Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-317
64: Az országgyűlés képviselőházának 317, szerepet az előkészítő eljárás során a vádtanáosnak, a harmadik, hogy csupán egyfokú pérorvoslatot engedélyez és a negyedik, hogy lehetővé teszi a királyi Kúria számára a tényállás közvetlen kiderítését. Ezekkel a rendelkezésekkel kívánja a javaslat a büntető igazságszolgáltatás menetét meggyorsítani. A második princípium a gyorsaság mellett az alapos ítélkezés biztosítékait foglalja magában. Ezeket három gondolatcsoportba tudom összefoglalni. Az első magának az ötös tanácsnak az intézménye, amelybe a királyi ítélőtáblák székhelyein működő legtapasztaltabb idősebb bírák fognak kerülni, akiknek együttműködése megadja az alapos és körültekintő ítélkezés minden biztosítékát. A második az előkészítő eljiárás jogorvoslati rendszerének teljes épségbenhagyása, ami ismét rendkívül fontos eljárásjogi biztosíték; a harmadik az a szempont, amelyet a bizottságban vittünk keresztül s amely az itteni felszólalók állásfoglalása szerint is úgyszólván egyhangú helyeslésre talált, hogy tudniillik ezekben az ügyekben a királyi Kúria, mint második és utolsó fokban eljáró bíróság, a felismert anyagi igazságot minden alakszerű eljárási korlátozástól mentesen tudja ér vény re juttatni. Az a nézetem, t. Képviselőház, hogy e két tüzetesen kifejtett princípium, a gyorsítási és a garanciális alapelv következetes keresztülvitelével megnyerhetjük azokat a megnyugtató biztosítékokat, amelyeket különböző oldalakról részint aggályok, részint figyelembe veendő szempontok alakjában az ellenzéki felszólaló képviselőtársaim az igazságügyi kormánynak figyelmébe ajánlottak. E gondolatok hangsúlyozásával óhajtanék egy-két igen t. ellenzéki felszólalónak arra a megjegyzésére is válaszolni, amely szerint kívánatosnak tartják, hogy ne csupán a javaslat előkészítése, hanem a végrehajtása is magán viselje a kormány gondosságának, céltudatosságának és erélyének ismérveit. Ezekre a reflexiókra vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy az igazságügyi kormánynak ez az erélye, ez a céltudatossága és határozottsága, amiként nem hiányzott a törvényjavaslat előkészítésénél, nem fog hiányozni a törvényjavaslat céltudatos és hatékony végrehajtása tekintetében sem. (Helyeslés és taps a középen.) T. Képviselőház! Mindezek előrebocsátása után méltóztassék megengedni, hogy most már válaszoljak minden egyes igen t. felszólaló képviselőtársam megjegyzésére és e megjegyzésekkel kapcsolatban leszögezzem a m. kir. igazságügyi kormány álláspontját. Meg kell köszönnöm Surgóth Gyula és Alföldy Béla igen t. képviselőtársaimnak, hogy e javaslat kapcsán néhány fontos szempontra méltóztattak felhívni az igazságügyi kormány figyelmét. (Rupert Rezső: A legkiválóbb jogtudós Surgóth Gyula? — Mozgás a szélsőbaloldalon.) Surgóth képviselőtársamnak teljesen igaza van, amikor azt mondotta volt, hogy csak az az állam életképes, amelynek léte szilárd jogi alapzaton nyugszik. (Rassay Károly: Erre fel kellett hívni a kormány figyelmét?) En nem ezt mondottam, én azt mondottam, hogy teljesen igaza van Surgóth képviselőtársamnak, amikor ezt a kijelentést tette, (Györki Imre: Illetékes ember, hogy ezt mondja! — Rupert Rezső: Ezt nem Surgóth találta ki!) és ennek kapcsán azt a megjegyzést teszem, hogy ez a törvényjavaslat ismét egy szilárd büntetőjogi ülése 1938 május 20-án, pénteken. gránitkövet akar e jogi fundamentum pillérei alá helyezni. Alföldy igen t. képviselőtársam felemlítette volt, hogy kívánatosnak tartaná, hogy bizonyos valuta-bűncselekményekkel, fizetési eszközökkel elkövetett súlyosabb visszaélésekkel és adócsalásokkal kapcsolatban a mainál jóval súlyosabb, szinte drákói szigorúságú intézkedések foganatosíttassanak, mert — ahogyan ő kifejtette — ezeket a bűncselekményeket voltaképpen a hazaárulással kell egyenlőeknek tekinteni. (Tauf fer Gábor: Statárium a síberekre!) Az a nézetem, t. Képviselőház, hogy már a fennálló jogszabályaink is rendkívül szigorú büntetésekkel sújtják ezeket a kétségtelenül közérdekellenes bűncselekményeket, olyan büntetésekkel, amelyeknek súlyosbbításáról — azt hiszem — most már alig lehet szó. Ha valamiről ezekkel kapcsolatban szó lehet, ez csak az a momentum lehet, amire Imrédy Béla igen t. miniszterelnök úr a bemutatkozó beszédében már felhívta a törvényhozás figyelmét, tudniillik, hogy kívánatos lesz az ezekre a bűncselekményekre vonatkozó eljárási jogszabályoknak, — amelyek jelenlegi jogállapotunk szerint két törvényben és pedig, az 1922:XXVI. tc.-ben és az 1931:XXXII. tc.-ben találhatók, egy egységes, áttekinthető, azonos alapelveken és yezéreszméken nyugvó kódexben való össze-foglalása. *tr Horváth Zoltán igen t. képviselőtársam kifogásolta e törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása kérdésében is a kir. ügyészségnek, nem pedig a vizsgálóbírónak ad hatáskört. Horváth Zoltán kifogásaira Dulin Jenő igen t. képviselőtársam a maga rendkívül érdekes felszólalásában helyes választ adott és így ez a saját pártja padjaiból elhangzott válasz felment engem az alól, hogy Horváth Zoltán igen t. képviselőtársamnak erre a megjegyzésére és kifogására ezúttal bővebben kitérjek. Csak annyit kell mégis megjegyeznem, hogy mivel a törvényjavaslat egész rendszere olyképpen épül fel, hogy a vizsgálóbíró hatáskörét úgyszólván teljesen abszorbeálja a kir. _ ügyészség ( hatásköre, nem volna logikus eljárás kizárólag ezt a jogkört kivonni az ügyészség hatásköréből és átruházni a vizsgálóbíróra. Egyébként is azok a garanciális szempontok, amelyekre Horváth Zoltán igen t. képviselőtársam felhívta a figyelmet, fokozottabb mértékben érvényesülnek a javaslat alapelveiben,^ mert hiszen a kir. ügyészség határozatai és intézkedései felett az ötös tanács dönt, ami mindenesetre sokkal nagyobb biztosíték, mintha ezeket a határozatokat vagy intézkedéseket maga a vizsgálóbíró vagy a vádtanács, vagy harmadik fokon a kir. ítélőtábla venné revízió alá. (Rupert Rezső: A vizsgálóbíró esetleg már le sem tartóztatta volna! Miért üljön ártatlan ember?) Dulin Jenő igen t. képviselőtársam azt a megjegyzést tette e javaslat 5. §-ával kapcsolatban, hogy ez a javaslat egyetlen »veszélyes« szakasza. — Körülbelül ezt a fogalmazást használta — hogy normális körülmények között az 5. § jelenlegi tényálladéki elemeitől és jelenlegi konstrukcijától félni kellene, most azonban a közismert mai viszonyok között nem fél tőlük, mert teljesen a magyar