Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-328

w 650 Az országgyűlés képviselőházának 328 osíimáiljia a politikában!) ma pedig az autóval foglalkozik. En mind a báróim korosztályt megértem a hatások szempontjából, mert mind a három korosztályt ismerem. Megértve tehát a hatásokat, szeretettel fogok foglalkozni velük es szerelettel fogom az ellenszereket is alkalmazni a szülői szeretet formájában, amely szigorúsággá, egyes esetekben kemény, fenyítő szigorúsággá is válhatik, de mindig a szülői lélek gondoskodásából indulva ki. (Helyeslés,) iSokkal súlyosabban esik latba, hogyha az ifjúság vezetői, nevelői, tanítói, tanárai kapják meg az ilyen infekciókat, ha ők mutatnak olyan példát, amely az ifjúságot is félrevezeti és amely az ifjúságnak nem ad komoly és helyes irányt. Itt sem 'hiányzik belőlem a megértés. Egyrészt azért, mert az idők járásával neon állok értetlenül szemben, másrészt azért, mert a saját rendemről: a tanítóság és a tanárság rendjéről van szó. Ismerem a bajokat, ismerem a filozopter naivitását is és ismerem a feladatuknak — a mi feladatunknak — nemcsak a szépségeit, hanem a nehézségeit is. Mindazonáltal a pedagógusnál más mértékkel kell mérnem, mint másnál, mint az ifjúságnál ós úgy 'hiszem, nemcsak nekem, — aki az államot képviselem — hanem az egész államnak is másképpen kell a pedagógusnál mérnie, mint másnál. A miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében ezt mondotta (olvassa): »Nyomatékosan leszögezem mégegyszer: az a társadalmi rend, amely előttünk eszményként lebeg, a nemzet minden tagjának segítséget nyújt, de csak akkor, ha a kötelességét teljesíti és ez a kötelességteljesítés vonatkozik nagyra-kicsinyre egyaránt. Az a lelkiismereti kötelesség, aimely a nemzet minden egyes egyedére egyaránt hárul, a rendnek és fegyelemnek a megtartása és azoknak, akiket a sors a nemzet élére állított, első és legfőbb kötelességük, hogy ennek az állampolgári kötelezettségnek minden eszközzel érvényt szerezzenek.« Ezit nem magamra, a miniszterekre vonatkoztatva mondom, hanem a tanárságra. A pedagógust a sors a nemzet ifjúságának élére állította, a nemzet ifjúságának, tehát a nemzet legnagyobb kincsének őréül. Tessék ezt szem előtt tartani. (Helyeslés.) Egy perere sem szabad, hogy valaki magáról megfeledkezzék. Nemcsak a tanteremben, de a köz- és magánéletben is példát keil adni a pedagógusnak, (Helyeslés.) és nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kötelességteljesítésnek és a nevelési munkának legfőbb és legjobb módja — miint különben mindig és minden esetben — a példaadás. (Elénk helyeslés.) A tanárnak tminden cselekedetét tízszeresen jobban kell mérlegelnie', mint másnak, mert ő nemcsak maga ciselieksiziik, hamieim utána cselekszik azoknak az egész serege, akiknek gondozása rá van bízva és akiknek a még nem mindenben világos gondolkodását neki kell helyes irányba terelnie. Ha valaki ezek után a figyelmeztető szavaim és egyéb figyelmeztetések után is — mert bizonyos respiriumot kívántam adni — megfeledkeznék magáról és nem térne vissza feladatának komoly felismeréséhez^ és teljesítéséhez

