Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

812 Az országgyűlés képviselőházának kedni ezekkel a gondolatokkal, ezekkel a mozgalmakkal és ezekkel a törekvésekkel szemben, a bizalmat pedig nem előlegezhetjük, azért <az apropiriációs javaslatot nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Mezey Lajos! Elnök: Mezey Lajos képviselő urat illeti a szó. Mezey Lajos: T. Ház! A háború nagy problémáját a párizskörnyéki békék nem oldották meg. Maga a háború az egyik nagy francia történetfilozófus, Gustave Le Bon sze- ; rint a másod- és harmadfokú, a német és angol kapitalizmus összeütközése volt. Gazdasági és társadalmi kérdéseket iparkodott az új kor legnagyobb katonai összeütközése, háborúja fegyveres mérkőzés által elintézni és az elintézés helyett itt hagyta a halmozott problémák özönét. Semmit sem oldott meg, j csak a sebeket mélyítette ki, belevágott évezredes történeti fejlődésekbe, a jog helyébe az erőszakot tette és belevitte a népek tudatába azt a történeti gondolatot, hogy az igazságtalanság akkor lehet a legveszedelmesebb, a legpusztítóbb és a legáthidalhatatlanabb, amikor azt az igazság jegyében követik el. Ha van nemzet, ha van nép Európában, amelyet a párizskörnyéki békék életfeltételeinek alapjaiban érintettek, úgy a szentistváni ezeréves Magyarország az. A politikai és a diplomáciai machinációk még ma sem teljesen kinyomozható,. megállapítható maniéráin keresztül hatfelé darabolták ezt az országot a történeti igazságra, a jogra, a néprajzi, a geográfiai, a gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális viszonyokra való tekintet nélkül. T. Ház! Az európai történelem azt igazolja, hogy a történeti erők önműködő mechanizmusát a jelenlévő történeti erők puszta tagadása által nem lehet megszüntetni, megsemmisíteni. Az igazságot az igazság puszta tagadása még nem szünteti meg. Az ezeréves történeti magyarság, amelynek európai hivatása, történeti küldetése volt a Kárpátmedencében a kiegyensúlyozás a kelet és a nyugat között, de akiként, hogy a maga lendületével, kultúrájával eljegyezte magát a latin és germán 'kultúrával, ezt a feladatát mérhetetlen véráldozatok árán is egy évezreden keresztül betöltötte. Megakadályozta Európa közepén egy nagy szláv 'birodalom kialakulását, betöltötte azt a szerepet, amelyet az egyik legnagyobb római államférfiú, Traianus is észrevett, azt, hogy Európa nyugatán nincs biztonság és nincs meg a békés fejlődés politikai és stratégiai lehetősége, ha Európa közepe nem rendezett. Ez a nagy államfilozófiai ós államkormányzati gondolat késztette Traianust arra, hogy Dáciát megszállja és hozzácsatolja a birodalomhoz, mert tudta és látta, hogy a népvándorlás előretörő tömegeivel szemben a dunai limesek nem fognak ellent állni és a dunai határok áttörése által a nyugati államok biztonsága, a nyugati provinciák r fejlődése veszélyeztetik. A III. században azután a nagy római politika eltért ettől a gondolattól és ennek — csak a keresztmetszetet kívánom adni — az lett az eredménye, hogy a nyugatrómai birodalom egy évezreddel előbb pusztult el a történelem színpadairól, mint a keletrómai birodalom. A nyugatnak és Közép-Európának a sorsa tehát egységes és így a magyar-kérdés — Közép-Európán keresztül — nem szigetelhető el csak dunamedencei kérdéssé, 'hanem 331. ülése 1938 június 15-én, szerdán. részese, éspedig alapvető, kiegészítő része a nagy európai politikának s Európa fejlődéséle, biztonságára és sorsának további kialakulására nem közömbös, hogy milyen állapotok vannak a Duna-medencében. A történelem tényleges erőit nem lehet megállítani és feltartani. Különös szerencsétlensége a magyarságnak, hogy európai létezése ekként szorosan bekapcsolódván NyugatEurópa sorsába, sohasem tudtuk kivonni magunkat a nagy nyugati küzdelmekből és az évszázados Habsburg—Bourbon verekedésbe akarva, nem akarva bekapcsolódtunk, mert ma niár történeti igazság, hogy a török a francia Bourbon-politika következtéiben támadóit meg bennünket akkor, amikor a Hunyadiház kihalása után szorosabb kapcsolatra léptünk Ausztriával. Ha tehát ezekből a nagy történeti távlatokból nézzük a magyarságot, akkor azt látjuk,^ az a helyzet, amelyet a páriskörnyéki békék teremtettek és az elgondolás, amely ezt a helyzetet létrehozta, ismét az, volt, hogy a magyarságot életerejében kell meggyöngíteni és lehetőleg el kell pusztítani, mert a szövetséges és társult főhatalmak a német erőkkel szemben olyan államszövetséget, olyan középeurópai és balkáni együttest kerestek, amely Ausztria-Magyarország helyén a szövetséges es társult főhatalmak politikáját keletről alátámassza. Ennek az elgondolásnak hibáját már keletkezésének pillanatában, a háború alatt és a békeszerződéseket megelőző időkben is észrevették a legfelvilágosultabb és tisztán látó antantpolitikusok is, akik közül elsősorban Lansing, azután Lloyd George, továbbá maga Clemenceau és Danieloux, a francia parlament középeurópai bizottságának előadója említhető. Lloyd George maga kijelentette, hogy a békeszerződések mikénti megalkotása tekintetében az etnográfiai szempontra elsősorban kell figyelni. Amiként azonban Kolumbus útra kelt Nyugat felé azzal az eltökélt szándékkal, hogy felfedezze az Indiákhoz vezető utat és ehelyett felfedezte Amerikát, akként Wilson is elindult Amerikából Európába, hogy ide elhozza a békét és ehelyett elhozta ide a zűrzavart (vitéz Várady László: Ugy van!) és elhozta a háborúnak a béke formájában való folytatását, (vitéz Várady László: A rószszül sikerült Csehszlovákiát hozta ide!) Az 1918 első hónapjaiban proklamált tizennégy pont még nem ismerte Ausztria-Magyarország elpusztításának tervét, sőt határozottan és ünnepélyesen lerögzítette Wilson, hogy nem szándékuk elpusztítani a monarchiát, csupán az a háborús céljuk, hogy a monarchia nemzetiségei részére autonómiát biztosítsanak. Ugyancsak ez volt a céljuk Belgiummal, Szer biával, Romániával és Montenegróval, a ki ürítés és helyreállítás, majd pedig Lengyelország felszabadítása. És mi történt? Éppen az ellenkezője történt. Három papírrongynak nevezhető okmány következtében megszületett Csehszlovákia. A Genfben, Pittsburgban és Clevelandban aláírt okiratok következtében Európa legmesterkéltebb állama jött létre,. rendelkezvén mindazokkal a hibákkal, amelyek : Ausztriát mint nemzetiségi államot telítettek. : A békeszerződési tárgyalásokon voltaképpen a kulisszák mögött az történt ,amit Masaryk és Benes diktáltak, mert President Wilson 1 európai viszonylatokkal egyáltalában nem lé-