Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-329
Az országgyűlés képviselőházának Vásárhelyi Sándor jegyző: Pinezich István. Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Következik*? Vásárhelyi Sándor jegyző: Czermann Antal! Czermann Antal: T. Képviselőház! Rakovezky képviselőtársam szemelvényeire beszédem során bátor leszek rátérni. Felszólalásomnak az az anyaga, amelyet ő érintett, én azonban bizonyos rendszerbe foglaltam az egészet és ennek nyomán fogok az ©gyes részletekre rámutatni. (Propper Sándor: A kormánypárt legalább saját szónokát meghallgathatná!) Legyen szabad megjegyeznem, hogy a nagy társadalmi átalakulásoknak nem előidézője, hanem kísérője az. adópolitika. Nem helyes tehát abból kiindulni, hogy az adópolitika építse fel az új gazdasági rendszert, bár bizonyos mértékben, <az igazságos és arányos jövedelemmegoszlás megvalósításában, a helyesen és jól megszervezett adópolitika igenis jelentős tényező. Mélyen t. Képviselőház! A• kormány pénzügyi politikájáinak elbírálásánál természetszerűen mindenekelőtt a pénzügyminiszter úr expozéja irányadó. A mostani költségvetés tárgyalásánál azonban figyelemmel kell lennünk a _ pénzügyminiszter úrnaík' a beruházási törvényjavaslat tárgyalása során elmondott beszédére, továbbá Imrédy miniszterelnök úr bemutatkozó beszédére, mert ezek a beszédek mind tartalmaznak bizonyos pénzügyi vonatkozásokat. Ezeknek a beszédeknek során nagyszabású pénzügyi, gazdaságpolitikai Programm alakult ki, amely Programm a (költségvetés keretében természetszerűen egy^ évre szól, mis a beruházási törvény öt évre épít és ad bizonyos tervet, Imrédy miniszterelnök úr bemutatkozása alkalmából tartott beszéde pedig széleskörű, mondhatnám korszaíkra szóló programmot ad nekünk. E programm megalkotásának és megvalósításának előfeltétele az államháztartás; egyensúlya p volt. Már előző költségvetési beszédemben is jeleztem, hogy tulajdoniképpen elérkeztünk az államháztartás egyensúlyához. Az a körülmény, hogy a mostani költségvetésben a pénzügyminiszter úr nyíltan elismeri az államháztartás egyensúlyát, mérhetetlenül nagy jelentőségű nemcsak a biztonság szempontjából, hanem abból a szempontból is, hogy a pénzügyminiszter úr bizonyaira levonta ennek az egyensúlyi helyzetnek összes konzekvenciáit és számolt azokkal az igényekkel is, amelyek az egyensiilyba jutott államháztartással szemben jelentkeznek. (Propper Sándor: De a polgárok háztartása deficites!) Melyek lehetnek ezek az igények? Mindenekelőtt a nehéz viszonyok között vállalt rendikívüli terhek likvidálása. Tudjuk, hogy az államháztartással szemben egyéb korszerű igények is jelentkeztek és a pénzügyminiszter úrnak az igények kielégítésénél bizonyára különböző szempontokra is figyelemmel, kell lennie. Ezeket az igényeket akarom bizo-í nyos mértékig az adópolitika szempontjábolj. ismertetni és előterjeszteni. Az egyik — amire a pénzügyminiszter úr; is rámutatott — a házvagyon túladóztatásának megszüntetése, a másik a túltengő fogyasztási adók fokozatos leépítése, a harmadik — amit a legkorszerűbbnek tartok — a szociális szempontoknak az adópolitikában való erőteljesebb érvényesítése, a negyedik pedig az, amelyet Rakovszky t. képviselőtársam is kiélezett: a fedezet kérdése, mert hiszen a szociálpolitika min'29, ülése 1938 június 13-án, hétfőn, 679 