Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-317

64: Az országgyűlés képviselőházának 317, szerepet az előkészítő eljárás során a vád­tanáosnak, a harmadik, hogy csupán egyfokú pérorvoslatot engedélyez és a negyedik, hogy lehetővé teszi a királyi Kúria számára a tényállás közvetlen kiderítését. Ezekkel a ren­delkezésekkel kívánja a javaslat a büntető igazságszolgáltatás menetét meggyorsítani. A második princípium a gyorsaság mellett az alapos ítélkezés biztosítékait foglalja ma­gában. Ezeket három gondolatcsoportba tu­dom összefoglalni. Az első magának az ötös ta­nácsnak az intézménye, amelybe a királyi íté­lőtáblák székhelyein működő legtapasztal­tabb idősebb bírák fognak kerülni, akiknek együttműködése megadja az alapos és körül­tekintő ítélkezés minden biztosítékát. A má­sodik az előkészítő eljiárás jogorvoslati rend­szerének teljes épségbenhagyása, ami ismét rendkívül fontos eljárásjogi biztosíték; a har­madik az a szempont, amelyet a bizottságban vittünk keresztül s amely az itteni felszólalók állásfoglalása szerint is úgyszólván egyhangú helyeslésre talált, hogy tudniillik ezekben az ügyekben a királyi Kúria, mint második és utolsó fokban eljáró bíróság, a felismert anyagi igazságot minden alakszerű eljárási korlátozástól mentesen tudja ér vény re juttatni. Az a nézetem, t. Képviselőház, hogy e két tüzetesen kifejtett princípium, a gyorsítási és a garanciális alapelv következetes keresztül­vitelével megnyerhetjük azokat a megnyug­tató biztosítékokat, amelyeket különböző olda­lakról részint aggályok, részint figyelembe veendő szempontok alakjában az ellenzéki fel­szólaló képviselőtársaim az igazságügyi kor­mánynak figyelmébe ajánlottak. E gondolatok hangsúlyozásával óhajtanék egy-két igen t. ellenzéki felszólalónak arra a megjegyzésére is válaszolni, amely szerint kívánatosnak tart­ják, hogy ne csupán a javaslat előkészítése, hanem a végrehajtása is magán viselje a kor­mány gondosságának, céltudatosságának és erélyének ismérveit. Ezekre a reflexiókra vo­natkozólag ki kell jelentenem, hogy az igaz­ságügyi kormánynak ez az erélye, ez a céltu­datossága és határozottsága, amiként nem hiányzott a törvényjavaslat előkészítésénél, nem fog hiányozni a törvényjavaslat céltuda­tos és hatékony végrehajtása tekintetében sem. (Helyeslés és taps a középen.) T. Képviselőház! Mindezek előrebocsátása után méltóztassék megengedni, hogy most már válaszoljak minden egyes igen t. felszólaló képviselőtársam megjegyzésére és e meg­jegyzésekkel kapcsolatban leszögezzem a m. kir. igazságügyi kormány álláspontját. Meg kell köszönnöm Surgóth Gyula és Alföldy Béla igen t. képviselőtársaimnak, hogy e javaslat kapcsán néhány fontos szempontra méltóztat­tak felhívni az igazságügyi kormány figyel­mét. (Rupert Rezső: A legkiválóbb jogtudós Surgóth Gyula? — Mozgás a szélsőbaloldalon.) Surgóth képviselőtársamnak teljesen igaza van, amikor azt mondotta volt, hogy csak az az állam életképes, amelynek léte szilárd jogi alapzaton nyugszik. (Rassay Károly: Erre fel kellett hívni a kormány figyelmét?) En nem ezt mondottam, én azt mondottam, hogy telje­sen igaza van Surgóth képviselőtársamnak, amikor ezt a kijelentést tette, (Györki Imre: Illetékes ember, hogy ezt mondja! — Rupert Rezső: Ezt nem Surgóth találta ki!) és ennek kapcsán