rajniss Ferenc: A következő kérdések és feleletek szerepeltek a röpcédulákon: »Jo­gaid kiterjesztését és védelmét akarod? Igen! Háborút akarsz? Nem! Kenyeret akarsz? Igen! Akkor gyere a szociáldemokrata pártba.« (Zaj és derültség jobbfelől. — Propper Sándor: Szó­rói-szóra így van!) Az érkező autókról szedték le a kezemben lévő »gyönyörű« zászlócskát, amely piros ke­retben, fehér alapon, zöld kalapácsot ábrázol. Azelőtt a kalapács volt piros. (Esztergályos János: Az ön grófi kebelbarátjának az autóján meg állandóan a nyilaskereszt van rajta! — Propper Sándor: Tegye le a Ház asztalára!) Elnök: Csendet kérek! Rajniss Ferenc: A befutott teljesen meg­bízható hiradások szerint, — és a hivatalos je­lentés szerint is — amikor a himnusz elének­lésére került a sor, a zászlókat csak rendőrségi felszólításra hajtották meg. (Haám Artúr: Hal­latlan, mégis csak abszurdum! — Boczonádi Szabó Imre: Gyalázat! — Malasits Géza: Ez sem igaz! — Propper Sándor: Hazugság! —• Esztergályos János: Akárki mondotta is, ha­zugság! — Elnök csenget.) Én nem a szociáldemokrata képviselő ura­kat interpellálom, hanem az igen t. belügymi­niszter urat kérem, legyen szíves megállapí­tani, hogy ez igaz-e vagy sem, (Malasits Géza: Helyes!) mert én mint tárgyilagos ember nem mondhatom azt, hogy ott voltam, én csak arról beszélhetek, hogy milyen jelentések érkeztek be (Propper Sándor: Pont magához futnak be hi­vatalos jelentések? — Farkas István: Az Audrássy-út 60. alá?) s hogy Szombathely ke­resztény és magyar lakossága mit gondol erről az ünnepségről. (Esztergályos János: Hova fu­tottak be ezek a jelentések képviselő úr? Hova futottak be? Választ kérek! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rajniss Ferenc: Majd a diktatúra idején kérjen választ, egyelőre neon lehet tőlem vá­laszt kapni. (Esztergályos János: 'Akkor ön ott liesiz, de én akkor sémi leszek ott!) A jelentések a következőkről számolnak he.'A Himnusz intonálása alatt a vörös zász­lóikat tartóik csak rendőrtiszti felszólításra haj­tották meg a zászlókat. (Zaj a jobboldalon.) Induláskor hívójelül a Marseillaise első akkord­ját játszották, szombathelyi szocialista elv­társaikat csak felemelt ököllel és »Bátorság!« szóval köszöntötték. (Propper Sándor: Nem »Bátorság!«, hanem »Barátság!« Esi százszor Barátság! — Hubay Kálmán: Sohasem! volt bátorságulk ! — Zaj.) Az utcákon csoportokban a »Horthy Maiklóg katonája vagyok« dallamára a »Vörös zászló katonája vagyok« sző vegét énekelték. (Haám Artúr: Hallatlan! — Zaj a jobboldalon és a középen.) Avar István sízom­bathelyi szociáldemokrata titkár a 'búcsúzta­tás 'alkalmával minden kétséget kizáró anódon megállapítottan nem a dalkultúráról beszélt, haneim arról, hogy a szociáldemokrata ©szírnek-

Next

/
Thumbnails
Contents