dig pénzbe kerül és fedezetről is gondoskodni kell, tekintettel arra, hogy az államháztartás egyensúlyba jutása még nem jelenti azt, hogy most már azután mindent el lehet engedni.. A fedezet az adóztatás arányosságából fakad, amely arányosság a társulati adó korszerűsítésében és a jövedelmi adóalapok megfelelő kimunkálásában jelentkezik. Ehhez nem mint igény, hanem mint követelmény csatlakozik az alsófokú pénzügyigazgatás reformja. Ezekről akarok néhány szót szólni. Azt, hogy a házvagyon túl van adóztatva, a pénzügyminiszter úr is elismeri. Fabinyi volt pénzügyminiszter úr a házak után járó rendkívüli adópótlék 50%-os mérséklésével kívánta a házak adóterhét enyhíteni. Ezen a téren a pénzügyminiszter úr is tovább akar menni. Remélhetőleg el fogja törölni ezt a rendkívüli házadópótlékot; s hogy a további, elkövetkezendő lépése pedig a .házbérjövedelem után szedett 5%-os rendkívüli pótlék eltörlése lesz. Ezefk az intézkedések véleményem szerint rendkívül sürgősek, mert a házvagyon válságba jutott. Ezt a válságot még fokozta a beruházási hozzájárulások problémája. A beruházási törvényjavaslat tárgyalása alkalmávíil már szóvátettenx, hogy bizonyos méltányos kölcsön nélkül a ház vagyont nem lehet megmeníeni, mivel e nélkül nem tudja elviselni ezeket a terheket és ha nem történik ezen a téren gyors intézkedés, akkor ezt a kedvezményt azok fog ják élvezni, akik a bajbajutott házvagyont potomáron összevásárolták. Ennek kapcsán előterjesztem a pénzügyim niszter úrnak azt a kérésünket is, hogy a beruházási hozzájárulásnál a házvagyonra alkalmazott számítási módszert — amely igen méltányos és helyes módszer — vigye át a vagyonadóalap kiszámítására is. A pénzügyminiszter úr egyébként programmjába felvette a tulajdonos által használt kis házak fix adóztatását. Gondolom, itt a pénzügyminiszter úr köizelebb jutott Rakovszky t. képviselőtársam kívánságához, mert a fix tételű adóztatással, ha nem is törli el ezeknek a^kis házvagyonoknak a terhét, legalább a házhaszonértók megállapításánál méltányosságot is tud gyakorolni és országos viszonylatban is bizonyos arányosságot tud megteremteni, mivel ma azáltal, hogy a községek különkülön állapítják ezt meg. sok esetben igen nagy aránytalanság jelentkezik. Ugyancsak felvette programmjába a miniszter úr a kishaszonbérletek mentesítését, amit nem tudok eléggé méltányolni és megköszönni. A kishaszonbérleteknek a kereseti adó alól való mentesítése nemzeti ügy. Egy egészséges^ és életképes kisbirtokostársadalom kialakításáról van szó. Ez az elhatározás szoros összhangban van a kormány földbirtokpolitikai törekvéseivel. Állítom, hogy ez az új társadalmi osztály a nemzet életfunkcióiból ugyancsak kiveszi részét, amikor a termetesben, a nagyszámú családok fenntartásában és a honvédelmi kötelességeik pontos teljesítésében viszonozza ezt a nagy és áldozatos gesztust. Ugyancsak^ felvette programmjába a pénzügyminiszter úr a kisiparosoknál egy segéd, illetőleg két tanonc esetén fix tételek alkalmaI zását a kereseti adó (kivetésénél. Ennek már az adminisztráció szempontjából is nagy jelentősége lesz, mert hiszen számításaim szerint ezzel az intézkedéssel körülbelül 11Ö-000 adózó esik ki a rendes adóztatás munkájából. Ugyancsak előnye lesz az adó kezelése szempontjából: sok zaklatástól fogja megmenteni ezeket a kisebb
