Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-329

Az országgyűlés képviselőházának 329. ülése 1938. évi június hó 13-án, hétfőn, Kornis Gyula, vitéz Bobory György és Lányi Márton elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1938/39. évi állami költségvetés pénzügyi tárcája és vele kapcsolatban a költségvetés IV., V., X., XXVI. és XXVII. fejezete. A költségvetés tárgyalásának befejezése. Hozzászóltak: Rakovszky Tibor, Czermann Antal, Malasits Géza, Drobni Lajos, Kun Béla, gr. Esterházy Móric, Reményi-Schnelier Lajos pénzügyminiszter, Matolcsy Mátyás, Krompaszky Miksa, Tildy Zoltán, Benkő Géza, Csoór Lajos, Görgey István, Czirják Antal, Lázár Imre, Dinnyés Lajos, Dulin Jenő, Mózes Sándor. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Âz ülés" jegyzökönyvének kitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Mikecz Ödön, vitéz Rátz Jenő, Reményi-Schnelier Lajos. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 4 perckor.) (Az elnöki széket Lányi Márton foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Kenyeres János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a minisz tereinök úr jelentését, amellyel tudatja, hogy folyó hó 16-án, Űrnapján délelőtt 9 órakor a budavári koronázó főtemplomban ünnepélyes szentmise, utána pedig az Oltáriszentséggel körmenet lesz, A szentmisén és a körmeneten a Ház képviseletében Kornis Gyula elnök úr fog megjelenni. A Ház a bejelentést tudomásai veszi. Napirend szerint következik a pénzügyi tárca és veié kapcsolatban a költségvetés IV., V., X, XXVL, és XXVII. fejezeteinek folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Kun Béla! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. (Rakovszky Tibor: Cseréltünk!) Rakovszky Tibor képviselő urat illeti a szó! Rakovszky Tibor: T. Ház! Pártunk alkotmányos úton rendszerváltozásért küzd. politikai és gazdasági rendszerváltozásért. Így ebben a gazdasági és politikai rendszervá'íozásban küzdünk az adórendszer megváltoztató sáért is. Már a múlt költségvetési vitában ebben az irányban többen is felszólaltunk és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. a pénzügyminiszter úr elismerte azt, hogy szükség van ezen a téren bizonyos reformokra. Ezeknek a, reformoknak alapját abban jelölte meg, hogy a közterheket, a közterhek egy részét a gyenge vállakról át kell tolni az erősebb vállakra. Bár még a régi pénzügyminiszter úr készítette ezt a költségvetést, ezt az elvet, sajnos, nem látjuk végigvonulni a mostani költségvetésen. Igaz, hogy egyes pénzügyi szakértők azzal a kifogással jönnek, ihogy nehéz helyzetben nem igen lehet adóreformot megvalósítani, mert hiszen annyi közvetlen, mindennapi probléma vár megoldásra, hogy átfogó reformot csak nyugodt gazdasági helyzetben lehet megvalósítani. Én azonban ebben a véleményben egyáltalán nem osztozom. Ez a vélemény hasonlít annak az orvosnak álláspontjához, aki azt mondaná, hogy a beteg előbb gyógyuljon meg, hogy azután megoperálhassák. Éppen megfordítva kellene: akkor kell a késhez nyúlni, amikor a beteg élete veszélyben van, akkor kell erősebben belenyúlni a dolgok menetébe, amikor erre szükség van. Most pedig igazán szükség van reá s mód és alkalom is volna erre. Miután azonban tudom nagyon jól, hogy a mai kormányzati rendszer sincs elszánva arra, hogy mind gazdasági, mind politikai téren messzebbmenő, gyökeres változtatást eszközöljön, tessék nekem megengedni

% hogy ez alkalommal inkább egypár konkrét, kérdést ajánljak az igen t. pénzügyi kormány figyelmébe, kérve azt, hogy ezekkel behatóan foglalkozni méltóztassék és legalább a kisemberek

1 fcs dolgait méltóztassék rendezni. Amiért mi mindnyájan küzdünlfo, az az, hogy odakiint végre a lelkekben a megnyugvás visszatérjen. Nekem az a meggyőződésem és vélemé96