Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-329
Az országgyűlés kepviselöházánalc 329. ülése 1938 június 13-án, hétfőn. 725 vám jövedelmet hoz. Ugyanakkor halljuk, hogy például Hódmezővásárhely ráfizet a kövezetvám szedésére, mert valami öt enibert kell ezért tartania és egész évben nem jön be annyi, amennyit ezeknek kifizet amint ezt itt Takács Ferenc képviselőtársunk mondotta. (Czirják Antal: Majd felemelik!) D© ettől függetlenül, ha jövedelmet is hozna ez a kövezet várni, lehetetlennek tartom, hogy néhány kivételes helyzetben lévő város szedhessen kövezetvániot, más város pedig ne szedhessen. Ez egyike a legszomorúbb, legfájóbb és legtöbb kellemetlenséget okozó kérdéseknek és az ország jóhirét is veszélyezteti, mert ezek a városok a főútvonalaknál helyezkednek el és mintha kipécézték volna, a bécsi országúton, azonkívül Lillafüred, Miskolc felé egymás hegyén-hátán vannak ezek az őrbódék, mint az abesszin kellákok, ahol az emberek az autóval megállnak és beszedik tőlük a kövezetvámot. Nem akarom ismét elmondani, hogy almikor Olaszország Abesszínia meghódítását elkezdte, az ezt indokoló emlékiratban az volt az egyik pont. hogy azért kell Aibessiziiniiát megszállni és iott kultúrát teremteni, miiért ott olyan állapotok vannak, hogy például Addis-Abbéba felé menve 12 kellálkom kell keres zitülimennii, (ahol jönnek a Rasz- Kasszáik és 'minit nálunk a. városokban a kövezetvámot, beszedik a vámokat. Olaszországnak nem (kellett volna Abessziniába mennie ilyen példákért, nálunk is hasonló abesszin állapotok vannak ezen a téren Ennek seimlmi értelme, ez egy a régmúlt időiből ittmaradt baribár intézmiéiny és mondom, az ország jóhirét rontja. A külföldi mem tbdja megérteni, hoigy a határon átlépve miért állmaik elébe folytonosain ezek a vámszedők, a legtöbbje gyerek, vénasszony, imieg örngemíbeír és a botju- fciat dobálják utána. Nem tudja, miért kell neki megállniila. Méltóztassék ezeket a belső vámfalaikat lebontatni, méltóztassék ezeket az őrbódékat, ezeket a kellákokat megszüntetni, ez iket a Rasz^ Kasszáikat máshova száműzni. Tessék ezt a szégyenletes állapotot megszüntetni. Aki ara országban mozog és a külföldön jár. szomorú szívvel (látja, ezt a helyzetet. Lehetetlen dolog, hogyha én a Balatonra akarok menni s Székesfehérvárra, bármennyire tisztelem, 'becsülöm és gyönyörködtem kii nőseiben., nem vagyok kíváncsi, imiegállítsianaik ott és meglehetősen naierv tételt kelljen fizetnem és ugvanez történteik velem • visszafelé jövet is. (Czirják Antal: Repülőgépen kell menni!) Ott még nem tartunk. de biztosan be fogják szedni ott is ebeket a díjaikat. T. állaimtitkár úr, méltóztassék ezt a kérdést azonnal radikálisan megoldani és ezt a helyzetet megszüntetni!. T. Képviselőház! A rendelkezésemre álló pár perc alatt szeretnék rámutatni a vámkezelés egyes anomáliáira. Lehetetlen állapot, hogy annak, aikii (kis tételben valami ajándékot kap, napokon keresztül kell Járkálnia a vámhivataliba, a ikeresik o delemüigyi minisztériumba, sőt a mai nap láttaimi & Fővám-té;ren egy ismert autóversenyzőt, aki egy kocsit akart elvámoltatni. 