Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-317

Az országgyűlés Jcépviselöházának S17. királyi r bíróságok kötelességtudásától, hivatásérzetétől, hazafias lelkületétől, igazságérzetétől fog függni, hogy ez az új 5. § — amint ő kifejezte volt magát — operáló kés lesz-e a magyar állam szervei kezében, vagy pedig gyilkos tőr? Erre a rendkívül helyes megjegyzésre az a válaszom, hogy meggyőződésem az, — és ez irányban nem lehet kétség e Ház egyetlen oldala és egyetlen tagja között sem — hogy ez az 5. §. jelenlegi konstrukciójában nem gyilkos tőr, hanem operáló, gyógyító kés lesz a magyar királyi bíróságok kezében, (Csoór Lajos: Az operáció sikerülni fog, s a beteg meghal! — Mozgás half elől.) amellyel ki fogják tudni operálni a magyar társadalom életmegnyilvánulásából azokat a káros és kóros jelenségeket, amelyek voltaképpen e '. törvényjavaslat benyújtásának közvetlen okát szolgáltatták. Tauffer Gábor igen t. képviselőtársam mély jogászi intuícióval interpretálta e törvényjavaslat egyes rendelkezéseit és én hálás vagyok neki, hog^y a törvényjavaslat egyes alapvető elvi intézkedéseire és intézményeire oly jogászi alapossággal és köcrültekitntő gondossággal hívta fel a figyelmet. Neki is az a válaszom, hogy a végrehajtás tekintetében — amit figyelmembe ajánlott — ugyanazt a határozottságot és erélyt fogja tapasztalni a kormány résziéről, ïnliinit amiilyen hatáxozottisiággal és eréllyel a kormány ezt a törvényjavaslatot idehozta. Györki Imre t. képviselőtársam a beszédében két rendkívül érdekes, habár nem teljesen idetartozó kérdést vetett fel, amely kérdéseket nem hagyhatok válasz nélkül. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik a tisztviselők pártjelvényviselésével kapcsolatos megjegyzése volt. (Rassay Károly: Legalább is nem okvetlenül szükséges!) En fel sem tudom tételezni azt, hogy volna olyan magyar köztisztviselő, akit valamely párthoz való tartozás és a párthoz való tartozásnak jelvénnyel való feltüntetése befolyásolna a maga tárgyilagos, pártatlan eljárásában, (Mozgás és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon) mégis minden félreértés és helytelen látszat elkerülése végett bejelentem, hogy talán még a mai napon, avagy legkésőbben az elkövetkező napok folyamán meg fog jelenni egy olyan tartalmú kormányrendelet, amely a leghatározottabb módon és súlyos következmények kilátásbahelyezésével eltiltja azt, hogy magyar köztisztviselő, vagy más közszolgálati alkalmazott a hivatalban, avagy pedig hivatalos eljárás közben akármilyen pártjelvényt viseljen. {Helyeslés és taps balfelől. — Rassay Károly: Akkor reméljük, hogy a Ház elnöki székéből is el fog tűnni! Kernéi jük!) Györki t. képviselőtársam másik megjegyzése az, — amit ugyan a minap letárgyalt s az egyesülési szabadsággal űzött visszaélésekre vonatkozó törvényjavaslat »utórezgéseként« mondott volt — amelyben kifogásolta ennek a már letárgyalt törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, hogy az abban meghatározott bűncselekmények túlnyomó részében nem bíróságok, hanem közigazgatási hatóságok fognak ítélkezni. Megemlítette volt azt, hogy ez nem ad kellő megnyugtatást a magyar közvélemény számára, mert hiszen, — amint mondotta volt — - hogyan lehet elképzelni tárgyilagos és pártatlan bíráskodást olyan közigazgatási funkcionáriusok részéről, akik esetleg maguk is tagjai olyan egyesületnek, illetve szervezeteknek, ülése 1938 május 20-án, pénteken. 65 amilyen szervezetekről a törvényjavaslatban szó van és hogyan lehet főként második fokon is ugyanilyen pártatlanságot és tárgyilagosságot kívánni a fellebbviteli közigazgatási fórumoktól, amikor előadása szerint olyan esetek is vannak, hogy másodfokon bíráskodó tisztviselők is tagjai ilyen szervezetnek vagy egyesületnek. (Ügy van! balfelől.) Én nem tudom, hogy a múltban voltak-e olyan köztisztviselők, akik olyan egyesülésnek, szervezetnek vagy pártnak tagjai voltak, (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) amelyhez való tartozást jogszabály tiltja, egyet azonban kijelenthetek a t. képviselőháznak és pedig azt, hogy a jövőben nem lesznek ilyen köztisztviselők. (Helyeslés.) Erre vonatkozólag ismét megnyugtatásul fog szolgálni az a kiadás előtt álló kormányrendelet, amelyről az imént már megemlékeztem s amely (Br. Berg Miksa: Mit írnak Tószegről?) ezt a kérdést közmegnyugvásra fogja megoldani. (Br. Berg Miksa: Ott még nem tudják! — Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Györki Imre igen t. képviselőtársam beszédében megemlítette volt azt is, hogy kétségtelenül konstatálni kénytelen, hogy a polgári szabadságjogokat ez a törvényjavaslat bizonyos vonalon és bizonyos szempontból megszükíti. Amennyire az én szociológiai ismereteim terjednek, állíthatom azt, hogy minden civilizált emberi társadalom két hatalmas rendező elven nyugszik, (Rassay Károly: A rend és a szabadság!) a szabadság és a rend princípiumán. (Buchinger Manó: Szóval mi nem vagyunk civilizáltak!) Az az emberi tár sadalom, amelyből a szabadság hiányzik, despotizmusba süllyed, az az emberi társadalom, amelyből az állami rend és az állami tekintély hiányzik, az anarchia örvényébe szédül. Már pedig, t. Képviselőház, mind az anarchia. mind a despotizmus ellentétben áll az ember lényegével, természetével s isteni hivatásával. A minden idők gondolkodásától, attól a bizonyos »koreszmétől« függ, amelyről az igen t miniszterelnök úr itt olyan messzehangzó hitvallást tett az elmúlt napokban, hogy az egyes korok ezeket az eszméket, ezeket az alapelveket és azok egymáshoz való viszonyát miképpen értékelik. Voltak idők. amikor a közfelfogás a szabadság elvét fölé helyezte az állami rend princípiumának. Méltóztassanak a francia forradalom kitörésének első éveire gondolni, vagy az 1918-as időkre. De voltak idők, — és azt hiszem, t. Képviselőház, a mostani idők, amelyeket Magyarország és a magyar nemzet ma él, szintén ilyen idők — amikor az állami rend, az állami tekintély minden körülmények között való megőrzését és fenntartását még akkor is biztosítani kell, ha ez átmenetileg egyéni szabadságjogaink szűkebbre vonásával, korlátozásával jár. (Runpert Rezső: A kormánytól függött! Senki más nem zavarta meg a rendet, csak a kormány! — Fábián Béla: A kormány sajtó csinálta! — Mozaás és zaj.) T. Képviselőház! A szabadság és a rend fogalma két ellentétes társadalmi pólust juttat kifejezésre. Az egyik dinamikus, a másik statikus társadalmi erőt képvisel s az egyes koroík allamvezetéséneik politikai művészetétől és a mindenkori kormányzatok elhivatottságától függött, hogyan tudták a szabadság és a rend princípiumát olyanképpen összeegyeztetni egymással, hogy szilárd társadalmi és lelki alapokon nyugvó állami és társadalmi rend keretében viszonylag boldog és