Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-317

60 Az országgyűlés képviselőházának 31 mindezt szóvátettük, az előző kormányelnök űr azt mondotta, hogy hisztériát észlel itt ebben az országban és a fővárosi hisztériával szem­ben brómot ajánl; ugyanakkor a kormány vál­tozás után az új t kormány nem brómmal jött a képviselőház elé, hanem két törvényjavaslat­tal^ mert maga is szükségesnek látja azoknak az intézkedéseknek megtételét, amelyek a rend megteremtésére feltétlenül szükségesek. (Tauf­fer Gábor: Brómmérgezésben szenvedünk!) Átéltünk már ebben az országban ilyen jelenségeket, amilyenek a legutóbbi hónapok­ban itt lefolytak, és emlékezünk arra, hogy 1921 végén és 1922-ben is, abban az időben, ami­kor ugyancsak hasonló izgatások mentek végbe ebben az országban, amikor bombame­rényletek történtek, a. kormány sajtója ugyan­ezt a hangot ütötte meg, amelyet megütött most és megüt ma az Űj Magyarság, a Füg­getlenség és az Esti Újság és megütnek más szélsójobboldali lapok. Emlékeztetem t. képvi­selőtársaim közül azokat, akik akkor tagjai voltak e képviselőháznak, hogy azok, akik en­nek a mozgalomnak részesei, vagy aktív tagjai voltak, amikor az erzsébetvárosi bomba fel­robbant és utána ekrazittal töltött bombákat küldöttek képviselőtársainknak, milyen fölé­nyes hangon mondották: kakaóbombák ezek és az ellenzék ezeknek a kakapbombáknak a küldéséből akar országos eseményt csinálni. Most megint »kakaó«-bombákat küldenek. Az elmúlt vasárnapi frontharcos-gyűlés már példát mutatott arra, hogy igenis, megkezdő­dött az a mozgalom, amely 1921-ben és 1922-ben abbamaradt, és folytatódik és még rosszabb lesz, ha a kormány nem fog szigorúan a tal­pára állni, ha nem fog határozottan rendet teremteni és engedi egyoldalúlag úgy beállí­tani a dolgot, ahogyan tegnap beállították, hogy a nemzetközi zsidóság és a kommuniz­mus ellen van szükség erre a törvényjavas­latra. Hiszen ezekkel szemben a kormánynak mindig volt elég erélye^ hogy rendet teremt­sen, ellenben nem akar és nem tud rendet te­remteni a jobboldali mozgalmakkal szemben. Én nagyon jól ismerem a budapesti állam­rendőrségnek azt a kiépített spicliszervezetét. amely^ az embereknek a lélekzetét is meg­figyelés alatt tartja. Amikor itt minden em­bert megfigyelés alatt tartanak, aki politikai mozgalmakban résztvesz, akkor valóbán cso­dálatos, hogy a jobboldali, a nyilas mozgalom röpiratainak tízezreit és százezreit bocsáthát­ták ki az utóbbi időben, olyan röpiratokat, olyan tartalommal, amilyeneket az úgyneve­zett vörös uralom legvéresebb és legvészesebb napjaiban sem küldtek szét. Csodálatos, hogy a rendőrség ezeket nem találja meg, nem ta­lálja meg sem a nyomdát, sem a röpirat szer­zőit, sem a röpiratok terjesztőit és nagyon gyakran kapunk és hallunk információkat arról, hogy a rendőrök szemeláttára gyűlése­ken nyugodtan oszthatják szét azokat a röp­iratokat, amelyekhez foghatókat a múltban egyáltalán nem olvastunk és amelyek a nyom­dafestéket nem tűrik. Itt van a kezemben egy ilyen termék, amely »Kitartás! Éljen Szálasi! Győzünk nyi­laskeresztesek! Add tovább!« aláírással van ellátva s amelyben az előző kormányt, a Da­rányi-kormányt, amely a zsidótörvényjavas­latot beterjesztette, egyszerűen zsidóbérencnek nevezik, (Derültség. — Olvassa): »amely le­mondás és külföldre menekülés előtt áll, amelynek tagjai javarészben zsidószármazá­súak, amelynek tagjai javarészben a pacifista szabadkőműves-páholyok Magyarországon mü­'. ülése 1938 május 20-án, pénteken. ködő ügynökei, különösen a sötétlelkű, idegen­fajú és a hadsereget szabotáló Kőder és Széll, amelynek üresfejű bábjait a Gyosz. és a Tébe. ugráltatja.