Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-327

596 Az országgyűlés képviselőházának 32 a mértékben és abban az arányban, ahogyan azt az ő családi helyzetük megkívánja. Ezzel tulaj dánképpen a családi elvet fogadtuk el © szociális kérdés megoldásának alapjául, és ezzel sikerült az alkalmazotti és tulajdonosi kar között teljes harmóniát biztosítani. Ennek a pénztárnak alapja ugyanaz, ami a nyugdíj intézet felállításának forrása, a már említeti; törvény útján létesített gyógyszerészi jóléti alap. De hogy az az alap gyarapíttassék —> és ez a kérdésnek másik oldala — ehhez szükség voliti, hogy a gyógyszertárak gazdasági léte biztosíttassék, jogviszonyai szabályozhassanak. A minisztériummal, valamint a gyógyszerészi kar másik részével karöltve sikerült is megtalálni azokat a módozatokat, amelyek & gyógyszertáraknak először a vagyonértékét biztosítják, másodszioir pedig a gyógyszertárak jövedelmezősége tekintetében megfelelő biztosítékot szolgáltatnak. A gyógyszertárak vagy önértékét biztosítja azoknak átruházhatósága, jövedelmezőségét pedig az, hogy ne legyenek kitéve olyan konkur'renciámak, amelyet a iközérdek nem kíván. Ha az országban körülnézünk, azt látjuk, hoigy olyan infláció van a gyógyszertárak terén, amelyre semmi szükség nincs, s ennek oka az, hogy a régi törvény szerint bárki folyamodhatott gyógyszertárért bár'hova, viszont az új törvény tervezetben ezzel szemben a kautéla az, hogy a hatóság mutatja meg és jelöli meg azt a helyet, ahol az új gyógyszertárra szükség van, nem pedig az egyén, aki egyéni érdekei szerint vezetteti magát. Azuiílán a hatóság pályázatot; hirdessen, amelyben mindenki részt vehet. Gyógyszertári jogot csak az nyerjen el, aki a törvénytervezetben megállapított feltételeknek megfelel. Ezzel az volt a cél: elhárítani a protekcionizmust a gyógyszertári jogok adományozásánál, mert a protekció olyan nagymérvű volt, hogy annak a mindenkori belügyminiszterek alig tudtak ellenállni. Ilyen módon a verseny a gyógyszertárak között a közérdeknek megfelelően bizonyos határok közé lesz szorítva, és ezzel a gazdasági életben a helyük biztosítva lesz,, amivel egyszersmind a gyógyszerósizalkialmazotibak szociális érdekeinek megoldásához szükséges anyagi fedezetet is tudják a gyógyszertárak bizonyoisi mértékig szolgáltatni. Ebből az tűnik ki, hogy minden életpályán meg lehet találni a problémák békés megoldásának útját, ehhez azonban az kell, hogy a munkaadó és a munkavállaló értsék meg egymást, egymás érdekeit respektálják, ismerjék el és így azután, ha a megfelelő atmoszféra megvan, akkor a legnehezebb probléma is megoldáshoz juthat. T. Képviselőház! A belügyminiszter úrhoz most csak egy kérdést intézek e téma kapcsán. A belügyminiszter úr kijelentette, ' hogy a gyógyszerészet ügyével foglalkozni kíván és a gyógyszerészeti törvénytervezetet át kívánja tanulmányozni, mert hiszen ez nem az ő minisztersége alatt jött létre a minisztériumban. Arra kérem őt, hogy amint a tervezetet áttanulmányozta és magáévá tette, legyen olyan szíves azt az esetleges változtatásokkal a gyógyszerészi érdekeltségeknek rendelkezésére bocsátani és a gyógyszerészi érdekeltséggel megbeszélést folytatni, még mielőtt a javaslatot a törvényhozás elé terjesztené. Be is fejezem beszédemet, mégpedig azzal, hogy ennek az országnak a belügyi közigazgatás terén igen sok problémája van, de én a bel'. ülése 