Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-317
60 Az országgyűlés képviselőházának 31 mindezt szóvátettük, az előző kormányelnök űr azt mondotta, hogy hisztériát észlel itt ebben az országban és a fővárosi hisztériával szemben brómot ajánl; ugyanakkor a kormány változás után az új t kormány nem brómmal jött a képviselőház elé, hanem két törvényjavaslattal^ mert maga is szükségesnek látja azoknak az intézkedéseknek megtételét, amelyek a rend megteremtésére feltétlenül szükségesek. (Tauffer Gábor: Brómmérgezésben szenvedünk!) Átéltünk már ebben az országban ilyen jelenségeket, amilyenek a legutóbbi hónapokban itt lefolytak, és emlékezünk arra, hogy 1921 végén és 1922-ben is, abban az időben, amikor ugyancsak hasonló izgatások mentek végbe ebben az országban, amikor bombamerényletek történtek, a. kormány sajtója ugyanezt a hangot ütötte meg, amelyet megütött most és megüt ma az Űj Magyarság, a Függetlenség és az Esti Újság és megütnek más szélsójobboldali lapok. Emlékeztetem t. képviselőtársaim közül azokat, akik akkor tagjai voltak e képviselőháznak, hogy azok, akik ennek a mozgalomnak részesei, vagy aktív tagjai voltak, amikor az erzsébetvárosi bomba felrobbant és utána ekrazittal töltött bombákat küldöttek képviselőtársainknak, milyen fölényes hangon mondották: kakaóbombák ezek és az ellenzék ezeknek a kakapbombáknak a küldéséből akar országos eseményt csinálni. Most megint »kakaó«-bombákat küldenek. Az elmúlt vasárnapi frontharcos-gyűlés már példát mutatott arra, hogy igenis, megkezdődött az a mozgalom, amely 1921-ben és 1922-ben abbamaradt, és folytatódik és még rosszabb lesz, ha a kormány nem fog szigorúan a talpára állni, ha nem fog határozottan rendet teremteni és engedi egyoldalúlag úgy beállítani a dolgot, ahogyan tegnap beállították, hogy a nemzetközi zsidóság és a kommunizmus ellen van szükség erre a törvényjavaslatra. Hiszen ezekkel szemben a kormánynak mindig volt elég erélye^ hogy rendet teremtsen, ellenben nem akar és nem tud rendet teremteni a jobboldali mozgalmakkal szemben. Én nagyon jól ismerem a budapesti államrendőrségnek azt a kiépített spicliszervezetét. amely^ az embereknek a lélekzetét is megfigyelés alatt tartja. Amikor itt minden embert megfigyelés alatt tartanak, aki politikai mozgalmakban résztvesz, akkor valóbán csodálatos, hogy a jobboldali, a nyilas mozgalom röpiratainak tízezreit és százezreit bocsáthátták ki az utóbbi időben, olyan röpiratokat, olyan tartalommal, amilyeneket az úgynevezett vörös uralom legvéresebb és legvészesebb napjaiban sem küldtek szét. Csodálatos, hogy a rendőrség ezeket nem találja meg, nem találja meg sem a nyomdát, sem a röpirat szerzőit, sem a röpiratok terjesztőit és nagyon gyakran kapunk és hallunk információkat arról, hogy a rendőrök szemeláttára gyűléseken nyugodtan oszthatják szét azokat a röpiratokat, amelyekhez foghatókat a múltban egyáltalán nem olvastunk és amelyek a nyomdafestéket nem tűrik. Itt van a kezemben egy ilyen termék, amely »Kitartás! Éljen Szálasi! Győzünk nyilaskeresztesek! Add tovább!« aláírással van ellátva s amelyben az előző kormányt, a Darányi-kormányt, amely a zsidótörvényjavaslatot beterjesztette, egyszerűen zsidóbérencnek nevezik, (Derültség. — Olvassa): »amely lemondás és külföldre menekülés előtt áll, amelynek tagjai javarészben zsidószármazásúak, amelynek tagjai javarészben a pacifista szabadkőműves-páholyok Magyarországon mü'. ülése 1938 május 20-án, pénteken. ködő ügynökei, különösen a sötétlelkű, idegenfajú és a hadsereget szabotáló Kőder és Széll, amelynek üresfejű bábjait a Gyosz. és a Tébe. ugráltatja.