Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-327

Az országgyűlés hépviselöházánah 327. betegnek legalább 50 százalékban magának kell vállalnia a rizikót minden betegségben, még műtét esetén is. Hogy ez így van, talán legyen szabad idéznem az Igazságügyi Orvosi Tanács 1937. évi jelentését, amelyben megállapítja, hogy (olvassa): »Az utóbbi időben rendkívül megszaporodott az orvosi műhibáért indult polgári perek száma. A perek rosszhiszeműségére jellemző, hogy 107 eset közül a Tanács csak egyetlen esetben állapította meg az orvos hibáját. Olyanok is indítottak pert orvosok ellen, akik nekik köszönhették életüket, de szerintük egészségük helyreállítása nem sikerült olyan mértékben, mint azt várták.« Talán célozhatok a tegnapelőtt lezajlott szegedi tragédiára, amikor a beteg egyszerűen agyonlőtte a kezelő orvosát, dr. Incze Klára szegedi asszisztensnőt, pusztán abból a kétségtelenül téves és szomorú megállapításból, hogy nein akarta gyógyítani a szembaját, amely egyébként is gyógyíthatatlan volt. Mélyen t. Képviselőház! Az Oti-orvosok helyzetéről szóltam az előbb és szeretném még egyszer az igen t. ^belügyminiszter úr figyelmébe ajánlani azt a kérdést. A 'belügyminiszter úr a Oti. ügykezelését ikorábibi belügyminisztersége idejéből is nagyon jól ismeri és már sok intézkedést is tett abíban az irányban, hogy az Oti. be tudja tölteni azt a hivatásait, amelyre a törvény kötelezi. De az orvosok szempontjából is legyen szabad a figyelmét felhívnom arra, amit bizonyára tud, hogy a rendelőintézeti orvos 25 fillért kap egy rendelésért, a körzeti kezelő orvos pedig 30 fillért kap egy beteg meglátogatásáért. Olyan elenyésző kis összegek ezek, hogy ha ezért még becsületes, > tisztességes és rendes munkát is méltóztatik várni, akkor tulajdonképpen minden orvosnak olyan jellemes, kiváló embernek kell lennie, aki szegénységi fogadalommal megy az orvosi pályára. Talán meg lelhetne oldani az orvosok helyzetét azzal, hogy korpótlékot rendszeresítenek részükre; aki imár több ideje van az Oti. szolgálatában, annak a fizetése emelkedjék. Az állandósult túlórázást talán be lehetne venni a szerződésbe. Az orvos arra szerződik, hogy három órát rendel az Oti.-ban, és mégis minden áldott nap négyet rendel. Méltóztassék akkor a szerződését négy órára megállapítani, ha már az élet úgy hozta magával, hogy négy órát kell dolgoznia s ennek megfelelően állapítsák meg azt a minimális fizetést. Tessék a családi pótlékot rendszeresíteni. Ha már a kormányzat a családvédelmet politikájának egyik főtengelyévé tette, akkor méltóztassék a tisztviselő- és az Oti.-orvosok munkabérének megállapításánál a gyermekek számát is tekintetbe venni. Esetleg elismerést is várhat az az Otiorvos, aki űz esztendőn keresztül becsülettel, tisztességgel, olcsó tiszteletdíjért teljesítette hivatását, esetleg egy-egy elismerés juthatna a Társadalombiztosítóban alkalmazott orvosok számára. Mélyen t. Ház! Az egészségügyi szolgálatról szólva, felhívom az igen t. belügyminiszter úr figyelmét arra a problémára, amelyet előttem Péchy László képviselőtársam már szóvátett, a kórházi ágyak kérdésére, s arra, hogy több a beteg a vidéki kórházakban; mint amennyi az ágy. Felhívom a figyelmét arra, hogy az átalányozási rendszer, amelyet a szanálás idején állapítottak meg a kórházak részére, talán most, amikor túl vagyunk a szanáláson, már idejét múlta, s máskép lehetne megállapítani az átalányokat. Példának hozom fel az egyik budapesti klinikát, amelynek 200 ágya van, de csak 130 ágyra kap átalányt, vdülése 1938 június 10-én, pénteken. 