Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-331

Az országgyűlés képviselőházának X ragaszkodom annak a lelkiismereti ténynek ős annak a lelkiismereti meggyőződésemnek kije­lentéséhez, hogy ha a jobboldaliságot akkor, amikor először jelentkezett és jelentkezhetett komoly formában úgy, hogy egy kormányzat, egy miniszterelnök saját meggyőződésével és saját vágyaival támogatta ezt az eszmét és ezt a gondolatot, nem engedték volna elbukni, ha nem engedték volna deformálni ezt a gondo­latot, akkor ma nem volnának kénytelenek fel­forgató törekvésekről beszélni, (vitéz Várady László: A Nemzeti Egység Pártja mindig jobb­oldali volt és jobboldali lesz!) En is az vagyok és a« is maradtam, (vitéz Várady László: A Nemzeti Egység Pártja is jobboldali!) A Nem­zeti Egység Pártjának jobboldaliságát nem le­het így megállapítani és leszegezni. Vannak a Nemzeti Egység pártjában — hála Istennek — nagyon sokan jobboldali emberek, de talán vannak olyanok is, akik nem tartoznak egészen a jobboldali mentalitásúak közé. (vitéz Várady László: A miniszterelnök úr, mint pártvezér azt mondotta, hogy jobboldali!) Nem akarok Fellner Pálra hivatkozni, aki csak a legutóbbi napokban lépett ki a pártból és aki azt hiszem, mégsem jobboldali és talán még: akad egy-két más olyan ember is, akit szintén nem lehet jobboldalinak mondani, (vitéz Várady László közbeszól.) Méltóztassék megengedni, hogy folytassam az ifjúság, a magyar fiatalság di­cséretét. Igenis, ez volt a magyar fiatalságnak, a sokak által ócsárolt bajtársi egyesületeknek... (vitéz Várady László: Mi nem ócsároltuk]) Nem önökre mondtam, (vitéz Várady László: Nem szabad általánosítani!) Amikor azt mon­dottam, hogy sokat ócsárolt, egy matematikai kifejezést használtam és nem általánosítottam. A liberális, feudális körök... (vitéz Várady László közbeszól.) Méltóztassék talán megfigyelni, hogy mit mondok, mindjárt ki fog derülni a tévedés. A liberális, feudális körök igenis, támadták a bajtársi egyesületeket, igenis, egyre-másra hallottunk frázisokat, (vitéz Várady László: Akkor aniért beszélt egységespártról?!) — ki beszél az egységespártról? — tehát egyre­másra hallunk frázisokat, hogy az ifjúság tanuljon és ne politizáljon. Ez a legkedvel­tebb frázis, amellyel az ifjúság politika] jelentkezését háttérbe akarják szorítani. Az ifjúság mindig politizált és közben mindig tanult, örülnünk kell annak, hogy az ifjúság politizál, mert ha nem politizálna, nem is tudna előkészülni azokra a feladatokra, ame­lyek, évek multán mégis az ő vállain fognak nyugodni. Örülnünk ikell, hogy, van egy Turul Bajtársi Szövetség és hogy annak bajtársi egyesületei vannak, amelyek politikamentesen mindig a jobboldaliság fellegvárai voltak és lehetnek. Ma, amikor a jobboldali mozgalma­kat nézzük, ezekkel szemben valamennyiünk­nek pártkiülönbség nélkül kötelesséeünk, hogy ezeknek a jobboldali mozgalmaknak meg­adjuk azt a lehetőséget, hogy guvernemen­tális mozgalmakká válhassanak, és nem sza­bad ezeket a jobboldali mozgalmakat a poli­tikai vadászatok céltábláivá tenni, nem sza­bad megengedni azt, hogy megint' felidéződ­jenelki azok az idők, amikor a sajtó hihetetlen hangot használt. Hiába hivatkozott ma Eck­hardt képviselőtársunk Herczeg Ferencnek arra a mondására, amely szerint a "bárdolat­lan hangot és a gyűlölködést ki kell irtani a közéletből, igenis abban az időben, Gömbös Gyula idejében hihetetlen bárdolatlan hangon KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. *31. ülése 1938 június 15-én, szerdán. 