Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-328

Az országgyűlés képviselőházának 328. iskolafelügyelők működését, mert képtelenség az, hogy az utcán lehessen egy gyermekből ki­venni azt, hogy mit tud és egy-két ilyen gyer­mek kikérdezésével lehessen megállapítani azt, hogy a tanító hogyan tölti be az ő hivatását, hogyan végzi az ő munkáját. Ha a körzeti is­kolafelügyelők ilyen módon fogják a jövőben i,s végezni munkájukat, akkor ez nem hasznára, de kárára lesz az egész tanításnak, mert a tanítók ilyen 'eljárás mellett inkább kedvüket veszítik, semhogy ambicionálják, hogy jobban és hatásosabban tanítsanak. A miniszter úr volt szíves említeni a pár­bérváltság kérdését is, amelyről azt mondotta, hogy ez esetleg leszállítandó, de neon törölhető el, mert hiszen feltétlenül szükséges, hogy minc den ember érezze, hogy ő nemesalk az állaim­hoz, hanem valamely egyházhoz is tartozik. Helyes az' az álláspont, hogy tényleg minden polgár érezze azt, hogy ő nemcsak az állam­hoz, hanem egy egyházhoz is tartozik, tehát arról, hogy az egyházi adót, a párbért, általá­ban az egyházi szölgáltatmányokat eltöröljék, nem is lehet beszélni, ezzel szemben azonban megismétlem azt az eddig minJdén (költségve­tési tárgyalás alkalmával elmondott kérésemet, hogy méltóztassék már egyszer kézbe venni az egyházi adók és az egyházi szolgáltatmányok kérdéséneik rendezését. Olyan 'nagy eltérések, olyan nagy ellentéteik vannak ezen a téren, hogy azokat ikülönösen a falusi lakosság nem birja ki. Az egyik községben 25—30%-os egy­házi adó van, a másik községben, a szomszéd­ban 5—6%-os; az egyik községben a párbér 2 pengő, a másikban, a szomszédban 8 pengő ugyanolyan embereknél. Nem hiszem, hogy ha a kultuszminiszter úr az egyházak vezetőivel összeül és ezt a kérdést tárgyalás alá iveszi, nem lehetne legalább valami egységes irány­vonalat megállapítani és arányossá tenni az egyházi adóztatást úgy az egyes községek, mint az egyes vallásfelekezetek között. Különö­sen rá kell mutatnom arra, hogy nagy különb­ségek -vannak a protestáns vallás fel ekezetüeik és a katolikusok egyházi adóztatása között, ami különösen vagyes vallású községekben rendkívül káros hatással van. Az egyházi adóztatással kapcsolatos a fe­lekezeti iskolák fenntartásának költsége is, ami nagymértékben, és igen sok helyem hozzá­járul ahhoz, hogy az egyházi aJd'ók rendkívül magasak és súlyosak. Az elemi oktatás és ál­talában az oktatás tiszteletteljes véleményem szerint állami feladat, ez azonban nem jelenti aizit, hogy az egyházakat kikapcsoljuk, sőt — — mint azt a miniszter úr is mondta. — szüksé­ges, hogy a legnagyobb mértékben igénybeve­gyük az egyházak közreműködését ennek az állami' feladatnak betöltésénél. "Ebben az eset­ben azonban arról kell gondoskodnunk, hogy a fele>kezeti iskolák fenntartása követlkeiztében elviselhetetlen terhek ne nehezedjenek az egyes községek lakosaira és száz- és síziáz községnek lakossága — bármiiven hitbuzgó legyen is és bármennyire ragaszkodjék i« vallásához — ne akarjon szabadulni felekezeti jellegű iskoláiá­tól; most ugyanis megtörténik, hogv fel­ajánlják az államnak, vegye át. és> nem törőd­nek tovább semmivel sem, mindezt azért mert a terhek elviselhetetlenül nagvok. Föltétlenül szükséges, hogy az egyházi adóztatással és ez­zel kapcsolatban a felekezeti ielkolák fenntartá­sával a kormányzat és azi illető egyházi veze­tők foglalkozzanak és egy bizonyos arányoisí­KÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XIX. ülése 1938 június 11-én, szombaton. 659 tást, igazságos rendszert vezessenek be, hogy. körülbelül egyforma terheket viseljenek ezen a címen az ország minden részében az ország polgárai. '' Itt meg kell említenem egy súlyos anomá­liát. Amikor igen sok szegény, tisztán zsellé­rekből álló község 40, 60, sőt 100 százalékos pótadóval tartja fenn a maga felekezeti isko­láját, — bármilyen felekezeti iskola is az — ugyanakkor megtörténik most is, mint meg­történt a múltban, hogy uradalmak részére felállítanak állami iskolákat, olyan iskolákat, ahova kizárólag az uradalom cselédeinek 20—30 gyermeke jár és az uradalom nem visel semmi néven nevezendő költséget cselédei gyermekei­nek oktatásánál, hanem azt teljes mértékben az állam fizeti. Ha tehát az államnak fedezete és költsége van arra, hogy elemi iskolákat létesítsen és tanítókat és oktatókat beállítson, akkor ezeknél elsősorban azt a szegény népet vegye figyelembe, amely amúgy is túl van terhelve, gondoljon arra, hogy ez ne terhel­tessék még tovább egyházi adókkal. Az elemi iskolákkal kapcsolatban bátor vagyok még a mélyen t. miniszter úr figyel­mét felhívni arra, hogy az elemi iskolai taní­tókat, akik már elvégezték a tanítóképzőt, nem lehet végleg és teljes mértékben elzárni az álláshoz jutás elől. Van ugyanis egy rendelke­zés, hogy elsősorban a jeles és kitűnő végzett­ségű tanítókat alkalmazzák, s ez a rendelkezés már évek óta érvényben van. Vannak 5-—6—-8 éve végzett férfitanítók, akik, mert elégséges bizonyítványuk van, nem juthatnak álláshoz. A miniszter úr bejelentette, hogy a tanító­képző líceum bevezetésével a tanítók sorában a túltermelés meg fog szűnni. Ennek folytán, azt hiszem, elérkezett az ideje annak, hogy azt a rendelkezést, amelyet a tanítókban való túltermelés következtében hoztak, most meg­szüntessék, vagyis szüntessék meg azt a ren­delkezést, amely szerint nem lehetett kinevezni, mondjuk, gyöngébb végzettségű tanítókat tény­leges tanítókká. Különösen a férfiakra vonat­kozik ez, akik családot akarnak alapítani, akik igen nehéz körülmények között, nagy költsé­gekkel végezték el a tanítóképzőt és most sehol sem tudnak elhelyezkedést találni. A tanító­nők tekintetében talán lehetséges lesz, hogy őket egyrészt más pályákra átvezessék, — az óvónői és védőnői pályákra — közülök sokan férjhez is mennek, de a családalapításra hiva tott férfitanerők kivétel nélkül, fokozatosan neveztessenek ki aszerint, hogy iskoláikat mi­kor végezték el. Egyéb kérdést nem kívánok előadni, csak ismétlem azt, amit bevezető szavaimban is mondottam, hogy a költségvetést nem foga­dom el. {Az elnöki székei vitéz Bobory György foglalja el.) I Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: vitéz Tóth András. Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik.­Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Drozdy Győző. Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zése töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: vitéz Somogyváry 1 Gyula. 94

Next

/
Thumbnails
Contents