Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-329

688 Àz országgyűlés képviselőházának dekét, hanem, egyszersmind pénzügyi» közigazgatási és nemzetgazdasági érdekeket is szolgaina a kamara, IN agyon sürgősnek tartom a Kamat- és adobátraiekok kérdésének renüeze set is. iNem tudom, megérteni, micsoaa pénz ügyi illetve költségvetési érdek'vagy tecumkai céi íüzódik ahnoz, hogy évről évre körülbelül üOü millió adóhátralékot cipel az államnaztardas, amikor jói tudjuk, hogy ezeknek az adóhátralékoknak nagyresze behajtliatatJau. Ha azonban ezeket a natralékokat nordoznj keil egyik évről a másikra, akkor legalább a behajtás terén érvényesüljön és nyilatkozzék meg belátás és könnyítés. A házadó éppen úgy mint a földadó nem irható le és nem engeü ne tó el, csak akkor, ha az objektum osak a végrehajtási eljárás ikölitsegeit fedezné. Kérem a melyen sfc. pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezt a kérdést surgös és mélyrenató revízió a la venni. Például (iyőrött körülbelül 6/0 ház all közvetlenül árverés veszélye előtt, egy részére már ki is van tűzve. Ez az összes Hazaknak több mint 12%-a. Lényegileg ez az arany a többi városokban, is. Ezek kö,zÖ>tt a kis ház, a kisemberek háza szerepel a legnagyobb szambán. A nagy adóhátralék pedig abból származott, hogy amikor beállott) a gazdasági válság, a bérlők, akiknek legnagyobb része munkásember, nem tudtak bért fizetni. Egyes Lakásokból kimentek a bérlők s így üresen maradtak. A háztulajdonosok szociális .jóérzésből a iiemfizetö bérlőt, a munkanélküli munkást családostól nem dobtak ki az utcára, azok bennmaradhattak a lakásban. Formai hiányok miatt azonban nem írták le az elveszett Házbér jövedelmet és a lakás üresedés folytan kiesett házbérjövedelmet sem, illetve az utána ki vetett adót. így keletkeztek nagy hátralékok a háztulajdonosok; hibáján kívül.. Egy utólagos amnesztia lehetőségének nyújtását szociális szempontból is feltetlenül szükségesnek es elengedhetetlennek tartom olyképpen, nogy utólagosan igazolhassák, hogy ilyen kiesett házbérekből származott az adóhatralek. Igaz, hogy a kamatot 9 százalékról b százalékra szállították le, a helyzet azonban ma is az, hogy ha az adózó fizet, ezt a fizetést elsősorban az egész tartozás összes kamataira számolják el, úgyhogy az adózó helyzete reménytelen. Fizet, fizet, fizet folyton, minthogy azonban befizetését az egész hatralek összes kamataira kell elszámolni, így a toké sohasem fogy és az adózó sohasem jut abba a megnyugtató lelkiállapotba, hogy valamivel előbbre halad, nem áldozza minden garasát hiába. ... . ;•''-;' Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt. Drobni Lajos: Rögtön befejezem. Itt is lehetne segíteni úgy, hogy a régi rendszer visszaállításával úgy osztanák fel a kamatot, ahogyan az adóhátralék a fizetett összeghez aránylik. Komoly és határozott aggodalmaim vannak a költségvetéssel szemben a terhek tekintetében különösen a városi lakosságot illetőleg. Azonban mégis, ebben a költségvetésben a jövő beruházási Programm ama alapjának megnyilatkozását látom, hogy deficitmentes költégvetéssel fogunk operálni. A pénzügyminiszter úr a közelmúltban kijelentette, hogy szívét meg kell osztania kétfelé, mégpedig egyrészt a közalkalmazottak fizetésének rendezése, másrészt pedig a közterhek csökkentése felé... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Drobni Lajos : ...ha pedig szívét megosztja, akkor feltétlenül jut úgy a közterhek 3Ê9. ülése 1938 június 13-án, hétfon. csökkentésére, mint a köztisztviselők fizetésének emelésére, ezzel a forgalom, az ipar és kereskedelem felélénkítésére, ezért a költségvetést elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon és középen. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: A t. Ház tudomására hozom, hogy a pénzügyminiszter úr a házszabályok 142. §-ára való utalással a pénzügyi tárca költségvetése és az 1938/39. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Jakabb Oszkár pénzügyminiszteri államtitkár urat miniszteri megbízottnak bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Kun Béla! Elnök: Kun Béla képviselő urat illeti a szó. Kun Béla: T. Ház! Ez a költségvetés tagadhatatlanul egy új szociális és gazdasági rendbe való átlépés jeleit hordozza magán, hiszen a társulati adót, vagyis a nagy kartel- és bankalakulatok adóját 6 millió pengővel felemeli, viszont a cukoradót, amely mérséklendő, a lisztforgalmi adót, amely szerintem eltörlendő, meghagyja. Egyik kezével tehát visszaveszi, vagy lerontja azt, amit a másik kezével ad. Szerintem a társulati adó felemelése is kevés. A kartelek kasszájába jobban is bele lehetne nyúlni anélkül, hogy ez a jogos magántulajdonba való beavatkozást jelentené. Pár esztendővel ezelőtt, amikor a túloldalon ülő egyik kartelvezérrel szemben azt mondtam, hogy hiszen az ő alakulatuknak 4—5 millió pengő évi jövedelme van, azt a választ kaptam: téved a t. képviselő úr, ez csak brutto jövedelem! Nos, ha brutto jövedelem is a 4—5 millió pengő jövedelem egy család kezében, ehhez bátrabb kézzel kell hozzányúlni, mint amilyen kesztyűs kézzel való intézkedés a társulati adó 6 niillió pengővel való felemelése. Nem kesztyűs kézzel, hanem kíméletlenül kell itt eljárni, hiszen már évekkel ezelőtt voltam bátor megmondani itt a Házban és a Házon kívül is, hogy amilyen mértékben hozzányúlunk az ingó nagytőke, a nagybank- és kartelkapitalizmus kedvezményeinek megnyeséséhez és amilyen mértékben megfosztjuk őket kiváltságaiktól, olyan mértékben enyhül magának a zsidókérdésnek feszültsége is, mert a nagybank, és kartelérdekeltségek 80%-a zsidókézben van. Kérdem tehát, miért fáj ma is a kis zsidóknak az, ha a bank- és kartelkapitalizmussal nagyranőtt zsidótokétól az állam kellő adóztatással elveszi a jogosulatlan hasznot és őket móresre tanítja? Tagadhatatlan, hogy részben e miatt antiszociális ma egész adórendszerünk. A t. pénzügyminiszter úr elődje, Fabinyi Tihamér volt miniszter úr megígérte, hogy más adórendszert fog teremteni, hogy a kisember vállairól leveszi a terheket és az erősebb vállakra 'hárítja azokat. Mindez azonban ezideig csak igéret maradt, csupán nagyon gyermeteg kezdőlépéseket látunk ebben az irányban. Ma is tömérdek adófajta és adónem van: olyan labirintus ez, amelyben még a finánc, a teremtésnek ez a. legélesebbszemű kuktaserege sem tud eligazodni. (Mozgás.) T. Képviselőház! Ami a házadót illeti, az mai elbírhatatlan nagyságában voltaképpen nem más. mint a magántulajdonnak az állam által való részbeni elkonfiskálása: ez az eredménye annak, hogy a háztulajdonba csendestársul belépett az állam. A budapesti nagy háztulajdonosok, ha 50.000—60.000 pengő házbért szednek be, még ha 60—65%-os adót is