Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

558 Az országgyűlés képviselőházának 326, gyárnak nyújtson megélhetést. Nagyon helyes szempont, maradjunk tehát ennél. A mezőgazdasági szövetség teremtette meg még a háború előtt a földbérlő szövetkezeteket, ezek a szövetkezetek azonban összezsugorodtak, kisebbek lettek, úgyhogy a legutóbbi évtizedben egészen elsorvadtak, holott ezeket fejleszteni kellene. Az egyik szakértő, Kerék Mihály rámutat, de mások is rámutatnak, akik a földbirtok művelésének, a föld megoszlásának kérdéseivel tervszerűen foglalkoznak, arra, hogy itt szervezeti hibáról van szó. Ez a szervezeti hiba abban áll, hogy tulajdonképpen ilyen szövetkezetek ma már nincsenek is, hanem az Okh. kebelében alakulnak csoportok és úgylátszik, az Okh. nem ad pénzt ilyen szövetkezetek termelésének a folytatására, megszervezésére és keresztülvitelére. Ebben a költségvetésben nincs szó erről. Arra hívom fel a t. Ház és a földmívelésügyi minisztérium figyelmét, tessék ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni. Vegyék ki a földbérlő szövetkezetek ügyét az Okh. hatásköréből, hozzák át teljesen a földmívelésügyi minisztérium hatáskörébe és a minisztérium a jövő esztendőben állítson be egy nagyobb összeget arra a célra, hogy a földbérlő szövetkezeteket életrehívja és működésüket elősegítse. Ez fontos szempont, mert ez az egyetlen lehetősége annak, hogy a szegény földnélküli embereknek, akik dolgozni tudnának és dolgozni szeretnének, akik földmunkából akarnának megélni, megélhetést szerezzünk. Erre hívom fel a földmívelésügyi kormányzat figyelmét és arra kérem, hogy a jövő évben hajtsa ezt végre. Elnök: Szólásra következik % Csikvándi Ernő jegyző: Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! Ennél a cíimnél bátor vagyok két körülményre felhívni a földmíveiésügyii (kormány figyelőmét. Az együk az, hogy :aiz elő vásárlási jog gyakorlásánál a minisztérium, nagyobb köirülteíkiinltést tanúsítson, ominiti amilyet eddig tanúsított. Eddáig nagyon gyakran előfordult, hogy az elővásárlások valósággal jótékonysági alapon történtek. Nem azit 'nézték, hoigy az elővásárlásnál mennyire moadítják elő alz ország közgazdaságát, hoigy esetleg megmentenek egy jó gazdálkodót, hanem Budapest közvetlen környékén olyan embereknél hajtottak végre elővásárlást, akik földuiűveléssel egyáltalában nem foglalkoznak, hauemi házuk, kertjük van, de mert a minisztériumiba szaladtak elővásárlási jogért és kitűnő protektorokaítl kaptak, mégis részesültek ennek előnyében. Az én véleményem az, hogy az elő vásárlási jogot ott kell gyakorolni, ahol egy érdemes gazdát meg lehet menteni a pusztulástól, ahol saját hibáján kívül került hajba az a gazda és az ő bukása, birtokának elárverezése neimlcísiak az ő, hanem családijának is a nyomorúságát fokozná. Semmi esetre sem lehet azonban az elővásárlás jótékonyság, különösen olyamokkal szemben, nem, akik arra nem érdemesek, akik úgy sem tudják megtartani! azt, aimlit kaptak és akik legtöbbször a &aját hibájukból esitefc bele ebibe a bajba. Nagyon' kérem tehát a földtmívelésügyi kormányt arra, hogy az elővásárlás gyakorlásánál nagyobb köirültekintéssel dolgozzanak, mint eddig. Másik kérésem atzzal kapcsolatos, hogy a ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. telepítési törvény végrehajtása csak igen lassan halad előre. Ma örömmel hallottam a miniszter úrtól azt a kijelentést: treimiéli, hogy a jövőben a telepítés gyorsabb tempóiban fog törtónlni. Eddig lassain ímentek a dolgok, különösen a nyugati 4iatárszélen mentek lassan, pedig ott éppen eléggé rendelkezésire állanak az eladósodott, rossz gazdák feladó birtokai. Fonítos volna a nyugati határszélein magyar lakosságot letelepíteni és még ha meni is állana kellő földbirtok •rendelkezésrie, ,akkor is minidéinek előtt az lonszág nyugati határszélén kellene magyar telepeseket letelepíteni és ott lehetővé ternnii, hogy gyökeret verjenek és ott ne osiak a igazdiaságot, hanem a magyarságot is erősítsék. Ezzel szeimlben azt látjuk, hogy itt bizony nagyon lassan történnek a dolgok és pedig mem az eljáró közegek hibájából, — ezt előre ki kell jelentenem — hanem azért-, mart az államnak nincsen pénze ilyen dolgokra, lami azután az érdekelteknek 'igen súlyos kárt okoz. Legyen szabad e tekintetben felemlítenem a gróf Wenckheim Pál-féle birtok parcellázási, illetőleg telepítési ügyét- Méltóztatnak talán tudni» hogy Lábény község határában a földmiívelésügyi kormány nagyobb telepítési akciót foganatosított; megvette gróf Wenckheim Pál egyik birtoikrésizét, felparcellázífcatta és 'ezeket a parcellákat odaadta 'részben a Vitézi Szék tagjainak, részben másoknak is. Ezeket már birtokba is helyezték. Miközben ez a művelet folyt, nem, tudom, kinek a hibájából, — valószínűnek tartam, hogy a gazdasága felügyelő vagy a községi elöljáróság hibájából — kihirdették, hogy még egy nagyobb birtoktestet fog a minisztérium 'megvásárolni és erne elő lehet jegyezni. A környékbeli községek magyarjai eladták a malackájukat, eladták a még nélkülöizíhető íbútorukat és igyekeztek a képzeletbeli vételár 35%-át letétbe helyezni. Ezek közül a szegény emberek közül nagyon sokan, az utolsó kis jószágukat adták el, csakhogy összehozzák a szükséges Összeget és azt a köiziségi elöljáróságnál letétbe helyezzék. Most letétbe van helyezve 17-000 pengő, olyan emberek 17-000 pengője, akik közül igen soknak ma miég betevő falatja sincs- Ezek a szerencsétlen emberek várták, hogy miután letették az előrelátható vételár 35%-át, majd ott is megindul a parcellázás, őket birtokba helyezik és még az idei gazdasági esztendőben munkájukkal valamit ' fognak tudni termelni és; valamiképpen, fenn tudják tartani magúikat. Legnagyobb meglepetésükre a községi jegyző most azt mondja, botgy egyelőre parcellázás nem történik, de a pénzt senki: se vegye ki, mert az, aki a pénzét kiveszi, a későbbi paircelláizásnál elveszti az igényét. A községi elöljáróságnál fekisaik tehát 17.000 pengő! Mégegyszer hangsúlyozom: olyan emberek 17-000 pengője, akiknek mia a betevő falatjuk is alig van meg; s ezek az emberek munkában is alig tudnak elhelyezkedni, mert azon a környéken munkaalkalom neim igen van, a földnek nem tudnak a birtokába jutni és ha a pénzt kiveszik az elöljáróságtól, akkor elvesztik a későbbi parcellázásira a jogukatUtánajárván a dolognak, megállapítottam azt, hogy a földmívelésügyi minisztériumi ebben neimi hibás, mert nem történt más, (mint az, hogy a jegyző, valószínűleg a gazdasági felügyelő tanácsára hirdette ki, hogy újabb parcellázás lesz, a nélkül, hogy a földmávelés-