Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

Az országgyűlés képviselőházának 326. mindenkorra elvegyék a földigénylők kedvét mindenféle földbirtokreformtól. Ez tényleg így van. Ha megnézzük, hogy milyen földeket kap­tak a szegény kisemberek és milyen helyeken juttatták részükre a kis parcellákat, akkor meg kell állapítanunk, hogy ezeket leginkább távol a községtől és olyan helyén jelölték ki, ahol a mezőgazdasági művelés nehézségekbe ütközik. Ezenkívül a földek árát is úgy igye­keztek megállapítani, hogy a kisember semmi körülmények között ne legyen képes megfizetni a törlesztési részleteket. Ilyen szerencsétlen telepítés és földhözjut­tatás történt 1929-ben Hartamiklán a gróf Vi­gyázó-féle birtokkal kapcsolatban, amikor 140 holdat juttattak az akasztói földigénylőknek 425 pengős holdankinti árral. Ez olyan magas ár, amelyet ezek a földigénylők semmi körül­mények között nem tudnak megfizetni, hiszen évenkint 40.80 pengőt kellene törleszteniök egy hold után, amikor pedig a juttatott ingat­lanok legnagyobb része szikes legelő, illetve V. és VI. osztályú szántóföld. Feltétlenül felül kell tehát vizsgálni az ilyen szerencsétlen tele­pítéseket és olyan megváltási árat kell meg­állapítani ezekkel a földekkel kapcsolatban, amelyet a földigénylők minden körülmények között meg tudnak fizetni. Ha ezek a földek nem telepítés és földhöz juttatás útján kerül­tek volna az általam most említett földigény­lők birtokába, hanem szabadkézből, akkor az áruk semmi esetre sem lett volna több holdan­kint 80 vagy 100 pengőnél, a telepítés során azonban 425 pengőben állapították meg ezek­nek a földeknek az árát. Még a Darányi-kormány idejében felem­lítettem, mint telepítésre alkalmas területet azt a homoktengert, amely Kecskeméttől délre fekszik; a miniszter úr meg is ragadta az al­kalmat és telepítést kezdeményezett ezen a te­rületen. Ennek folyamán Bocsa községben ösz­szevásároltak 80 hold földet és ebből 180 par­cellát alakítottak. Ez a terület azonban, ame­lyet Összevásároltak, rossz, buckás homokterü­let, 8—10 méter magas buckák és 10—15 méte­res mélységek vannak ezen a homoktengeren és a nép nagyon találóan jellemezte ennek a területnek értéktelenségét azzal, hogy tető­hegyesnek nevezte el. Ezt a 80 parcellát azután, amikor az ország minden részéből összeverbú­váilták a földigénylőket, négyszögölenkint 32 filléres áron adták el és ezer pengő építési segélyt adtak a telepeseknek. Mielőtt azonban a telepítést megkezdték, eljöttek hozzám egyesek és felhívták a figyel­memet arra. hogy ez a terület teljesen alkalmat­lan telepítési célokra, annál is inkább, mert tí5;en a területen sern utat, sem kutat nem lehet építeni. A minisztériumból azonban kiküldtek egy bizottságot, amely ezt a területet is alkal­masnak mondotta telepítés céljára, holott ettől a területtől 200 lépésnyire, az országút mellett van a községháza és a községháza kör­nyéke lett volna megfelelő terület a község létesítésére. Erről a telepítésről tehát, 'amelyről a múlt esztendőben dicshimnuszokat zengtek az újsá­gok és azt írták, hogy nagyszerűen sikerült, meg kell állapítanunk, hotgy teljes sikertelen­séggel végződött- Ha tehát a jövőben akár­milyen telepítési aíkció fog megindulni a föld­mívelésügyi minisztérium részéről, akkor min­denesetre meg kell hallgatni azokat a helybeli közigazgatási tényezőket is, akik ismerik az ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 557 adott körülményeket és ne innen Pestről igye­kezzenek telepítést eszközölni, esetleg teljesen ismeretlen helyen, olyan helyen, ahol nem tud­ják megállapítani, milyen körülmények között tudnak a földhözjuttatottak megélni. A tagosítás szintén igen fontos a termelés szempontjából is. A tagosításnak az ország­gal való megkedveltetése céljából szükség volna aizioknak az összegeiknek a felemelése, amelye­ket erre a oélre megállapítottak. Ezek az ösz­S'zegek túlságosan alacsonyak: ós tekintettel arra,- hogy amióta a rendelet megjelent, a ter­mény ára felemelkedett, a fuvarbér is sokkal­magasabb, feltétlenül szükség volna arra, hogy a tagosítási egységárak legalább 3—4 pengővel felemeltessenek, mert az alacsony egységárak akadályozzak a tagosítás gyors lebonyolítását. Azokon a helyeken pedig, ahol hajlandók a községek többletköltséget viselni, soronkívül kell elintézni a tagosítást, mert sok­szor előfordul, hogy éppen a rendelkezésire bocsátott összegeknek ki nem utalása miatt rossa időben fejeződnek be a tagosítási mun­kálatok és e miatt a tagosítást szenvedő gazdák néha holdainikint 30—40 pengő kárt szenvednek. Ezzel kapcsolatban felhozom Sze­rénáié községnek kérelmét, 'amelyet legutóbb intézett a földmívelésügyi miniszter úrhoz, amelyben kérték a tagosítási díj felemelését. Az* érdekelt igaradák teljes összegben magukra vállalják az összeg (megfizetését, illetőleg abban az esetben, ha soronkívül elintézik a tagosí­tást, az előlegezett költséget öt éven belül meg­fizetni hajlandók. Kéreim a miniszter urat, szíveskedjék meg­vizsgálni a szeremlei gaízidálk kérését és mél­tóztassék sürgősen intézkedni, hogy legkésőbb október hónapban a gazdák már tagosított ibir­tokirészük birtokába kerüljenelk. Elnök: Szólásra következik 1? Csikvándi Ernő jegyző: Farkas István! Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Ház! Ennél a pontnál fel kell említenem néhány olyan szempontot, amelyre a Házban nem tértek ki a képviselők, de nem tért ki a miniszter úr sem. A minisz ter úr nevezetesen részletesen^ — lehet mon­dani messzemenően is — beszélt a földbirtok­politikáról, de hozzátette, hogy amennyiben a körülmények, az adottságok, az élet, a pénz­viszonyok megengedik, addig mehet el. Szó esett a kisbérleti rendszerről, amely nagyon fontos ' problémája a földibirtokpolitikának, ellenben nem esett szó a földbérlő szövetkeze­tekről, holott kisbérleteket nem is lehet más­képpen elgondolni, mint tisztán földbirtok­bérlő szövetkezetek útján. Ezek nagyszerűen beváltak Dániában és más országokban. Hozzájuttatják a földmívelő népesség egy­részét ahhoz, hogy maga tervszerűen művel­hesse meg a földet. Ha megnézzük a kubikos munkásokat s azokat a mezőgazdasági mun­kásokat, akik bekerülnek a városokba bizo­nyos egyetemes munkák végzésére, láthatjuk, milyen célszerűen, helyesen, okosan, milyen hozzáértéssel és nagy gyakorlattal végzik munkájukat. Az egyes kisbérlő maga csak ki­csiny ember, de egy bérlő szövetkezet már több embert foglal magában és elvégezhet olyan munkát, teremthet olyan feltételeket, amelyek sok szegény embert hozzájuttatnak ahhoz, hogy a földből megéljen. A miniszter úr azt mondta, hogy a föld minél több ma­v 79*

Next

/
Thumbnails
Contents