« (Zaj a baloldalon és a középen.) A röpirat még a következőket mondja (ol­vassa): »Bethlen István, a zsidók moszkvai titkos nagykövete...« (Derültség és zaj a Ház minden oldalán. — Antal István igazságügyi államtitkár: Kár ennek ilyen publicitást adni a felolvasással! — Ügy van! Úgy van! jobb­felől. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Képviselő úr, ezek a röpeédulák mégsem valók a parlamentbe. (Nagy zaj.) Mél­tóztassék csendben lenni, ha az elnök valamit mond. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, kép­viselő urak. Györki Imre: Nem szükséges, hogy külön publicitást adjak ezeknek a röpiratoknak, (Propper Sándor: Százezerszámra forognak közkézen!) mert hiszen Budapest utcáin, szín­házaiban, a mozikban a vendéglőkben, gyűlé­seken, mindenütt, ahol tömegesen jelennek meg az emberek, a rendőrök szemeláttára osztogat­ják széjjel (Kéthly Anna: A rendőrök orra előtt!) és a rendőrök legfeljebb csak moso­lyognak azon, hogy ezeknek a röpiratoknak szétosztása megtörtént, és semmiféle megtorló intézkedést nem tesznek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Miként akar a kor­mány rendet teremteni ebben az országban, ha ezt az állapotot fenn akarja tartani 1 ? De továbbmegyeik. Azt a jelenséget látjuk, hogy — mint mondom — a rendőrök szemelát­tára történik ezeknek a gyalázkodó röpiratok­nak szétosztása. Arról kaptam értesítést, hogy nyilasgyűlésekre a legutóbbi hónapokban olyan rendőrtisztviselőket küldenek ki, vagy olyan főszolgabírákat, vagy hatósági közege­ket, akik ezzel a mozgalommal rokonszenvez­nek és ha ezeken a gyűléseken olyan kijelentés hangzik el, amely a büntetőtörvénykönyvbe ütközik, akkor az eljáró hatósági közegek nem­hogy ezeket a kijelentéseket jegyzőkönyvbe foglalnák, hogy erről jelentést tegyenek, ha­nem ezeket a nyilatkozatokat elhagyják, ki­hagyják és így a hatóságok, az ügyészség, vagy bármelyik más hatóság teljesen tehetet­lenek ezekkel az üzelmekkel szemben. De ne tulajdonítsunk olyan nagy jelentő­séget a két úgynevezett rendtörvénynek. (Ru­pert Rezső: Festetics arról tart előadást, hogy ő milyen szimpatikus a rendőröknek. — Zaj jobbfelől.) Ne tulajdonítsunk jelentőséget ezek­nek, mert a tegnap elfogadott törvényjavas­lat rendelkezése szerint a tilos egyesületekbe való belépés, vagy bennmaradás fölött való bíráskodás a közigazgatási hatóság feladata lesz. Már pedig tessék elképzelni, hogy a gya­korlatban mit fog^ jelenteni az ilyen közigaz­gatási hatósági bírói eljárás, amikor az elé a főszolgabíró, vagy szolgabíró elé kerül... (An­tal István igazságügyi államtitkár: A rendőr­ség elé kerül!) Budapesten és^ a főkapitányság területén, de a rendőrfőkapitányság területén kívül még vannak helyek, ahol ezt az intéz­kedést, ezt a bírói hatáskört a főszolgabíró, illetőleg a főszolgabíró mellett működő bün­tetőbíró látja el. Tehát az fog elsőfokon ítéle­tet hozni, aki maga is tagja ugyanannak a po­litikai mozgalomnak vagy tilos társaságnak, amely társaságnak egy másik tagja felett kell ítéletet mondania, és amikor az ' ilyen vagy hasonló eset felkerül, ha az történetesen Pest vármegyében történik, másodfokú elbírálás céljából Endre Lászlóhoz, aki maga is több­ször rósztvett ilyen mozgalmakban és aki ed-

Next

/
Thumbnails
Contents