Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-329

678 Az országgyűlés képviselőházának újból megindul, az emberek arcára visszatér a pir és a bizalom és megindul az élet. Az adóbehajtásokról egypár mondatot szeretnék mondani. Adóra szükség van. Az állam egyik alapja a rend, a rend pedig alapja a munkának, s a munka az alapja az adónak, azonban ilyen eseteknek nem volna szabad előfordulni. Leég egy nyomorult kisember háza, van egy kis Of b.-földje, van rajta 1—200 pengő hátraléka, van egy kis adóhátraléka is, mondjuk 250—300 pengőnyi adóhátraléka, 600 pengőre van biztosítva aikis házacska, mármost jön az adóbehajtó, ráteszi a kezét» a pénzt nem adják ki annak az embernek, hanem levonják abból a kis tűzbiztosításból, a házát sem tudja felépíteni, ott van künn a szabad ég alatt. Bocsánatot kérek, igen t. Ház, akinek nem égett le a háza és van adóhátraléka, az jobban járt, mint ez a másik, mert ennek nyomorultul elpusztult, leégett a háza s ez ott áll minden nélkül, ^ az állam pedig elveszi abból a biztosítási pénzből az adóhátralékot. Kérdezem, igen t. Ház, okos politika ez, józan politika ez? Nem segíteni kellene-e inkább az ilyen emberen, mintsemhogy az állam kössön hurkot a nyakukra? Tudom, igen t. pénzügyminiszter úr, azt szokták mondani, hogy tessék a konkrét panaszokkal idejönni. Ezrével vannak itt ilyen konkrét panaszok, tele lehetne tömni velük a minisztériumot, de éppen az a baj, hogy mindent a központi adminisztráció nyel; el, akták halmozódnak és lent a helyszínen nem intéződik el semmi, mert hónapokig kell várni, amíg | a konkrét kérdések elintézést nyernek. Az adminisztrációról ugyanaz a véleményem, mint Neme thy képviselőtársaimnak és többeknek itt a Háziban, hogy az adóadminisztrációt el kell választani a közigazgatási adminisztrációtól. Nagyon jó lehetőségek vannak erre. Ugy tudom, hogy az állástalan diplomások közül ezer fiatalembert kapnak a községek kisegítő munkaerőként; nem lehetne-e tehát később ezeket átvenni és beállítani az adóadminisztrációba? Amikor az úgynevezett Burgenlandot elcsatolták, akkor ott voltain a szomszédiban közigazgatási tisztviselő és láttam, hogy másnap rögtön elválasztották az adóigazgatást a közigazgatástól; őszintén meg kell mondanom, sokkal simábban ment azután az egyik is, meg a másik is. Mindnyájan tudjuk, hogy a jegyzőnek mennyi a terhe, a gondja és a baja, köteteket lehetne erről mesélni, de itt csak egy roppant érdekes kis dologra hívom fel a miniszter úr figyelmét. András miniszteri osztálytanácsos írt egy igen érdekes kis füzetet a községek munkaterhéről és azt mondja, hogy egy 2400 lakosú nagyközségben, ahol egy községi jegyző és egy segédjegyző van, összesen 836 munkanapot tesz ki a kettőjük munkája, szóval ha reggel 8 órától délután 6 óráig 10 órás munkaidő mellett, dolgozik ez a két ember, akkor sem tudja elvégezni a munkát. A mindennapi folyómunka elintézése 360 munkanapot vesz igénybe, az adóügyi munkák 356-ot, tehát szinte ugyanannyit. Ugyanakkor van itt egy kimutatás arról, hogy a községben a jegyző által vezetett nyilvántartások, jegyzékek száma 95 darabot tesz ki. Állandóan vezetni kell ezeket a nyilvántartásokat, amelyek között ilyenek vannak: nyilvántartás a bűnjelekről, az arankás területekről, törkölynyilvántartás, pajzstetűnyilvántartás és így tovább. Ez ellen valamit tenni kell, igen t. Ház, hiszen a falu az alapja az egész állami 