Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-329

Az országgyűlés képviselőházának 3 lásnak nyisson erőszakkal tágranövelt kaput és így keresse a saját, maga érvényesülését, még az állam közjogi hatalmával szemben is. Ezzel szemben at. miniszterelnök úr ajká­ról erős, férfias kijelentéseket hallottunk, de még sem szabad bekötött szemmel járni a kérdés körül. Ez nem tisztán hatalmi kérdés, hanem a lelkek megbékéltetésének, egy más szociális helyzet megteremtésének a kérdése. Rendszabályok, írott törvények hozhatnak át­meneti rendet, _ de végleges rendet csak a lel­kek harmóniája és az annak alapját képező szociális elégedettség hozhat. Robotoló és sanyarúsorsban tűrő magyar fajunk nagy tömegét ki kell emelni a bajok tömkelegéből és ha a nagytőke urai ezt hosszú ideig nem látták he és ma sem akarják belátni, hát rá kell szorítani őket arra, hogy itt az utolsó óra, hogy belássák, mi a szociális igazság, mit parancsol rájuk is a történelmi idő. Tud­janak lemondani tobzódó kényelemben élve­zett előnyeikről és lássák be, hogy nem a Wertheim-kasszában összegyűjtött bankóé és aranyé az elsőség, hanem az emberi verejtéké és nem a nemzetközi bank- és kartelkapitaliz­must kell szolgálni, hanem magyar népünk­nek mindenekfelett álló jogos érdekét, mert ez a kötelesség. (Ü9y van! a bal- és jobboldalon) n A Gömbös-kormány pár esztendővel ez­előtt rálépett erre az útra, a nemes fajvéde­lem útjára, de megtorpant a bank- és kartel­tőke útvesztőiben, amelybe bele engedte ma­gát sodortatni. A Darányi-kormány és az Imrédy-kormány Gömbös Gyula útmutatását , köveive igyekezett magáról lerázni a kelle­metlen béklyókat vagy megkötéseket, ami ed­dig- . még nem mindenben sikerült ufryan, de út és mód van reá, hogy sikerüljön. Nyiltan megmondom, hogy bátorság, erély, belátás, hazaszeretet és magyar fajszeretet kell hozzá. de — hangoztatom — igazságtalanságok nél­kül, mert a gazdasági és hitelélet nem bírja el az igazságtalanságokat. Viszont azt is nyil­tan megmondom, falaznia sohasem szabad a t. kormánynak sem közvetlenül, sem köz­vetve a bank- és kartelkapitalizmus javára, a népmilliók jogos érdekeinek a rovására. (Mozgás.) A t. pénzügyminiszter úr, — hogy most már személyileg is szóljak róla, — nem a nagy bankkapitalizmus részéről jött a pénzügymi niszteri székbe, hanem a községi, tehát a kis­emberek érdekében zászlót vivő bankélet köré­ből. Hosszabb ideig^ állott az Altruista Bank élén is és ezt az intézetet nemcsak névleg, ha­nein lényegileg is iparkodott — a múlt rossz emlékeitől elszakítva magát) és működését — a kisemberek .- védelmezésének anyaintézetévé tenni és fejleszteni. Ez a legnemesebb hitel­levél számára itt a parlamentben. Hogy költ­ségvetését mégsem fogadhatom el, aniiak az! oka az,, hogy noha látom 'benne a jó embert, a : szív-embert, (Ügy van! ügy van! Éljenzés.), látom jó célkitűzéseit, de tudom azt, hogy mi­lyen nagy nehézségek tornyosulnak elébe és? merednek az útjába, már pedig ezeknek a le­! győzésétől, nem pedig az egyéni rokonszenvtől': függ az, hogy miképpen fogja elbírálni az ő{ működését a nép, az országgyűlés ég a jövő-' (Elnök csenget, — Felkáltások a szélsöbololda­1­Ion: Meghosszabbítjuk!) Kívánom, hogy a jövő: bírálata a t. pénzügyminiszter úrról azt ál-í lapítsa meg, hogy mindig a kisexisztenciák' érdekében kereste és találta meg a legfőhbí pénzügyi igazságot! (Éljenzés és helyeslés.) Elnök: Szólásra következik: I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. 