Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

Az országgyűlés képviselőházának 326. mindenkorra elvegyék a földigénylők kedvét mindenféle földbirtokreformtól. Ez tényleg így van. Ha megnézzük, hogy milyen földeket kaptak a szegény kisemberek és milyen helyeken juttatták részükre a kis parcellákat, akkor meg kell állapítanunk, hogy ezeket leginkább távol a községtől és olyan helyén jelölték ki, ahol a mezőgazdasági művelés nehézségekbe ütközik. Ezenkívül a földek árát is úgy igyekeztek megállapítani, hogy a kisember semmi körülmények között ne legyen képes megfizetni a törlesztési részleteket. Ilyen szerencsétlen telepítés és földhözjuttatás történt 1929-ben Hartamiklán a gróf Vigyázó-féle birtokkal kapcsolatban, amikor 140 holdat juttattak az akasztói földigénylőknek 425 pengős holdankinti árral. Ez olyan magas ár, amelyet ezek a földigénylők semmi körülmények között nem tudnak megfizetni, hiszen évenkint 40.80 pengőt kellene törleszteniök egy hold után, amikor pedig a juttatott ingatlanok legnagyobb része szikes legelő, illetve V. és VI. osztályú szántóföld. Feltétlenül felül kell tehát vizsgálni az ilyen szerencsétlen telepítéseket és olyan megváltási árat kell megállapítani ezekkel a földekkel kapcsolatban, amelyet a földigénylők minden körülmények között meg tudnak fizetni. Ha ezek a földek nem telepítés és földhöz juttatás útján kerültek volna az általam most említett földigénylők birtokába, hanem szabadkézből, akkor az áruk semmi esetre sem lett volna több holdankint 80 vagy 100 pengőnél, a telepítés során azonban 425 pengőben állapították meg ezeknek a földeknek az árát. Még a Darányi-kormány idejében felemlítettem, mint telepítésre alkalmas területet azt a homoktengert, amely Kecskeméttől délre fekszik; a miniszter úr meg is ragadta az alkalmat és telepítést kezdeményezett ezen a területen. Ennek folyamán Bocsa községben öszszevásároltak 80 hold földet és ebből 180 parcellát alakítottak. Ez a terület azonban, amelyet Összevásároltak, rossz, buckás homokterület, 8—10 méter magas buckák és 10—15 méteres mélységek vannak ezen a homoktengeren és a nép nagyon találóan jellemezte ennek a területnek értéktelenségét azzal, hogy tetőhegyesnek nevezte el. Ezt a 80 parcellát azután, amikor az ország minden részéből összeverbúváilták a földigénylőket, négyszögölenkint 32 filléres áron adták el és ezer pengő építési segélyt adtak a telepeseknek. Mielőtt azonban a telepítést megkezdték, eljöttek hozzám egyesek és felhívták a figyelmemet arra. hogy ez a terület teljesen alkalmatlan telepítési célokra, annál is inkább, mert tí5;en a területen sern utat, sem kutat nem lehet építeni. A minisztériumból azonban kiküldtek egy bizottságot, amely ezt a területet is alkalmasnak mondotta telepítés céljára, holott ettől a területtől 200 lépésnyire, az országút mellett van a községháza és a községháza környéke lett volna megfelelő terület a község létesítésére. Erről a telepítésről tehát, 'amelyről a múlt esztendőben dicshimnuszokat zengtek az újságok és azt írták, hogy nagyszerűen sikerült, meg kell állapítanunk, hotgy teljes sikertelenséggel végződött- Ha tehát a jövőben akármilyen telepítési aíkció fog megindulni a földmívelésügyi minisztérium részéről, akkor mindenesetre meg kell hallgatni azokat a helybeli közigazgatási tényezőket is, akik ismerik az ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 557 adott körülményeket és ne innen Pestről igyekezzenek telepítést eszközölni, esetleg teljesen ismeretlen helyen, olyan helyen, ahol nem tudják megállapítani, milyen körülmények között tudnak a földhözjuttatottak megélni. A tagosítás szintén igen fontos a termelés szempontjából is. A tagosításnak az országgal való megkedveltetése céljából szükség volna aizioknak az összegeiknek a felemelése, amelyeket erre a oélre megállapítottak. Ezek az öszS'zegek túlságosan alacsonyak: ós tekintettel arra,- hogy amióta a rendelet megjelent, a termény ára felemelkedett, a fuvarbér is sokkalmagasabb, feltétlenül szükség volna arra, hogy a tagosítási egységárak legalább 3—4 pengővel felemeltessenek, mert az alacsony egységárak akadályozzak a tagosítás gyors lebonyolítását. Azokon a helyeken pedig, ahol hajlandók a községek többletköltséget viselni, soronkívül kell elintézni a tagosítást, mert sokszor előfordul, hogy éppen a rendelkezésire bocsátott összegeknek ki nem utalása miatt rossa időben fejeződnek be a tagosítási munkálatok és e miatt a tagosítást szenvedő gazdák néha holdainikint 30—40 pengő kárt szenvednek. Ezzel kapcsolatban felhozom Szerénáié községnek kérelmét, 'amelyet legutóbb intézett a földmívelésügyi miniszter úrhoz, amelyben kérték a tagosítási díj felemelését. Az* érdekelt igaradák teljes összegben magukra vállalják az összeg (megfizetését, illetőleg abban az esetben, ha soronkívül elintézik a tagosítást, az előlegezett költséget öt éven belül megfizetni hajlandók. Kéreim a miniszter urat, szíveskedjék megvizsgálni a szeremlei gaízidálk kérését és méltóztassék sürgősen intézkedni, hogy legkésőbb október hónapban a gazdák már tagosított ibirtokirészük birtokába kerüljenelk. Elnök: Szólásra következik 1? Csikvándi Ernő jegyző: Farkas István! Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Ház! Ennél a pontnál fel kell említenem néhány olyan szempontot, amelyre a Házban nem tértek ki a képviselők, de nem tért ki a miniszter úr sem. A minisz ter úr nevezetesen részletesen^ — lehet mondani messzemenően is — beszélt a földbirtokpolitikáról, de hozzátette, hogy amennyiben a körülmények, az adottságok, az élet, a pénzviszonyok megengedik, addig mehet el. Szó esett a kisbérleti rendszerről, amely nagyon fontos ' problémája a földibirtokpolitikának, ellenben nem esett szó a földbérlő szövetkezetekről, holott kisbérleteket nem is lehet másképpen elgondolni, mint tisztán földbirtokbérlő szövetkezetek útján. Ezek nagyszerűen beváltak Dániában és más országokban. Hozzájuttatják a földmívelő népesség egyrészét ahhoz, hogy maga tervszerűen művelhesse meg a földet. Ha megnézzük a kubikos munkásokat s azokat a mezőgazdasági munkásokat, akik bekerülnek a városokba bizonyos egyetemes munkák végzésére, láthatjuk, milyen célszerűen, helyesen, okosan, milyen hozzáértéssel és nagy gyakorlattal végzik munkájukat. Az egyes kisbérlő maga csak kicsiny ember, de egy bérlő szövetkezet már több embert foglal magában és elvégezhet olyan munkát, teremthet olyan feltételeket, amelyek sok szegény embert hozzájuttatnak ahhoz, hogy a földből megéljen. A miniszter úr azt mondta, hogy a föld minél több mav 79*