329. ülése 1938 június 13-án, hétfőn. gerendázatnak. Ha ott az adminisztráció hibás, akkor odafenn akármilyen bölcs és okos is a vezérkari irányítás, minden megtorpan. Bátor vagyok ezt a miniszter úr figyelmébe ajánlani és kérem, méltóztassék talán ezen gondolkozni és ugyanúgy, amint a nyugati országokban megvan, méltóztassék nálunk is megteremteni • ezt a kettősséget, ezt a bifurkációt a községi igazgatásban. Még csak egy; fél mondatot. Most lesznek az előléptetések. Én nagyon jól tudóim, igen t. pénzügyminiszter úr, hogy az előléptetéseknél rendszerint a pénzügyminiszter úr a döntő tényező, nagyon helyesen, mert kell valami központi akaratnak érvényesülnie. Tavaly a minisztertanács már r hozott egy határozatot a frontharcosok érdekében, amelynek értelmében a közszolgálati alkalmazottak előléptetésénél a tűzharcosokra különös figyelemmel kell lenni. A honvédelmi miniszter úr meg is küldötte a többi miniszter úrnak a minisztertanácsnak ezt az elvi jelentőségű határozatát, tavaly aziomiban, sajnos, ebben az irányban nem történt semmi. Most megvan az 1938. évi IV. te, a tűzharoostöxvény, most megvan a lehetőség, talán az utolsó lehetőség a segítésre. Én ismerek a harctéren _volt rendőrsegéd fogalmazókat, akik 44 éves fejjel még mindig segédfogalmazók. Ismerek 39—40 éves fiatal segédí'ogalmazókat más reszortban is; tessék tehát megmondani, hogyan alapítsanak ezek családot. Ez a generáció járt a legrosszabbul, amely végigverekedte a háborút. Az előtte lévő jobban járt és jobb helyzetben van az utána következő generáció is, amely most kerül be az állásokba, mert normális úton halad előre, Ez a generáció tehát a harctéren töltött ideje miatt elesett a megfelelő előléptetéstől. Méltóztassék, pénzügyminiszter úr, a vörös ceruzával csínján bánni és megadni a lehetőséget arra, hogy ez a szintén kényes, sok sebet fakasztó kérdés végre megnyugtató elintézést nyerjen. Hol a fedezet mindezekre? Amint az általános politikában trendszerváltozás szükséges, úgy az adópolitikában is szükség van erreAngliát igazán nem lehet megvádolni azzal, hogy túl radikális politikát folytat. Ez az j ország a polgári biztonság országa és mi sem | kívánunk mást, mint ami ott van. Méltóztassék tehát a jövedelmi adó és az örökösödési illeték | terén^ a progresszivitást behozni. Ezt már xé\ ges-régen prédikáljuk és nem tudjuk elérni. I A túloldal is mindig helyesel nekünk, amikor | ezt követeljük és mégsem történik semmi ezen | a téren. Amikor egyszer &gy kormányférfival j itárgyaltam erről, azt mondotta, hogy a na| gycibb vagyonok keletkezését nem szabad meg| akadályozni. Mi is örvendünk, ha a tisztes j polgári munka útján nagyobb vagyonok kelet, kezr-ek, de amint vérkeringésbeli hiba, ha a vér akár az agy, akár a szív körül összetolni, ugyanolyan hiba ez az egyenlőtlen jövedelemés v agyoneloszlás az állampénzügyek vérke! ringésében és gondoskodnia kell a kormánynak arról, hogy ezt a vért mindig visszavigye a test legkisebb részébe is. Megfelelő adópolitika módot és lehetőséget nyújtana a kormánynak arra, hogy éppen a nagy jövedelmek erőteljesebb megadóztatásával és a progresszív ! örökösödési illeték beállításával bőséges fede! zeteti lehessen találni az általaim felemlített , összes kiadásokra. Minthogy ezt a politikát a ' pénzügyi költségvetésiben nem látom, azt D«fB ! áll módomban felfogadni. (Helyeslés, a balol\ dalon.) Elnök: Szólásra következik?