Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-329

Az országgyűlés képviselőházának 3 lásnak nyisson erőszakkal tágranövelt kaput és így keresse a saját, maga érvényesülését, még az állam közjogi hatalmával szemben is. Ezzel szemben at. miniszterelnök úr ajkáról erős, férfias kijelentéseket hallottunk, de még sem szabad bekötött szemmel járni a kérdés körül. Ez nem tisztán hatalmi kérdés, hanem a lelkek megbékéltetésének, egy más szociális helyzet megteremtésének a kérdése. Rendszabályok, írott törvények hozhatnak átmeneti rendet, _ de végleges rendet csak a lelkek harmóniája és az annak alapját képező szociális elégedettség hozhat. Robotoló és sanyarúsorsban tűrő magyar fajunk nagy tömegét ki kell emelni a bajok tömkelegéből és ha a nagytőke urai ezt hosszú ideig nem látták he és ma sem akarják belátni, hát rá kell szorítani őket arra, hogy itt az utolsó óra, hogy belássák, mi a szociális igazság, mit parancsol rájuk is a történelmi idő. Tudjanak lemondani tobzódó kényelemben élvezett előnyeikről és lássák be, hogy nem a Wertheim-kasszában összegyűjtött bankóé és aranyé az elsőség, hanem az emberi verejtéké és nem a nemzetközi bank- és kartelkapitalizmust kell szolgálni, hanem magyar népünknek mindenekfelett álló jogos érdekét, mert ez a kötelesség. (Ü9y van! a bal- és jobboldalon) n A Gömbös-kormány pár esztendővel ezelőtt rálépett erre az útra, a nemes fajvédelem útjára, de megtorpant a bank- és karteltőke útvesztőiben, amelybe bele engedte magát sodortatni. A Darányi-kormány és az Imrédy-kormány Gömbös Gyula útmutatását , köveive igyekezett magáról lerázni a kellemetlen béklyókat vagy megkötéseket, ami eddig- . még nem mindenben sikerült ufryan, de út és mód van reá, hogy sikerüljön. Nyiltan megmondom, hogy bátorság, erély, belátás, hazaszeretet és magyar fajszeretet kell hozzá. de — hangoztatom — igazságtalanságok nélkül, mert a gazdasági és hitelélet nem bírja el az igazságtalanságokat. Viszont azt is nyiltan megmondom, falaznia sohasem szabad a t. kormánynak sem közvetlenül, sem közvetve a bank- és kartelkapitalizmus javára, a népmilliók jogos érdekeinek a rovására. (Mozgás.) A t. pénzügyminiszter úr, — hogy most már személyileg is szóljak róla, — nem a nagy bankkapitalizmus részéről jött a pénzügymi niszteri székbe, hanem a községi, tehát a kisemberek érdekében zászlót vivő bankélet köréből. Hosszabb ideig^ állott az Altruista Bank élén is és ezt az intézetet nemcsak névleg, hanein lényegileg is iparkodott — a múlt rossz emlékeitől elszakítva magát) és működését — a kisemberek .- védelmezésének anyaintézetévé tenni és fejleszteni. Ez a legnemesebb hitellevél számára itt a parlamentben. Hogy költségvetését mégsem fogadhatom el, aniiak az! oka az,, hogy noha látom 'benne a jó embert, a

: szív-embert, (Ügy van! ügy van! Éljenzés.), látom jó célkitűzéseit, de tudom azt, hogy milyen nagy nehézségek tornyosulnak elébe és? merednek az útjába, már pedig ezeknek a le! győzésétől, nem pedig az egyéni rokonszenvtől': függ az, hogy miképpen fogja elbírálni az ő{ működését a nép, az országgyűlés ég a jövő-' (Elnök csenget, — Felkáltások a szélsöbololda1Ion: Meghosszabbítjuk!) Kívánom, hogy a jövő: bírálata a t. pénzügyminiszter úrról azt ál-í lapítsa meg, hogy mindig a kisexisztenciák' érdekében kereste és találta meg a legfőhbí pénzügyi igazságot! (Éljenzés és helyeslés.) Elnök: Szólásra következik: I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. 