9 órára hívták oda s 12 órakor még ott várakozott, mert az illető tanácsos, vagy nem tudom, pénzügyi szemlész, vagy fősizemlész úr nem kegyeskedett odamenni akkor, amikor az MLammak egy ilyen ikoesi ímegvámiolása nem kevesebb, mint 1800—2000 pengő bevételt jelent. Mélyen t. állajmtiitkiár úr, miéltóztassiék ezeknek a közegeknek ímegmlagy arázni, hogy az a fél az állaimnak íbevételt jelent. Ne képzeljék ezek az urak magukat a magas Olimpusaon ülő félisteneknek, hanem tessék nekik megmagyarázni, hogy azért vannak, hogy a közönséget kiszogáljáfc. Az illetőknek, aikiík ilyen ügyekben a vámhivatalhoz mennek, dolguk van és senki sem fogja nekilk .megfizetni iaz elpocsékolt időt, amikor 9 órára rendelik őlket oda és 12 órakor még ott feell állniok. Hason lóképpen (kezelik azokat jajkülönböző kás csomagokat, amelyeket posta útján kapnak az emberek. Előfordult, hogy egy orvos szakcikket írt és képeket mellékelt cikkéhez. Ezt a cikket le fordították angolra és egy ausztráliai szakorvosi társaság nagyon érdekesnek találta. Irt ide Magyarországra, hogy küldje el a kliséket, hogy leközölhessék a képeket tudományos lapjukban. Az orvos elküldte a kliséket és egyszerre egy vagy két hónap múlva kapott egy értesítést a 70-es postahivataltól, hogy jelenjék meg vámügyben. Miről volt szó? Arról, hogy az illető orvostanár visszaküldte Ausztráliából a három klisét és követeltek tőle 50 pengő vámot, nem tudom, miféle címen, talán műkincs vagy miiilyen címen. (Derültség.) Ö nem váltotta ki a kliséket. Erre a vámhivatal visszaküldte azokat az ausztráliai orvostanárnak. A klisék ma is ott vannak. Az én megítélésem szerint nem az a rendeltetése a vámhivatalnak és a vámkezelésnek, hogy ilyen nevetséges dolgokban élje ki magát. Méltóztassék nagy tételek esetén teljes szigorral eljárni, az ilyen kisebb dolgokban azonban, amelyek előfordulnak, tessék gyorsabb tempóban, liberálisabban intézkedni és tessék tudomásul venni, hogy az emberek nem azért élnek, hogy napokig szaladgáljanak szeretetadományokért azért, ha Amerikából küldenek a rokonságnak slafrokokat, nadrágokat. Napokat, sőt heteket ej kell sétálni, míg a vámhivatal nagykegyesen kiadja a dolgokat. A vámkerdéssel kapcsolatban legyen szabad még rámutatnom arra a bizonyos vámyédelmi tendenciára, amely itt különösen az autóés repülőgépipar teréu nyilvánul meg. Helytelennek tartom, hogy nagy adókkal sújtják közlekedési eszközeinket. Honvédelmi szempontból is fontos, hogy minél több gépjármű álljon rendelkezésünkre ebben az országbán. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, ezért csak megjegyzem, hogy a környező utódállamokban bizonyos kontingens van megállapítva az országban lévő gépkoesiikra. De ettől függetlenül, a pénzügyi hatóságok miért nem hatnak oda, hogy Magyarországon is legyen egy gépkócsigyár, nekünk is legyen gépkocsiiparunk, amely a magyar szükségletet, ha nem is teljes egészében, de bizonyos mértékben fedezni tudja? Vagy miért nem hatnak oda ügyes politikával, hogy komoly repülőgépiparunk legyen? Elvégre a repülőgép ma komoly közlekedési eszköz, függetlenül a honvédelmi szempontoktól. Ma az a helyzet, hogy repülőgépgyártásunk úgyszólván szubminimális. Hogy tudunk renülőgépet csinálni, bizonyítja, 'hogy a gyárak ilyen motorokat exportálnak külföldre, (Ügy van! Ügy van!) de Magyarországon ebben a pillanatban egyáltalán nem gyártanak rendszeresen repülőgépeket, hanem külföldről hozzuk be azokat. Ezek mind olyan kérdések, amelyekben a pénzügyi hatóságoknak valamilyen úton-módon irányt kell szabniok, hogy ezek a lehetetlen állapotok megszűnjenek. Visszatérve az adózás kérdésére, ki kell je102*
