Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-328
Az országgyűlés képviselőházának 328. hegedűverseny« című darabjával lépett fel ez alkalommal, végül Mosonyi Mihály és Hollósy Kornélia. Két évvel utóbb vette fel azután ez az intézmény u Magyar Zenede- nevet. A fejlődés további ismertetésével nem is foglalkozom. Talán elegendő, ha megemlítem, hogy kik voltak a Nemzeti Zenedének élén, hogy a magyar történelem és a magyar kultúra milyen nevei fáradoztak az intézmény felvirágoztatásán, íme, csak egyes kikapott nevek: Batthyány Lajos gróf és neje, Beniezky Ferenc* Egressy Béni, Esterházy Pál herceg, Hollósy Kornélia, Joachim József, a kiváló muzsikus, a Karátsonyi grófi család, a Károlyi grófi család, Királyi Pál, Kopátsy József hercegprímás, Kunst József kalocsai érsek, La Grange asszony, Liszt Ferenc, Majláth György gróf, Nádasdy Ferenc váci püspök, a Pálffy grófi család, Pirker János egri érsek, Reményi Ede, Sarnassa József bíboros, Schumann Róbertné, Scitovszky hercegprímás. Elnökei voltak többek közt báró Eötvös József, gróf Zichy Géza. Igazgatói és tanárai sorában helyet foglaltak Mátray Gábor, Erney József, Thomka István, Gobbi Alajos, Kern Aurél, Szendy Árpád, Szabados Béla, Thern Károly, Hubay Jenő, Állaga Géza, Sztojanovits Jenő. A kiváló növendékek hosszú sorára nem terjeszkedem ki, mindössze néhányat említek: Hubay Jenőt, Kerner Istvánt, Szendy Árpádot, Káldy Gyulát, Gobbi Henriket, Poldini Edét, de folytathatnám a sort egéiszen Kerntler Jenőig, vagy éppen a mostani zenei élet legkiválóbb egyéniségeiig. Külön történelmi szerepet töltött be a Nemzeti Zenede a magyar zenekultúra megmagyarosítása érdekében. Ha visszagondolunk arra, hogy a múltban különösen a fúvószenekari tagok csaknem kivétel nélkül csehek voltak ós ezek pótlására egyedül a Nemzeti ' Zenede tette meg a szükséges lépéseket és egyedül neki köszönhető, hogy a cseh muzsikusokat lassan pótolni lehetett képzett, tanult magyar muzsikusokkal, akkor körülbelül jellemeztem azt a munkát, amelyet ezen a téren fejtett ki a Nemzeti Zenede. (Czermann Antal: Megszűnt a csehek monopóliuma!) A Nemzeti Zenede vagyonát, amely normális viszonyok közt elégséges lett volna az intézet fenntartására és fejlesztésére is, a világháború alatt, mint ahogyan igen számos esetben történt, hadikölcsönökbe fektették, úgyhogy a Nemzeti Zenede a háború végén ugyanarra a sorsra jutott, amelyre számos más intézményünk. A kormány a háború után átmenetileg állami kezelésbe vette a Nemzeti Zenedét és úgy látszott, hogy az ilyen formában fennmaradhat és ki tudja fejleszteni még azokat az ágazatokat is, amelyeknek kifejlesztésére szükség volna. Sajnos, alig néhány évi állami kezelés után ez megszűnt és a Nemzeti Zenedét visszaadták a fenntartó egyesületnek. Ma ez az egyesület a Nemzeti Zenedét nem tudván tovább fenntartani, természetesen ott áll, hogy a legnagyobb aggodalmakkal nézik ennek az érdemes, nagyhírű és sok tekintetben teljesen hézagot pótló intézménynek a sorsát. Mit jelentene az, ha a Nemzeti Zenede kénytelen lenne becsukni kapuit? Az érzelmi mozzanatokon kívül, amelyek maguk is végtelenül fájdalmasak, hiszen Liszt Ferenc egyik alapításának megszűnéséről volna szó, azt jeülése 1938 június 11-én, szombaton. 