29. ülése 1938 június 13-án, hétfőn. 69Í vitéz Kenyeres János jegyző: Gr. Ester­házy Móric! Elnök: Esterházy Móric gróf képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móric: T. Képviselőház! Minthogy tudom, hogy az igen t. pénzügymi­niszter úrnak határidőhöz kötött fontos elfog-­laltöága van, engedelmet kérek, hogy egészen röviden, szó szerint távirati stílusban tehes­sek egypár • megjegyzést az. előttünk fekvő tárca költségvetésére. A pénzügyi tárca költségvetése vitájának keretében, illetve az azt képviselő pénzügymi­niszterrel kapcsolatban, azt hiszem, tulajdon­képpen laz egész állami jköltségyetés minden részére, valamennyi tárca költségvetésére ki lehetne térni, mert hiszen a legtöbb miniszter avval szokott védekezni, hogy & pénzügymi­niszter iieni ad többet, hogy tárcája keretében nem áll módjában nagyobb kiadási tételeket előirányozni, mert a pénzügy minister azokat nem, engedélyezi. Az előbb említett okból is természetesen nem kívánok most kiterjesz­kedni egyéb tárcák dotálására, sőt még magá­nak a pénzügyi tárcának is csak egyes ré­szeire térek ki, inkább csak azokra a mellék­letekre vagy jelentésekre, amelyek a pénzügyi • tárca költségvetését kísérik. Elsősorban a külön kezelt alapok tekinte­tében vagyok bátor kérdéseket intézni az igen t. pénzügyminiszter úrhoz, még pedig először abban a tekintetben, hogy az Országos Tiszt­viselői Betegsegél y ző Alap, amelynek vagyona elhelyezése tekintetében a húszas évek végén bizonyos panaszok és kritikák is merültek fel, mi a helyzet? Ennek a vagyonnak, az elhelye­zése jelenleg kellő előrelátással történt-e és hogy vájjon teljesen biztosítva van-e ennek* a vagyonnak a jövő jel Második kérdésem a Lebosz»-alapra vonat­kozik. Itt nem térek ki magának a Lebosz.-nak, illetve a vagyonváltságalapnak helyzetére, mert erről volt alkalmam beszélni már a zár­számadás tárgyalásakor, csak szóvá teszem azt, hogy igaz, hogy nem először fordul elő, de ré­gebben mégis részletesebben méltóztattak fel­tüntetni a kiadásokat. Most 3,400.000 pengőnyi kiadási össztétellel szemben 2,840.000 pengőt ál­lít be a költségvetés »az alap egyéb rendelte­tésszerű céljaira«. Engedelmet kérek, az »egyéb« szót nem egészen értem, mert hiszen ez a 490.000 pengő kezelési költség és az alap­nak talán nemcsak kezelési költség a rendel­tetésszerű célja. Azt hiszem, már ebiből a szem­pontból is másképpen lehetne ezt a majdnem 3 milliós tételt meghatározni, de ettől teljesen eltekintve is, azt hiszem, egy részletezés igazán nem ártana akikor, amikor 3,400.000 pengőből 2,840.000 pengő globális összeget állapít meg a költségvetés részletezés nélkül, amely rendszer különben, sajnos, a íbolettaalapnál is érvény­ben van. Az életbiztosítási rendezési alapnál, amely­ről az indokolás 100. oldalán van szó, az indo­kolás nem szól közelebbről arról a rendezésről, amely, — ha emlékezetem nem csal — azt hi­szem, tavaly történt a Magyar-Hollandi és egyéh 'biztosítási társulatok 'Szanálásával kap­csolatban, úgyszintén nem látok itt adatot árra vonatkozólag, hogv à belföldi biztosítási tár­saságok hozzájárulása mekkora., illetőleg mek­kora összeg lesz kivetve és mekkora az az ösz­seg, amely tényleg befolyik. Azt, hogy a Phö­nix életbiztosítási ágára igen jelentős összeg fordíttatott, már tudjuk á 33-as bizottság tár­gyalásaiból is és azt Ihászém, a Phönix likvidá­lása aránylag még Magyarországon sikerült a 98

Next

/
Thumbnails
Contents