811 és a gyűlölködés szellemében írt a sajtó egy nagyrésze a jobboldali gondolatról, a jobb­oldali emberekről és igyekezett azokat min­den módon lerántani a sárba, sokszor még egyéni becsületüket is kikezdeni. Nem szabad megengedni, hogy ez újból megismétlődjék, már pedig igenis vannak reá példák, hogy ilyen hangok ma is jelentkeznek a magyar közéletben, amely hangok a jobboldaliság ellen ismét hajtóvadászatot, körvadászatot akarnak szervezni. T. Ház! Nem a jobboldali Dolitikusok miatt nem szabad ezt engedni, mert ha jobb­oldali politikusok, el is tűnnek, mint egyé­nek, mint személyek a politikai színtérről, ezzel nincs megoldva a jobboldalisáff gondo­lata. Azért nem szabad megengedni ezt az újabb hajtóvadászatot, mert ha most megint megakadályozzuk azt, hogy a jobboldali gon­dolat, a jobboldali eszme és a jobboldali moz­galmak alkotmányos sáncok közé húzódhas­sanak, hogy guvernementálissá váljanak, ak­kor megint ki fognak kerülni az utcákra, a suttogóba és megint borzasztó társadalmi feszültséget fognak okozni, ami ellen, azt hi­szem, mindenkinek pártkülönbség nélkül egy­. formán kötelessége küzdeni, ha mi a nemzet nyugalmát helyre akarjuk állítani és azt meg akarjuk őrizni. De ennek elsősorban az az alapja, az előfeltétele, hogy vessünki számot önmagunkkal és ismerjük be, mint ahogy a miniszterelnök úr nagyon helyesen beismerte, azt, hogy ezek a mozgalmak, ezek a gondola­tok, ez az új világnézet itt van és dönget a kapuinkon, és nekünk nem az a feladatunk, hogy kiűzzük, hogy forradalmi erővé vadász­szuik ezt a gondolatot, hanem igenis felada­tunk az, hogy — amint a miniszterelnök úr mondta — beillesszük a mi sajátos lelkisé­günkbe, hogy azoknak a gondolatoknak, ame­lyek bármilyen országból is jelentkeznek, jönnek és meghódítják az egész világot, mi se igyekezzünk ellentállhi. Nem azt mondom, hogy kopírozzuk az ide­gen eszméket, ettől igazán a legtávolabb ál­lunk valamennyien. Ne kopírozzuk még any­nyira sem, mint a liberalizmus, amely szintén importeszme vagy a szociáldemokrácia, amely szintén importeszme, átvette Adam Smith-nek vagy Marx-nak a tanításait, azt mondom azonban, hogy nem szabad lezárni a sorompó­kat az eszmék előtt, csak ezeket az eszméket be kell illeszteni a mi sajátos nemzeti lelkisé­günkbe. Ha ezt tesszük, ha a miniszterelnök úr erre módot nyújt és ha a miniszterelnök úr hallgat saját lelkiismeretének szavára, — ami­ben nincs okom kételkedni — akkor rövidesen ki fog bontakozni ennek a jobboldalnak, en­nek az úgynevezett szélsőjobboldalnak egy — mondjuk így, hogy a szokásos szóhasználat­tal éljek — igen alkotmányos, guvernamentá­lis, mérsékelt formája. A »mérsékelt« szó alatt nem azt értem, hogy a célkitűzésekben vagy a követelésekben, vagy az elvi felfo­gásban bármilyen megalkuvás, bármilyen kompromisszum is létesülhetne, hanem mér­séklet alatt igenis azt értem, hogy ez a jobb oldal nemcsakhogy távol áll a forradalomtól, hanem minden eszközzel meg is akadályozza és meg is fogja akadályozni azt, hogy ebben az országban bárki is forradalmi hangulatot szíthasson. Minthogy egyelőre a miniszterelnök úr terveit ezekkel a mozgalmakkal szemben nem ismerjük s nem tudjuk, hogyan fog visel­115

Next

/
Thumbnails
Contents