Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-329

722 Az országgyűlés képviselőházának got hagynak, ha mindjárt 500 holdas 'birtoka is van az illetőnek. Ez természetesen igen kellemetlenül érinti azt a gazdát, aki amúgy is meg van szorulva, hogy behajtják az adó- , ját és csak egyhónapi élelmet, a gazdasági j cselédek herét és 10 holdra való vetőimagot hagynak meg neki s aki (rendszerint ne>m J tudja, anyagiak hiányában, a még szűk- j séges, kellő mennyiségű, vetőimagot sem meg- j szerezni. _ Ezáltal következik be az, hogy a i birtokos földje sok esetben vetetlenül marad. El sem tudom képzelni, hogyan lehetett a pénzügyminisztériuma rendelkezését ilyen formában megalkotni akkor, amikor ez teljes tönkremenését idézheti elő a gazdának. Ha talán ez a cél, akkor nem szólok semimit, de ha az adóalanyokat meg iakarjuk erősíteni, akkor szó sem lehet arról, hogy ilyen végrehajtásokat eszközöljenek velük szemben. Éppen ezért kérem a pénzügyminiszter urat, változtassa meg ezt a rendelkezést olyképpen, hogy az esetben, j ha a hatóság igazolja, ihogy az illető gazdának I mennyi vetőimagra van szüksége, akkor azt .; hagyják is meg nála vetőimag gyanánt, hiszen, ha a gazda nem tertmel, ebiből nemcsak a gazdának van kára, (hanem ha a birtokát nem tudja bevetni, a nemzetgazdaságnak is. T. Ház! Számtalan esetben hiába próbáltunk orvoslást keresni ilyen esetekben a pénzügyigazgatóságnál, vagy bent a minisztériumban. Azt mondták: ez törvényben van lefektetve, ezt mi nem változtathatjuk meg, osak önök, törvényhozók változtathatják meg, mi a törvény végrehajtó szervei vagyunk csak. (Her^ telendy Miklós: Jószágetetésre is kell számítani, és hagyni!) Természetesen jószágetetésre is kell, nemcsak vetőimagra. Akinek 100 hold földje van, az — legalább is az én vidékemen — 40—50 holdat búzával vet be, de nem hagynak többre vetőmagot, csak 10 holdra. Ez a magyarázata annak, hogy visszaélések történnek, mert a gazdák (mindenfélével védekeznek, hogy a vetőmagot meghagyják nekik. Az én kerületeimben az egyik gazdának, aki mondhatnám, ihogy Magyarország egyik legdolgosahb embere volt és 9 gyermeket nevelt a nemzetnek, 1936-han 220 pengő évi adóelőírása volt. 1931/32-ben az adóbehajtást még könnyebben vették, — inkább a bankok hajtották be a kamatokat és járulékokat, a földbirtok terheinek rendezése «órán adott kannatkönnyítés is 'mindenesetre könynyebbséget hozott számukra — de az időközben elmaradt adókat bizony végül is egy summában kívánták behajtani. A 220 pengő folyó előírás miatt 50 imázsa búzát foglaltak le ennél a gazdánál. Az 50 mázisa^búzia árát be is fizette, valami 660 pengő értékben számolták el neki, de i ez imég nem volt elég és az 50 mázsa búzán fe- ! lül még a többi búzáját is lefoglalták, mire az illető gazda, annál is inkább, ímert nem egy község határában volt a földbirtoka és -mert a másik községben is meg kellett neki fizetnie a folyó előírást, 15 mázsa búzát elszállított a lefoglalt gabonából, azt eladta, hogy abból a másik községben, lévő adóját kiegyenlítse. Hiába próbálta ezt bizonyítani, meghallgatásra nem talált és úgy a járásbíróság, mint a törvényszék bizony, súlyos büntetést húzott reá, ez az életébe is került, mert kéthónapi büntetést kapott és egy hónap kitöltése után a meghurcoltatásba belehalt. Hiába próbáltunk segíteni rajta," hiába írtunk kegyelmi kérvényt, nem ért semmjí sem, pedig az elöljáróság