Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

812 Az országgyűlés képviselőházának kedni ezekkel a gondolatokkal, ezekkel a mozgalmakkal és ezekkel a törekvésekkel szemben, a bizalmat pedig nem előlegezhet­jük, azért <az apropiriációs javaslatot nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Mezey Lajos! Elnök: Mezey Lajos képviselő urat illeti a szó. Mezey Lajos: T. Ház! A háború nagy problémáját a párizskörnyéki békék nem ol­dották meg. Maga a háború az egyik nagy francia történetfilozófus, Gustave Le Bon sze- ; rint a másod- és harmadfokú, a német és an­gol kapitalizmus összeütközése volt. Gazda­sági és társadalmi kérdéseket iparkodott az új kor legnagyobb katonai összeütközése, há­borúja fegyveres mérkőzés által elintézni és az elintézés helyett itt hagyta a halmozott problémák özönét. Semmit sem oldott meg, j csak a sebeket mélyítette ki, belevágott évez­redes történeti fejlődésekbe, a jog helyébe az erőszakot tette és belevitte a népek tudatába azt a történeti gondolatot, hogy az igazságta­lanság akkor lehet a legveszedelmesebb, a legpusztítóbb és a legáthidalhatatlanabb, amikor azt az igazság jegyében követik el. Ha van nemzet, ha van nép Európában, amelyet a párizskörnyéki békék életfeltételei­nek alapjaiban érintettek, úgy a szentistváni ezeréves Magyarország az. A politikai és a diplomáciai machinációk még ma sem teljesen kinyomozható,. megállapítható maniéráin ke­resztül hatfelé darabolták ezt az országot a történeti igazságra, a jogra, a néprajzi, a geográfiai, a gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális viszonyokra való tekintet nélkül. T. Ház! Az európai történelem azt iga­zolja, hogy a történeti erők önműködő mecha­nizmusát a jelenlévő történeti erők puszta tagadása által nem lehet megszüntetni, meg­semmisíteni. Az igazságot az igazság puszta tagadása még nem szünteti meg. Az ezeréves történeti magyarság, amelynek európai hiva­tása, történeti küldetése volt a Kárpát­medencében a kiegyensúlyozás a kelet és a nyugat között, de akiként, hogy a maga lendü­letével, kultúrájával eljegyezte magát a latin és germán 'kultúrával, ezt a feladatát mérhe­tetlen véráldozatok árán is egy évezreden ke­resztül betöltötte. Megakadályozta Európa kö­zepén egy nagy szláv 'birodalom kialakulását, betöltötte azt a szerepet, amelyet az egyik leg­nagyobb római államférfiú, Traianus is észre­vett, azt, hogy Európa nyugatán nincs bizton­ság és nincs meg a békés fejlődés politikai és stratégiai lehetősége, ha Európa közepe nem rendezett. Ez a nagy államfilozófiai ós állam­kormányzati gondolat késztette Traianust arra, hogy Dáciát megszállja és hozzácsatolja a birodalomhoz, mert tudta és látta, hogy a népvándorlás előretörő tömegeivel szemben a dunai limesek nem fognak ellent állni és a du­nai határok áttörése által a nyugati államok biztonsága, a nyugati provinciák r fejlődése veszélyeztetik. A III. században azután a nagy római politika eltért ettől a gondolattól és ennek — csak a keresztmetszetet kívánom adni — az lett az eredménye, hogy a nyugat­római birodalom egy évezreddel előbb pusztult el a történelem színpadairól, mint a keletrómai birodalom. A nyugatnak és Közép-Európának a sorsa tehát egységes és így a magyar-kérdés — Közép-Európán keresztül — nem szigetel­hető el csak dunamedencei kérdéssé, 'hanem 331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. részese, éspedig alapvető, kiegészítő része a nagy európai politikának s Európa fejlődéséle, biztonságára és sorsának további kialakulá­sára nem közömbös, hogy milyen állapotok vannak a Duna-medencében. A történelem tényleges erőit nem lehet megállítani és feltartani. Különös szerencsét­lensége a magyarságnak, hogy európai léte­zése ekként szorosan bekapcsolódván Nyugat­Európa sorsába, sohasem tudtuk kivonni ma­gunkat a nagy nyugati küzdelmekből és az év­százados Habsburg—Bourbon verekedésbe akarva, nem akarva bekapcsolódtunk, mert ma niár történeti igazság, hogy a török a francia Bourbon-politika következtéiben táma­dóit meg bennünket akkor, amikor a Hunyadi­ház kihalása után szorosabb kapcsolatra lép­tünk Ausztriával. Ha tehát ezekből a nagy történeti távla­tokból nézzük a magyarságot, akkor azt lát­juk,^ az a helyzet, amelyet a páriskörnyéki békék teremtettek és az elgondolás, amely ezt a helyzetet létrehozta, ismét az, volt, hogy a magyarságot életerejében kell meggyöngíteni és lehetőleg el kell pusztítani, mert a szövet­séges és társult főhatalmak a német erőkkel szemben olyan államszövetséget, olyan közép­európai és balkáni együttest kerestek, amely Ausztria-Magyarország helyén a szövetséges es társult főhatalmak politikáját keletről alátámassza. Ennek az elgondolásnak hibáját már ke­letkezésének pillanatában, a háború alatt és a békeszerződéseket megelőző időkben is észre­vették a legfelvilágosultabb és tisztán látó antantpolitikusok is, akik közül elsősorban Lansing, azután Lloyd George, továbbá maga Clemenceau és Danieloux, a francia parla­ment középeurópai bizottságának előadója em­líthető. Lloyd George maga kijelentette, hogy a békeszerződések mikénti megalkotása tekin­tetében az etnográfiai szempontra elsősorban kell figyelni. Amiként azonban Kolumbus útra kelt Nyugat felé azzal az eltökélt szán­dékkal, hogy felfedezze az Indiákhoz vezető utat és ehelyett felfedezte Amerikát, akként Wilson is elindult Amerikából Európába, hogy ide elhozza a békét és ehelyett elhozta ide a zűrzavart (vitéz Várady László: Ugy van!) és elhozta a háborúnak a béke formájában való folytatását, (vitéz Várady László: A rósz­szül sikerült Csehszlovákiát hozta ide!) Az 1918 első hónapjaiban proklamált tizen­négy pont még nem ismerte Ausztria-Magyar­ország elpusztításának tervét, sőt határozot­tan és ünnepélyesen lerögzítette Wilson, hogy nem szándékuk elpusztítani a monarchiát, csu­pán az a háborús céljuk, hogy a monarchia nemzetiségei részére autonómiát biztosítsanak. Ugyancsak ez volt a céljuk Belgiummal, Szer biával, Romániával és Montenegróval, a ki ürítés és helyreállítás, majd pedig Lengyel­ország felszabadítása. És mi történt? Éppen az ellenkezője történt. Három papírrongynak nevezhető okmány következtében megszületett Csehszlovákia. A Genfben, Pittsburgban és Clevelandban aláírt okiratok következtében Európa legmesterkéltebb állama jött létre,. rendelkezvén mindazokkal a hibákkal, amelyek : Ausztriát mint nemzetiségi államot telítettek. : A békeszerződési tárgyalásokon voltaképpen a kulisszák mögött az történt ,amit Masaryk és Benes diktáltak, mert President Wilson 1 európai viszonylatokkal egyáltalában nem lé-

Next

/
Thumbnails
Contents