Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-331
830 Az országgyűlés képviselőházának amilyen éhbérért dolgoznak a kávéházakban a fővárosban és a vidéken egyaránt. (Farkas István! Es az éttermekben! — Buchinger Manó: Rosszabb dolguk van a cselédeknél! A cseléd dolga is jobb!) Mélyen t. Képviselőház! Hogy onindenikintek i'oigiaiimia legyen arról, hogy a pincérek keresete, jövedelme mennyi, legyen iszalbad tiszteietM ( megállapítanom, (Rajniss Ferenc: Négy pengő egy hétre!) hogy a 'kávéházi alkalmazóittakmak, tehát a pincéreknek (heti fizetése bat pengő. (Propper Sándor: Szégyen, gyalázat! — Rajniss Ferenc: Kevesebihről is tudok! — vitéz Kő József: Nincs hozzá koszt 1) Es hogy pincér és pincér között fizetés tekintetében milyen a különbség, (vitéz Kő József: Es aztán a borravaló! — Farkas István: A főpincér megtartja magának! — Zaj.) az időim letelik, hagyjanak az urak beszélni (Derültség.) — arra jellamzo, hogy az éttermi pincérek két pengővel tölbibet kapnak hetenkinit, tehát nyolc pengőt kapnak és kapnak élelmezést is, 'amivel szemben a !kávéházi pincérek ezt mem kapják. (Propper Sándor: A nyolc pengő is gyalázatosan kevés!) Ez aa állapot fcényszerítette a pincéreket arra, hogy anegfeszített erővel dolgozzanak az eimlberhez méltó élet (biztosításáért. Ijgaz, hogy a pincérek százalékos rendszerben vannak, kapnak százalékot is» erről azonban majd később, néhány perc -múlva fogok beszélni. (Rajniss Ferenc: Sok helyem tizenhat órát dolgoznak egyfolytában! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A pincérek a százalékos részesedés mellett azt kérik, hogy legalább olyan fixet kapjanak, hogy a ifeltétlenül 'nélkülözhetetlen személyi 'kiadásokat biztosíthassák, mert abszolúte semmi biztosíték sincs arra, hioigy a pincér megkapja azt a minimális ellenértéket, atmely őt szolgálata, munkája után joggal megilleti. A pincérek a hat pengő (helyett heti! 12 pengő fixet kérnek é® kérnek élelmezést is. (Rajniss Ferenc: A (kávés zsidó, a pincér keresztény! Igaza van, ha szóváteszi! — Malasits Géza: Gyakran van fordítva is! — Propper Sándor: így is van, de van fordítva is! — Rajniss Ferenc: Nagyon ritkán! — Propper Sándor: Az elbánás egyenlő! — Elnök csenget. — Györki Imre: (Rajniss Ferenc felé)'- Akkor miért nem csinálják meg? Miért nem teljesítik a kívánságukat?) Nincs különbség! Itt van nálam a kávésoik, a főnökök szaklapja; ebből meg méltóztatik állapíthatni, hoigy a keresztény főnök ugyanolyan 'kíméletlenséggel törekszik ellenállná a pincérek kérésének, kívánságának, mint a zsidó főnök. (Ügy van! Ügy van a, szélsőbaloidalon — Mózes Sándor: A kapitalisták közt nincs különbség! — Buchinger Manó: Szolidárisak! Egyformák!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot beszédében lakadályoznii 1 . (Propper Sándor: Tanulják meg végre, hogy a kapitalizmusnak nincs vallása! Es nincs hazája! — vitéz Mecsér András!: Csak fajtája van!) Esztergályos János: Amikor a százalékrendszer életbelépett, a kávésok minden (tétel árát tíz fillérrel felemelteik, mondván, hogy az alkalmazottaik ezentúl húsz pengő heti fizetést kapnak. Soík-sotk hónap telt el azóta, lamióta a Bzázalékrendszert bevezették és lamDóta a főnök urak'minden oükk árát tíz fillérrel felemelték, de a kávéházi pincérek, nemcsak, íhogy a 20 pengőt nem kapták meg, hanemjazt a minimális fizetést, a 12 pengőt sem