1938 június 10-én, pénteken. ügyminiszter úr iránt teljes bizalommal viseltetem, mert ő, amint látjuk, — de különben is erről tanúskodik az a négy esztendő, amelyet ő e minisztérium élén eltöltött, — tudatában van annak, hogy a közegészségügy ennek az országnak egyik legnagyobb fontosságú ügye és ő mindent meg fog tenni, amit neki az anyagiak megengednek. Benne az elhatározás és a jószándék nem hiányzik és ezért a költségvetést elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gaal Olivér jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Én a választójogi névjegyzék aktuális kérdésével óhajtok foglalkozni. (Helyeslés half elöl.) A választójogi névjegyzékeket újonnan fogják összeállítani. Az erre vonatkozó rendelet 23. §-a megmondja, hogy mikorra lesz ez érvényes. A rendelet szerint (olvassa): »A jelen rendelet alapján elkészült névjegyzék az 1939. évre érvényes«, tehát jövőre lesz érvényes, (Rassay Károly: Majd kipróbáljuk!) ennélfogva az előmunkálatokat úgy kellett beosztani, (Halljuk! Halljuk! half elől.) hogy még ebben az évben össze lehessen állítani ezt a névjegyzéket. Minthogy az utolsó aktusnak december 10-ig kell megtörténnie, t. i. a Közigazgatási Bíróságnak december 10-ig kell elintéznie a hozzá intézett panaszokat, ennélfogva ez alatt az idő alatt ke!l ezt a névjegyzéket úgy elkészíteni, hogy abban minden jogosult benne legyen, ugyanakkor nem szabad senki jogosulatlant oda beírni. (Ügy van! half elől.) Ez a probléma lényege. Most már az a kérdés, hogy erre nézve hogyan szólnak a szükséges rendelkezések es lehetséges-e azokat végrehajtani. Amint az ember a rendeletet átolvassa, azt a benyomást meríti belőle, hogy a rendelet tervezője ezt az általam előbb említett célt akarja elérni, hiszen elsősorban a községi elöljáróság, illetve a ' polgármester készít egy névjegyzéktervezetet, a kihagyottak felszólalhatnak a központi választmányhoz, a központi választmánytól pedig a közszemlére való kitétel után megvan adva a panaszjog a Közigazgatási Bírósághoz, tehát mindenki jogorvoslattal élhet és ha jogosult, bekerülhet a választói névjegyzékbe. Az első etap alkalmával azonban olyan eltérések történhetnek és olyan nehézségek merülhetnek fel, különösen Budapesten, amelyeknek leküzdése lehetetlennek látszik. (Lázár Imre: Vidéken még jobban!) A fővárosban is és úgy látszik a, vidéken is. Én csak arról beszélek t. képviselőtársam, amiről én magam közvetlenül tudok és amiről tájékoztathatom a képviselőházat is, amelynek tagjai e pillanatban nem túlnagy számban mutatják érdeklődésüket a problémák iránt. A névjegyzéktervezetek a vallomásszolgáltatások alapján készülnek. Ezekhez a vallomásszolgáltatásokhoz szükséges íveket kapják meg a választópolgárok. Június 19. és 21. között osztják szét ezeket az úgynevezett számlálólapokat. A hatósági közegek ezeket a kitöltött számlálólapokat június 27. és július 6. között szedik be. A számlálólapokon fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyeket a számlálólapok előírnak, tehát a választói jogosultság kellékeire vonatkozó adatokat, az életkort, az állampolgárságra vonatkozó adatokat, a helybenlakásra vonatkozó adatokat (Rassay Károly: És a végzettséget!) és a kulturális adatokat. Már most a törvény bizonyos vélelmeket állít fel. A törvény az állampolgárságra nézve felállítja azt a vélelmet, hogy a választói jogosultság szempont-