azt a megjegyzést teszem, hogy ez a törvényjavaslat ismét egy szilárd büntetőjogi ülése 1938 május 20-án, pénteken. gránitkövet akar e jogi fundamentum pillérei alá helyezni. Alföldy igen t. képviselőtársam felemlí­tette volt, hogy kívánatosnak tartaná, hogy bizonyos valuta-bűncselekményekkel, fizetési eszközökkel elkövetett súlyosabb visszaélések­kel és adócsalásokkal kapcsolatban a mainál jóval súlyosabb, szinte drákói szigorúságú in­tézkedések foganatosíttassanak, mert — aho­gyan ő kifejtette — ezeket a bűncselekménye­ket voltaképpen a hazaárulással kell egyen­lőeknek tekinteni. (Tauf fer Gábor: Statárium a síberekre!) Az a nézetem, t. Képviselőház, hogy már a fennálló jogszabályaink is rendkívül szigorú büntetésekkel sújtják ezeket a kétségtelenül közérdekellenes bűncselekményeket, olyan büntetésekkel, amelyeknek súlyosbbításáról — azt hiszem — most már alig lehet szó. Ha va­lamiről ezekkel kapcsolatban szó lehet, ez csak az a momentum lehet, amire Imrédy Béla igen t. miniszterelnök úr a bemutatkozó beszédében már felhívta a törvényhozás figyelmét, tudni­illik, hogy kívánatos lesz az ezekre a bűncse­lekményekre vonatkozó eljárási jogszabályok­nak, — amelyek jelenlegi jogállapotunk szerint két törvényben és pedig, az 1922:XXVI. tc.-ben és az 1931:XXXII. tc.-ben találhatók, egy egy­séges, áttekinthető, azonos alapelveken és yezéreszméken nyugvó kódexben való össze-­foglalása. *tr Horváth Zoltán igen t. képviselőtársam ki­fogásolta e törvényjavaslatnak azt a rendelke­zését, amely az előzetes letartóztatás elrende­lése és fenntartása kérdésében is a kir. ügyész­ségnek, nem pedig a vizsgálóbírónak ad ha­táskört. Horváth Zoltán kifogásaira Dulin Jenő igen t. képviselőtársam a maga rendkí­vül érdekes felszólalásában helyes választ adott és így ez a saját pártja padjaiból el­hangzott válasz felment engem az alól, hogy Horváth Zoltán igen t. képviselőtársamnak erre a megjegyzésére és kifogására ezúttal bő­vebben kitérjek. Csak annyit kell mégis megjegyeznem, hogy mivel a törvényjavaslat egész rendszere olyképpen épül fel, hogy a vizsgálóbíró hatáskörét úgyszólván teljesen abszorbeálja a kir. _ ügyészség ( hatásköre, nem volna logi­kus eljárás kizárólag ezt a jogkört kivonni az ügyészség hatásköréből és átruházni a vizs­gálóbíróra. Egyébként is azok a garanciális szempontok, amelyekre Horváth Zoltán igen t. képviselőtársam felhívta a figyelmet, foko­zottabb mértékben érvényesülnek a javaslat alapelveiben,^ mert hiszen a kir. ügyészség határozatai és intézkedései felett az ötös ta­nács dönt, ami mindenesetre sokkal nagyobb biztosíték, mintha ezeket a határozatokat vagy intézkedéseket maga a vizsgálóbíró vagy a vádtanács, vagy harmadik fokon a kir. ítélő­tábla venné revízió alá. (Rupert Rezső: A vizsgálóbíró esetleg már le sem tartóztatta volna! Miért üljön ártatlan ember?) Dulin Jenő igen t. képviselőtársam azt a megjegyzést tette e javaslat 5. §-ával kapcso­latban, hogy ez a javaslat egyetlen »veszé­lyes« szakasza. — Körülbelül ezt a fogalma­zást használta — hogy normális körülmények között az 5. § jelenlegi tényálladéki elemeitől és jelenlegi konstrukcijától félni kellene, most azonban a közismert mai viszonyok kö­zött nem fél tőlük, mert teljesen a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents