Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-328
Az országgyűlés képviselőházának 328. hogy a népoktatásban a művészi oktatás nemcsak a főiskolákon kezdődik, hanem szerintem az elemi iskolában kezdődik. Amikor a gyermek magába szívja részben a körülötte látszó objektumok formáiban, a képekben és szobrokban megnyilvánuló artisztikumot, akkor az ő ízlése is művészi lesz, ha azonban ízléstelenségek között nő fel, azokat, sajnos, egész életén át, mint útipoggyászt, magával viszi. Nekünk van egy igen kitűnően prosperáló és szép összeggel fentartott művészeti ügyosztályunk és képzőművészeti tanácsunk. Az igen t. államtitkár úrnak átadok néhány füzetet. Ezek egyszerű írófüzetek az elemi iskolai tanulók számára, amelyeket az iskola, mint egységes típust, kötelezőeknek ismer el. E füzeteknek a hátán bizonyos rajzok, ábrák vannak, például a falunak és a kútnak a meghatározása stb. Be kell vallanom, hogy mélyen elszomorodom, amikor látom ezeket a rajzokat. Elhiszem, hogy az irodában jószándék vezeti az alkotókat, de én nem az aggastyánok primitívségeire vagyok kíváncsi, én egy ilyen rajzban a gyermekek szellemes naivitását szeretném látni és nem az öregek primitívségét. . Ha megméltóztatik nézni, látni méltóztatik, hogy ezeket a rajzokat nemcsak, hogy nem művészember nem csinálta, de még egy egyszerű falusi gyermek sem, mert ilyen ízléstelenséget a falusi gyermekek nem tud.nak csinálni. A falusi gyermekeknek van logikájuk, de ezek a rajzok ezt a logikát is nélkülözik. (Krompaszky Miksa: Hatmillió példányban jelenik meg.) Nyolcmillió példányban adják ki évenkint, ínyolcmillió példányban juttatják el az ^összes intézetekhez és ' a gyermekeket ilyen ízléstelenségekkel próbálják elárasztani, amikor van művészeti ügyosztály és ez a művészeti ügyosztály foglalkozik is a kérdéssel. A művészeti ügyosztály nem helyesli a rajzokat, ellenben az osztály azt mondja, hogy ez népoktatás és a maga szájaíze és a kedve szerint csináltatja ezekéit a füzeteket. Én felelőssé kell, hogy tegyem e tekintetben a művészeti ügyosztályt, mert nem tartom helyesnek, ha a jobbkéz nem tudja, hogy a bal mit csinál. Ha ilyen nagy összeggel tartjuk fenn a képzőművészeti oktatást szolgáló intézeteket s ha ilyen komoly Összegeket fordítunk arra, joggal elvárhatjuk a művészeti ügyosztálytól, hogy vigyázzon az alsófokú iskolák képzésére is és ne engedje meg ezeket az ízléstelenségeket. Ezeket voltam bátor előadni és arra kérem aa igen t. miniszter urat, hogy méltóztassék ezeket a füzeteket megnézni és tiltakozni az ellen, hogy ezeket a rajzokat, amelyek egyelőre még nincsenek kinyomva s amelyek csak most várják a kinyomatást, forgalomba hozzák. (Krompaszky Miksa: Az egyik tanfelügyelő- úr csinálta!) Elnök: A 8. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem kiKövetkezik a 9. cím. Kérem annak felolvasását. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa a 9—12. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás •nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését mellékleteivel együtt részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a pénzügyi tárca s vele kapcsolatban a költségvetés IV., ülése 1938 június 11-én, szombaton. 669 V., X., XXVI. és XXVII. fejezeteinek tárgyaMolnár Imre előadó urat illeti a szó. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! A most befejezett kultusztárca vitájában letárgyalta a t. Ház az állami költségvetés egyes tárcáit. A tárgyalások során kaleidoszkóp' szerűen bontakoztak ki az államélet széles mezejének változatos képei és ezekkel párhuza.mosan jöttek elő azon kívánalmak tömegei, | amelyek összességének vagy részleteinek teljesítése az államra, az állam bevételeire hárulna, tehát most mintegy ezekre is válaszul, a sorrendben utoljára tárgyalandó pénzügyi j tárcának kell adatokat nyújtani arról, hogy ! meddig terjednek a követelményekkel szemI ben az állam teljesítőképességének határai. T. Ház! A pénzügyi tárca jelenti az ál! lamháztartás mérlegét, mert ez adja meg a ! hű tükörképét az állami bevételeknek és ki| adásoknak. Ez a kép számokban lévén kifej jezve,' tehát teljesen hű s ez nyújtja a kritikai alapot az állampolgárok teherbíróképességé' nek igénybevétele mérvére nézve is. Ennél a bírálatnál természetesen nem , pusztán a bevételekkel szemben álló összegek ' nagysága, hanem főként az a döntő kritikai , szempont, hogy elodázhatatlan szükségletéket : elégít-e ki a kormányzat és hogy ezekét jelení tőségük sorrendjében állította-e szembe a be; vételekkel és hogy nincs-e olyan fontos álj lami szükséglét, amelynek kielégítését indoI kolatlanul elodázta volna. Részint a saját, a költségvetést bevezető beszédeimnek, részint a táreaelőadó képviselőI társaim beszédeinek egy részét ismételném meg, 'ha az ez évben kielégítésire kerülői állami, szükségleteket ebből a szempontból részletezném. Ha azokat a kívánalmakat sorra vennők, amelyek az egyes tárcák vitájánál részint a pénzügyi bizottságban, részint itt a Házban elhangzottak, akkor látnánk csak, hogy milyen nehéz helyzetben volt a kormány, illetve a pénzügyminiszter úr, mikor az előtérbe nyomuló, egyaránt fontos problémák közül ki kellett választania azokat, amelyeket a rendelkezésire álló fedezetből megoldáshoz segíthette s mellőznie kellett sok olyan közsizükségletet, amelyeklre már nem jutott fedezet. Hogy milyen módon teljesítette ezt a nehéz szelekciót, arra nézve a miniszter upalk válaszai, de a vita elismerő hangja világít rá a legjobban, amelyben benne foglaltatott az elismerés az állambiztonsági, rendészeti, gazdasági szociális 1 , kulturális és^ egyéb terekre vonatkozó szükségletek kielégítésére nézve. Igen t. Képviselőház! Már ebben az évben is, s a következő négy évben, azt mondhatnám, hogy kettős költségvetéssel dolgozunk & _ a kiadások: egy részét az ötéves beruházási Progiramm bevételeiből fedezzük. Ez utóbbiak azonban rendkívüli kiadások, olyanok, amelyek rendkívüli idők és viszonyok sürgető követelményeiként fellépő halaszthatatlan feladatok megoldására szolgálnák. Hangsúlyozni kívánom ezt itt is, a pénzügyi tárca költségvetésénél, annak a körülménynek tisztázására, hogy a beruházási terv nem arra szolgál, hogy az állami költségvetést, közelebbről a pénzügyi tárcát tehermentesítse a normális szükségletefer»,! való gondoskodás kötelezettségétől, amelynek egészséges fejlődési feltételek mellett eme'lkedő tendenciát kell mutatnia. Ha figyelembe vesszük mostani költség95*