29. ülése 1938 június 13-án, hétfőn. 69Í vitéz Kenyeres János jegyző: Gr. Esterházy Móric! Elnök: Esterházy Móric gróf képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Minthogy tudom, hogy az igen t. pénzügyminiszter úrnak határidőhöz kötött fontos elfog-laltöága van, engedelmet kérek, hogy egészen röviden, szó szerint távirati stílusban tehessek egypár • megjegyzést az. előttünk fekvő tárca költségvetésére. A pénzügyi tárca költségvetése vitájának keretében, illetve az azt képviselő pénzügyminiszterrel kapcsolatban, azt hiszem, tulajdonképpen laz egész állami jköltségyetés minden részére, valamennyi tárca költségvetésére ki lehetne térni, mert hiszen a legtöbb miniszter avval szokott védekezni, hogy & pénzügyminiszter iieni ad többet, hogy tárcája keretében nem áll módjában nagyobb kiadási tételeket előirányozni, mert a pénzügy minister azokat nem, engedélyezi. Az előbb említett okból is természetesen nem kívánok most kiterjeszkedni egyéb tárcák dotálására, sőt még magának a pénzügyi tárcának is csak egyes részeire térek ki, inkább csak azokra a mellékletekre vagy jelentésekre, amelyek a pénzügyi • tárca költségvetését kísérik. Elsősorban a külön kezelt alapok tekintetében vagyok bátor kérdéseket intézni az igen t. pénzügyminiszter úrhoz, még pedig először abban a tekintetben, hogy az Országos Tisztviselői Betegsegél y ző Alap, amelynek vagyona elhelyezése tekintetében a húszas évek végén bizonyos panaszok és kritikák is merültek fel, mi a helyzet? Ennek a vagyonnak, az elhelyezése jelenleg kellő előrelátással történt-e és hogy vájjon teljesen biztosítva van-e ennek* a vagyonnak a jövő jel Második kérdésem a Lebosz»-alapra vonatkozik. Itt nem térek ki magának a Lebosz.-nak, illetve a vagyonváltságalapnak helyzetére, mert erről volt alkalmam beszélni már a zárszámadás tárgyalásakor, csak szóvá teszem azt, hogy igaz, hogy nem először fordul elő, de régebben mégis részletesebben méltóztattak feltüntetni a kiadásokat. Most 3,400.000 pengőnyi kiadási össztétellel szemben 2,840.000 pengőt állít be a költségvetés »az alap egyéb rendeltetésszerű céljaira«. Engedelmet kérek, az »egyéb« szót nem egészen értem, mert hiszen ez a 490.000 pengő kezelési költség és az alapnak talán nemcsak kezelési költség a rendeltetésszerű célja. Azt hiszem, már ebiből a szempontból is másképpen lehetne ezt a majdnem 3 milliós tételt meghatározni, de ettől teljesen eltekintve is, azt hiszem, egy részletezés igazán nem ártana akikor, amikor 3,400.000 pengőből 2,840.000 pengő globális összeget állapít meg a költségvetés részletezés nélkül, amely rendszer különben, sajnos, a íbolettaalapnál is érvényben van. Az életbiztosítási rendezési alapnál, amelyről az indokolás 100. oldalán van szó, az indokolás nem szól közelebbről arról a rendezésről, amely, — ha emlékezetem nem csal — azt hiszem, tavaly történt a Magyar-Hollandi és egyéh 'biztosítási társulatok 'Szanálásával kapcsolatban, úgyszintén nem látok itt adatot árra vonatkozólag, hogv à belföldi biztosítási társaságok hozzájárulása mekkora., illetőleg mekkora összeg lesz kivetve és mekkora az az öszseg, amely tényleg befolyik. Azt, hogy a Phönix életbiztosítási ágára igen jelentős összeg fordíttatott, már tudjuk á 33-as bizottság tárgyalásaiból is és azt Ihászém, a Phönix likvidálása aránylag még Magyarországon sikerült a 98