661 lentené, hogy megszűnnék a magyar középfokú zenei oktatás és a magyar zenekári tagoknak, tehát mondjuk a magyar középfokú muzsikának mindazok a tömegei, amelyek eddig olyan nagy sikerrel szorították vissza az idegen muzsikusokat, számukban megcsap[ pannának és helyüket ismét a nem túlságosan kívánatos külföldi muzsikusok foglalhatnák el. A legutóbbi időkben, különösen a zsidójavaslat tárgyalása óta a magyar közéletnek jóformán minden ágát megvizsgálták a zsidóság számaránya szempontjából. Azt hiszem, ebből a szempontból a magyar zenei élet volt az egyetlen, amely nem került vizsgálat alá. En sem akarok ebbe belemenni, csupán arra hívom fel a törvényhozás és a miniszter úr figyelmét, hogy a Budapesten működő magánzeneiskolák száma 84 és ebből zsidó iskola 76. (Propper Sándor: Ugylátszik, hajlamuk van a muzsikára! Nem? — Buchinger Manó: Minden rosszra kaphatók!) En ebből a számból mindössze annyit akarok megállapítani, hogy ha a Nemzeti Zenede megszüntetné a működését, akkor azok a növendékek is, akik még itt szerzik meg az oklevelüket, illetve zenei képzettségüket, ugyancsak ennek a 84 iskolának a növendéktáborát kellene, hogy szaporítsák és én nem hiszem, hogy akadna olyan túlzó, türelmetlen vagy harcos zsidó, aki maga is elismerné ennek helyességét. (Propper Sándor: A hangjegynek van vallása, nemzetisége?) Nem a vallásról van itt szó, hanem a magyar lélekről. (Buchinger Manó: „ Lehet eltréflizni a hegedűt? Szalonnával megkeniu, akkor mindjárt tréfli. Gyanta helyett szalonnával! — Derültség. — Propper Sándor: Akkor miért éneklik Dávid zsoltárait? Az is zsidó!) Nem akarok ennék a kérdésnek részletes taglalásába belemenni, (Buchinger Manc: Jó is lesz!) mert ihiszen nem ez volt felszólalásom célja: Felszólalásom célja mindössze áz volt, hogy felhívjam a miniszter úr figyelmet a Nemzeti Zenedének erre a szomorú helyzetére és tájékoztassam az ország közvéleményét arról, íhogy ez az egész kérdés évi 25.000 pengő támogatással megoldható. Nem szabad hiányoznia ennek a 25.000 pengőnek akkor, amikor Liszt Ferenc egyik legkedvesebb alkotásáról ós a magyar középfokú zeneoktatás egyetlen szervéről van szó. Arra kérem a miniszter urat, legyen különös gondja a Nemzeti Zenedére (Kun Béla: Helyes!) és bizonyos vagyok benne, hogy a miniszter úr, aki mint tudós, annakidején hősi küzdelmet vívott Magyarország földjének védelmében, utóbb pedig a magyar ifjúság sorai közé menve, a magyar jövő megmentéséért harcolt, tudja, micsoda érték, mekkora magyar kincs ez a Nemzeti Zenede, milyen jelentősége vau a magyar nemzeti kultúrában és meg fogja találni a niódot arra, hogy a Nemzeti Zenedét továbbra is fenntarthassák, sőt .ki is fejleszti] essék. Mivel a kormány és a miniszter úr működése iránt a legnagyobb bizalmat érzem, a költségvetést jelfogadóm. (Elénk helyeslés és \ taps a jobboldalon.} Elnök: Szólásra következik 1 ? Csíkvándi Ernő jegyző: Payr Hugó! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Következik? Csikvándi Ernő jegyző: Czirják Antal! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. 9i*