575 szont csak 90 ágyat tart üzemben, mert azért a penaert, amit kap, csak 90 ágyon tudja ellátni a betegeket, 110 ágya pedig állandóan üresen all. ; Mélyen t Ház! Szóvá akarok most tenni a nepbetegseigek sorából egy kérdés*, a szívbetegségek kérdését. Az egyes betegségek intenzitásukban és halált okozásukban is évtizedek alatt lassú, szinte észrevétlen változást szenvednek. Pár évtizeddel ezelőtt? az egyes járványok, azután meg a tuberkulózis és a vérbaj voltak a legveszedelmesebb népbetegségek. Az orvosi tudomány előretörése folytán ezek a népbetegségek lassan elvesztették fenyegető jellegüket; az utóbbi évtizedek alatt már a tuberkulózis is a halálozásban legalább 70%-kai visszaesett, a szívbetegség azonban, mint haálozáisi ok 170°A-kal felemelkedett. Különösen a hadviseltek szíve az 50 észterdő körül igen gyakran felmondja a szolgálatot máról holnapra és egyre több azoknak az embereknek száma, akik munkabírásuk idején dőlnek ki a soriból. A szívbetegségeknél a teendő már járt úiij, amellyel a többi betegségek ellen felvette az állam a (harcot: gondozóknak, szívgondozóknak felállítása. Itt nagyon jó példával jár elől dr. Csordás Elemér székesfővárosi tisztifőorvos, aki már megszervezte az iskolákban a szívvizsgálatot. Különösen a fiatalságot kell íttől a betegségtől óvni, hiszen majdnem" renlelkezést kellene kiadni, hogy 20 éven alul és 30 éven felüli nem szabad sporitiolniok az emDereknek, mert annyira túlhajtják a sportot, hogy azt a szívük érzi meg. Egy pár év, vagy évtized múlva a kisportolt szív hirtelen megáll ÏS szávhalált okoz. Vannak szívspecialistáink, akik ebben a tárgyban dolgoznak és ezeket a kérdéseket a belügyminiszter úr ele tárják, víéltóizitassék majd adandó alkalommal foglalkozni ezekkel és mint népbetegséget tekinteni ái szívbetegséget is, amely megérett arra, hogy ényleg mint népbetegség ellen vegyük fel el<ene a harcot. Méltóztassék megengedni, hogy a népegészséggel • foglalkozva röviden a népélelnezési kérdést is szóvátegyem még. Az ember egészsége tulajdonképpen a táplálkozástól függ. Hogy egészségügyi vonatkozásban unit jelent a táplálkozás, azt az utolsó évtizedek tudományos munkája egyre nyilvánvalóbbá tfeszi. Igen értékes embereink vannak, akik kőül meg kéLl említenem a budapesti Tudomány3gyetem élettani professzorát, dr. Beznáik Alalárt és dr. Beznák Aladár n ét, akik ezt a kériést kidolgozva és ezt a népélelmezési problénát statisztikai adatokkal is alátámasztva már smertették. Tudomásom van arról is, hogy a Népszövetség Tanácsának kezdeményezésére a belügyminisztériumban felállítottak egy népSielmezési bizottságot, amelynek fontosságára ellemző, hogy annak elnökségét a belügyminiszter úr magának tartotta fenn, helyettes iJnöke Johan Béla államtitkár úr, soraiban 'jedig a hatóságok és meghívott szakértők egész serege van képviselve. így Szent-Györgyi Albert, világhírű egyetemi tanárunk és a Békésmegyében, a Tiszántúl helyi viszonylatokban jól ismert egyetemi tanáir, Mészáros Gábor, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Ezek és a többi szakemberek csendben mind azon dolgoznak, hogy a néptáplálkozás tudonányos vizsgálatával új fegyvert adjanak a latalom kezébe, hogy az a népet egészségesebbé, erősehbé és hosszabb életűvé tudja tenni. Beznák Aladár statisztikája szerint Euró-