adják meg a főnökök, amelyet a pincérek ibérte'k és kérnek. $31. ülése 1938 június 15-én, szerdán. A főnök urak most, hogy a bérmegállapító bizottság 12 pengős heti fizetést állapított meg, megfellebbezték ezt a határozatot a miniszterhez és éppen ez az, amiről én beszélni akarok. Már több mint egy hónap óta ott fekszik a (minisztériumban ez a határozat és a miniszter részéről nem történik semmi. Azt, hogy az igen tisztelt kávéházi főnök uraknak mi a, felfogása, legjobban jellemzi az egyik keresztény főnöknek a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen tartott beszéde, (Rajniss Ferenc: Nem cipőben keresztelték?) amelyben a bérmegállapító bizottság határozata elleni fellebbezést pártolta és^ a következőket mondta (olvassa): »Csak azt kívánja hozzátenni, hogy nemcsak a felszolgálók és a szakácsok, de a tanoncokra vonatkozó bérmegállapítást is meg kell fellebbezni, mert nem lehet, hogy a tanoncok fizetést kapjanak.« (Rajniss Ferenc: Melyik ez a kávés? Hogy ne menjünk oda!) Tegyük fel, hogy az igen t. kávés főnök úr a javulás útjára fog térni, tehát ne tegyük lehetetlenné, hogy megjavuljon. (Derültség.) Ez a .beszéd tehát a legjobban jellemzi az igen t. főnök urak (magatartását. A kávésok nemcsak, hogy a béreket nem akarják megfizetni és nemcsak, hogy az időt akarják elhúzni, hanem egy egészen új útra akarnak lépni akkor, amikor a béreket jóváhagyják. A kávésok ugyanis magasabb árak után szeretnék a százalékot, viszont a pincérek részesedését 15%-ról 10%-ra akarják csökkenteni, aminek az a természetes következiménye, hogy az alkalmazottak, a személyzet^ tehát a pincérek lényegesen kevesebb fizetéshez^ jutnának. Már előre arról tárgyalnak és beszélnek a főnök urak, hogy az árakat 5% -kai csökkenteni fogják és a csökkentett százalékból akarják a pincéreknek a bérmegállapító bizottság által megállapított bérösszeget kifizetni. Ha ezt keresztül tudják vinni, ha bekövetkezhetik az a szégyenletes és barbár állapot, hogy a kávéházi főnök urak a 15%-ot 10%-ira csökkentik, ez azt jelenti, hogy a pincérek elveszítik keresetük 33%-át, ami nem segíti elő az üzletben a kávéházi főnök és az alkalmazott és a vendégek között feltétlenül nélkülözhetetlen jóviszonyt, hanem veszedelmesen elmérgesítheti a helyzetet, mert arra abszolúte ne számítson senki, hogy a pincérek ebbe belenyugodnak. Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megadjuk! — Buchinger Manó: Ez fontos kérdés! — Rassay Károly: Olyan sötét kép volt!) Elnök: Méltóztatnak a 15 perces meghoszszabbításhoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akiik nem adják meg a meghosszabbítást, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Méltóztassék folytatni. (Buchinger Manó: Majd a kapucin érnél beszélünk! — Propper Sándor: Leszavaztuk a kormánypártot! Mondjon le a kormány! — Boczonádi Szabó Imre: Beszélj, János bácsi! Megadjuk!) Esztergályos János: T. Ház! A főnök urak azt mondják abban a beadványban, amelyben megfellebbezték a bérmegállapító bizottság határozatát, hogy felajánlották a pincéreknek a létminimum biztosítását, — de ennek a napibérnek a megállapításával természetesen elveszítik a pincérek a százalékot, a főnök urak azt maguk tartják meg az 5%-kai felemelt árakkal együtt — nevezetesen felajánlottak az I. osztályú kávéházakban napi 5 pengőt, a II. osztályú kávéházakban napi 4 pengőt és a III.