« (Zaj a baloldalon és a középen.) A röpirat még a következőket mondja (olvassa): »Bethlen István, a zsidók moszkvai titkos nagykövete...« (Derültség és zaj a Ház minden oldalán. — Antal István igazságügyi államtitkár: Kár ennek ilyen publicitást adni a felolvasással! — Ügy van! Úgy van! jobbfelől. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Képviselő úr, ezek a röpeédulák mégsem valók a parlamentbe. (Nagy zaj.) Méltóztassék csendben lenni, ha az elnök valamit mond. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Györki Imre: Nem szükséges, hogy külön publicitást adjak ezeknek a röpiratoknak, (Propper Sándor: Százezerszámra forognak közkézen!) mert hiszen Budapest utcáin, színházaiban, a mozikban a vendéglőkben, gyűléseken, mindenütt, ahol tömegesen jelennek meg az emberek, a rendőrök szemeláttára osztogatják széjjel (Kéthly Anna: A rendőrök orra előtt!) és a rendőrök legfeljebb csak mosolyognak azon, hogy ezeknek a röpiratoknak szétosztása megtörtént, és semmiféle megtorló intézkedést nem tesznek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Miként akar a kormány rendet teremteni ebben az országban, ha ezt az állapotot fenn akarja tartani 1 ? De továbbmegyeik. Azt a jelenséget látjuk, hogy — mint mondom — a rendőrök szemeláttára történik ezeknek a gyalázkodó röpiratoknak szétosztása. Arról kaptam értesítést, hogy nyilasgyűlésekre a legutóbbi hónapokban olyan rendőrtisztviselőket küldenek ki, vagy olyan főszolgabírákat, vagy hatósági közegeket, akik ezzel a mozgalommal rokonszenveznek és ha ezeken a gyűléseken olyan kijelentés hangzik el, amely a büntetőtörvénykönyvbe ütközik, akkor az eljáró hatósági közegek nemhogy ezeket a kijelentéseket jegyzőkönyvbe foglalnák, hogy erről jelentést tegyenek, hanem ezeket a nyilatkozatokat elhagyják, kihagyják és így a hatóságok, az ügyészség, vagy bármelyik más hatóság teljesen tehetetlenek ezekkel az üzelmekkel szemben. De ne tulajdonítsunk olyan nagy jelentőséget a két úgynevezett rendtörvénynek. (Rupert Rezső: Festetics arról tart előadást, hogy ő milyen szimpatikus a rendőröknek. — Zaj jobbfelől.) Ne tulajdonítsunk jelentőséget ezeknek, mert a tegnap elfogadott törvényjavaslat rendelkezése szerint a tilos egyesületekbe való belépés, vagy bennmaradás fölött való bíráskodás a közigazgatási hatóság feladata lesz. Már pedig tessék elképzelni, hogy a gyakorlatban mit fog^ jelenteni az ilyen közigazgatási hatósági bírói eljárás, amikor az elé a főszolgabíró, vagy szolgabíró elé kerül... (Antal István igazságügyi államtitkár: A rendőrség elé kerül!) Budapesten és^ a főkapitányság területén, de a rendőrfőkapitányság területén kívül még vannak helyek, ahol ezt az intézkedést, ezt a bírói hatáskört a főszolgabíró, illetőleg a főszolgabíró mellett működő büntetőbíró látja el. Tehát az fog elsőfokon ítéletet hozni, aki maga is tagja ugyanannak a politikai mozgalomnak vagy tilos társaságnak, amely társaságnak egy másik tagja felett kell ítéletet mondania, és amikor az ' ilyen vagy hasonló eset felkerül, ha az történetesen Pest vármegyében történik, másodfokú elbírálás céljából Endre Lászlóhoz, aki maga is többször rósztvett ilyen mozgalmakban és aki ed-