igazolta, hogy a lefoglalt búza eladásából befolyt 3Ê9. ülése 1938 június 13-án, hétfőn, összeget adóra fizette és semmi vetőmagja sem maradt, mégis két hónapot kellett volna kitöltenie. Hiába igazoltuk, hogy 9 gyermeket nevelt fel, öregsége és a háborúban szerzett betegsége ellenére, ott kellett neki a börtönben meghalnia. (Dinnyés Lajos: Szadizmus! — Zaj.) T. Ház! Az ilyen anomáliákat meg kell szüntetni. Lehetetlenség az, hogy ahol az évi adót kifizetik a gazdák, ott egyszerre több évi adót akarjanak kiszorítani belőlük. Ismerjék he végre egyszer azt, hogy 20 pengőből nem h et 60 pengőt kihozni. Ez mindenkire áll. Mindegy, akárki van ebben a helyzetben, ha nem is a szegény kisgazdák, ez igy van. Valóságos dühbe gurítja ez az embereket. Éppen azért arra kérem a pénzügyminiszter urat, adjon ki olyan rendelkezést, hogy az esetben, ha valaki a folyó évi előírásos adóját befizette, még egy évi adó összegnél többet ne követelhessenek tőle adó fejében. Sok bajt okoznak maguk a végrehajtók is. Van nagyon sok olyan végrehajtó, aki az életet nem is ismeri még, mert nem több 23—24 évesnél... (Dinnyés Lajos: Ezek csinálják a legtöbb bajt!) s talán abban az esztendőben vetette a sors abba a községbe, de mégis annak adnak hitelt minden tekinteten, mint ahogyan ennek a 9 gyermekes apának az esetében történt. Akármit mondott is, a járásbíróság csak 15 napos büntetést szabott Tel, £i törvényszék ellenben két hónapra ítélte és ezt ki kellett volna töltenie, ha — mint már mondottam — kibírta volna. (Mozgás és zaj bal felől.) T. Képviselőház! Amikor az adóbehajtásról szólok, meg kell állapítanom, hogy a lefoglalásokkal kapcsolatosan vannak még egyéb dolgok is, amelyeket szintén módosítani kellene és amelyek tekintetében revízió alá kellene venni ezt a törvényt. Vannak tudniillik esetek, amikor az ingatlanbirtokos, el van adósodva és adóhátraléka is van, de minthogy majdnem összes gabonáját elviszik, nem tudja bevetni a főijét, hogy valahogyan mégis tudja hasznosítani a birtokát, kiadja haszonbérbe. Az is előfordul, hogy kiadja legelőnek a földjét s a gazdák jóhiszeműen kicsapják-rá bizonyos haszonbérért legelni a jószágot. Nézzük mi történik ilyen esetekben. Nem az, hogy a haszonbért foglalják le adóba, hanem az, hogy lefoglalják az ott legelő idegen jószágot. (Mozgás.) Hiába adnak be kérvényt a gazdák a pénzügyigazgatósághoz, a pénzügyminisztériumba, ott azt mondják, hogy ezt a lefoglalást nem lehet feloldani addig, amíg a birtokos az adóhátralékát ki nem fizeti. Hogyan lehetséges

1 ez, amikor az a jószágtulajdonos- igazolja a köziségi elöljárósággal, vagy járlatlevélek útján, hogy a jószág az övé, a haszonbért hajlandó 'bevinni a községnek adóba, osak azt kívánja, hogy a jószágot mentesítsék a foglalás' alól. A piénzügymimisztériuimlban its hiába kívánunk köizhenjárni,, azt mondják, hogy lehet foglalni, mert már nagyon sok kijátszás volt. Budapesten például, mondják, az egyik háztulajdonos bérlője átvitte a másik házba -a holmiját és azt a másik háztulajdonos eltulajdonította magának- Ámde az ilyen ingóságokat, mint például a bútorokat, nem lehet azonosítani a jószággal. Ezt tehát meg kell változtatni, mert ez mdnd a két félnek árt, de árt a nemzetnek is. Art a birtok ormaik, de a jószágt ártónak is. El sem. tudom képzelni, hogy lehet ilyen rendelkezést törvénybe lefektetni. Nagyon kéirem a pénzügyminiszter urat, adjon ki újabb rendelke-