Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-328
Az országgyűlés képviselőházának 328. iskolafelügyelők működését, mert képtelenség az, hogy az utcán lehessen egy gyermekből kivenni azt, hogy mit tud és egy-két ilyen gyermek kikérdezésével lehessen megállapítani azt, hogy a tanító hogyan tölti be az ő hivatását, hogyan végzi az ő munkáját. Ha a körzeti iskolafelügyelők ilyen módon fogják a jövőben i,s végezni munkájukat, akkor ez nem hasznára, de kárára lesz az egész tanításnak, mert a tanítók ilyen 'eljárás mellett inkább kedvüket veszítik, semhogy ambicionálják, hogy jobban és hatásosabban tanítsanak. A miniszter úr volt szíves említeni a párbérváltság kérdését is, amelyről azt mondotta, hogy ez esetleg leszállítandó, de neon törölhető el, mert hiszen feltétlenül szükséges, hogy minc den ember érezze, hogy ő nemesalk az állaimhoz, hanem valamely egyházhoz is tartozik. Helyes az' az álláspont, hogy tényleg minden polgár érezze azt, hogy ő nemcsak az államhoz, hanem egy egyházhoz is tartozik, tehát arról, hogy az egyházi adót, a párbért, általában az egyházi szölgáltatmányokat eltöröljék, nem is lehet beszélni, ezzel szemben azonban megismétlem azt az eddig minJdén (költségvetési tárgyalás alkalmával elmondott kérésemet, hogy méltóztassék már egyszer kézbe venni az egyházi adók és az egyházi szolgáltatmányok kérdéséneik rendezését. Olyan 'nagy eltérések, olyan nagy ellentéteik vannak ezen a téren, hogy azokat ikülönösen a falusi lakosság nem birja ki. Az egyik községben 25—30%-os egyházi adó van, a másik községben, a szomszédban 5—6%-os; az egyik községben a párbér 2 pengő, a másikban, a szomszédban 8 pengő ugyanolyan embereknél. Nem hiszem, hogy ha a kultuszminiszter úr az egyházak vezetőivel összeül és ezt a kérdést tárgyalás alá iveszi, nem lehetne legalább valami egységes irányvonalat megállapítani és arányossá tenni az egyházi adóztatást úgy az egyes községek, mint az egyes vallásfelekezetek között. Különösen rá kell mutatnom arra, hogy nagy különbségek -vannak a protestáns vallás fel ekezetüeik és a katolikusok egyházi adóztatása között, ami különösen vagyes vallású községekben rendkívül káros hatással van. Az egyházi adóztatással kapcsolatos a felekezeti iskolák fenntartásának költsége is, ami nagymértékben, és igen sok helyem hozzájárul ahhoz, hogy az egyházi aJd'ók rendkívül magasak és súlyosak. Az elemi oktatás és általában az oktatás tiszteletteljes véleményem szerint állami feladat, ez azonban nem jelenti aizit, hogy az egyházakat kikapcsoljuk, sőt — — mint azt a miniszter úr is mondta. — szükséges, hogy a legnagyobb mértékben igénybevegyük az egyházak közreműködését ennek az állami' feladatnak betöltésénél. "Ebben az esetben azonban arról kell gondoskodnunk, hogy a fele>kezeti iskolák fenntartása követlkeiztében elviselhetetlen terhek ne nehezedjenek az egyes községek lakosaira és száz- és síziáz községnek lakossága — bármiiven hitbuzgó legyen is és bármennyire ragaszkodjék i« vallásához — ne akarjon szabadulni felekezeti jellegű iskoláiától; most ugyanis megtörténik, hogv felajánlják az államnak, vegye át. és> nem törődnek tovább semmivel sem, mindezt azért mert a terhek elviselhetetlenül nagvok. Föltétlenül szükséges, hogy az egyházi adóztatással és ezzel kapcsolatban a felekezeti ielkolák fenntartásával a kormányzat és azi illető egyházi vezetők foglalkozzanak és egy bizonyos arányoisíKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 június 11-én, szombaton. 659 tást, igazságos rendszert vezessenek be, hogy. körülbelül egyforma terheket viseljenek ezen a címen az ország minden részében az ország polgárai. '' Itt meg kell említenem egy súlyos anomáliát. Amikor igen sok szegény, tisztán zsellérekből álló község 40, 60, sőt 100 százalékos pótadóval tartja fenn a maga felekezeti iskoláját, — bármilyen felekezeti iskola is az — ugyanakkor megtörténik most is, mint megtörtént a múltban, hogy uradalmak részére felállítanak állami iskolákat, olyan iskolákat, ahova kizárólag az uradalom cselédeinek 20—30 gyermeke jár és az uradalom nem visel semmi néven nevezendő költséget cselédei gyermekeinek oktatásánál, hanem azt teljes mértékben az állam fizeti. Ha tehát az államnak fedezete és költsége van arra, hogy elemi iskolákat létesítsen és tanítókat és oktatókat beállítson, akkor ezeknél elsősorban azt a szegény népet vegye figyelembe, amely amúgy is túl van terhelve, gondoljon arra, hogy ez ne terheltessék még tovább egyházi adókkal. Az elemi iskolákkal kapcsolatban bátor vagyok még a mélyen t. miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy az elemi iskolai tanítókat, akik már elvégezték a tanítóképzőt, nem lehet végleg és teljes mértékben elzárni az álláshoz jutás elől. Van ugyanis egy rendelkezés, hogy elsősorban a jeles és kitűnő végzettségű tanítókat alkalmazzák, s ez a rendelkezés már évek óta érvényben van. Vannak 5-—6—-8 éve végzett férfitanítók, akik, mert elégséges bizonyítványuk van, nem juthatnak álláshoz. A miniszter úr bejelentette, hogy a tanítóképző líceum bevezetésével a tanítók sorában a túltermelés meg fog szűnni. Ennek folytán, azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy azt a rendelkezést, amelyet a tanítókban való túltermelés következtében hoztak, most megszüntessék, vagyis szüntessék meg azt a rendelkezést, amely szerint nem lehetett kinevezni, mondjuk, gyöngébb végzettségű tanítókat tényleges tanítókká. Különösen a férfiakra vonatkozik ez, akik családot akarnak alapítani, akik igen nehéz körülmények között, nagy költségekkel végezték el a tanítóképzőt és most sehol sem tudnak elhelyezkedést találni. A tanítónők tekintetében talán lehetséges lesz, hogy őket egyrészt más pályákra átvezessék, — az óvónői és védőnői pályákra — közülök sokan férjhez is mennek, de a családalapításra hiva tott férfitanerők kivétel nélkül, fokozatosan neveztessenek ki aszerint, hogy iskoláikat mikor végezték el. Egyéb kérdést nem kívánok előadni, csak ismétlem azt, amit bevezető szavaimban is mondottam, hogy a költségvetést nem fogadom el. {Az elnöki székei vitéz Bobory György foglalja el.) I Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: vitéz Tóth András. Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik.Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Drozdy Győző. Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: vitéz Somogyváry 1 Gyula. 94