1

, iákkor az illetőt rossz pedagógusnak fogom tartani és viselkedésében nemcsak ^ fegyelmi vétséget fogóik látná, hanem későbbi időkre is, mint rossz pedagógust leszek kénytelen tekinteni és kezelni. (Helyeslés.) Ez nem politikai, hanem pedagógiai kérdés. (Ügy van! ülése 1Ô38 június 11-én, szombaton. Ügy van!) és mint pedagógus, ezt a legnagyobb szigorúsággal kívánom kezelni. Ezenkívül azonban a sízülők is gondolják meg azt, hogy a gyermekeik előtt mit beszélnek. En miniszterségem negyedik napján öszszehívtam a tankerületi főigazgatókat és tanfelügyelőket és tőlük információt kértem arra, hogy ezek a dolgok az országban hogyan állanak. A legkülönbözőbb információkat kaptam. Az ország különböző részeiben különböző okok vannak- Néha egy helyi ok, egy-egy válásatás,' néha külső elemeknek a beszivárgása, — mint például a zsidóság beszivárgása Hajdú megyében és egyáltalában a keleti részeken, — néha láthatárokon túli hatások, mint Nyugaton, a fővárosban persze a nagyvárosok külön hatásai, szóval más és más hatások aeiok, 'amelyek ezeket előidézik. Isimét nem, lehet tehát generalizált kezelést adni. De a többek között voilt egészen különös információm is. Azt mondta tudniillik az egyik tankerületi főigazgató, hogy egyideig tudta a szülőkkel való érintkezés útján a tanítványok gondolkozását helyes irányban tartani, azonban a szülők politikai állásfoglalása, politikai magatartása és gondolkodása befolyással van az ifjúságra s az téríti eh azt az iskola munkájától és józan gondolkozásától. Ezzel én bizonyos mértékig elébenyultam a kérdésnek. Nem beszéltem az egyetemeknél az ösztöndíjakról. Szó volt az ösztöndíjakról a vita alatt is, szó volt a .bizottságbain is, ahol például Buchiniger képviselő úr azt is .előhozta, hogy a tehetséges munkásoknak _, akiknek művészi tehetségűik van* isziinitén adjunk ösztöndíjakat. Mindenkinek, 'aki tehetséges és arra való, szeretnék ösztöndíjat adni, de odaérkeztünk, hogy például a külföldi ösztöndíjak közül, amely ékből 1929/30-ban 148 volt, 1938-lban van 37 és egyharmad. Ezt az egyharmadot hangsúlyozóim, mert már ígyhairmadokkal mérjük az ösztöndíjakat éá ha hozzászámítom az úgynevezett csereösztöndíjakat, aimiilyenek 'most vannak Olasizországgal és más országokkal, — Németországgal, a svéd északi államiokkal — akkor 50 ós egyharmad az ösztöndíjak száma. Mint ösztöndíj tanácsi elnöknek, volt olyan esetem, hogy 25 ember közül a végén Öt miaradt angolországi ösztöndíjra, mind az öt olyan, hogy — triviális kifejezéssel élve — az ország még megnyalhatta volna az ujjiait, hogy öt ilyen fia akad erre az egy, illetve másfél ösztöndíjra. Az ösztöndíjakat természetesen, amint a gazdasági helyzet és az állaim, anyagi lehetőségei - javulnak,, ismét szaporítanunk kell, mert különben elveszítjük a kapcsolatot a külföldi tudcimiánnyal, nem tudjuk fiaink látókörét kiszélesíteni és csak egy szűk területre szorítkoznunk, ahová a külföldről csak; a címfeliratok kerülnek be, — de nem a dolgok lényege, tartalma és nagyobb, széleseibibköírű ismerete — már pedig headline-ekből nem lehat megélni és nem lehet országot építeni. Nagyon kérem a tmélyen^t. Házat (méltóztassék támogatni aiz ösztöndíjak kiépítésére irányuló törekvésemben. (Helyeslés.) Ez nemcsak a külföldi ösztöndíjakra, vonatkozik, mert nem akarok abba a hibába esni, imtimt annakidején a törvény imdofcolasa, amely a külföldi ösztönd íjaik fontosságát hangsúlyozta ki a belföldi ösztöndíjakkal szemben, szükség van belföldi ösztöndíjakra is. Ma már azonban ott tiartunk, hogy ezekkel egy másaik baj gyógyke-