Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

558 Az országgyűlés képviselőházának 326, gyárnak nyújtson megélhetést. Nagyon he­lyes szempont, maradjunk tehát ennél. A mezőgazdasági szövetség teremtette meg még a háború előtt a földbérlő szövetkezete­ket, ezek a szövetkezetek azonban összezsugo­rodtak, kisebbek lettek, úgyhogy a legutóbbi évtizedben egészen elsorvadtak, holott ezeket fejleszteni kellene. Az egyik szakértő, Kerék Mihály rámutat, de mások is rámutatnak, akik a földbirtok művelésének, a föld megoszlásá­nak kérdéseivel tervszerűen foglalkoznak, arra, hogy itt szervezeti hibáról van szó. Ez a szervezeti hiba abban áll, hogy tulajdonkép­pen ilyen szövetkezetek ma már nincsenek is, hanem az Okh. kebelében alakulnak csoportok és úgylátszik, az Okh. nem ad pénzt ilyen szö­vetkezetek termelésének a folytatására, meg­szervezésére és keresztülvitelére. Ebben a költ­ségvetésben nincs szó erről. Arra hívom fel a t. Ház és a földmívelésügyi minisztérium fi­gyelmét, tessék ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni. Vegyék ki a földbérlő szövetkeze­tek ügyét az Okh. hatásköréből, hozzák át tel­jesen a földmívelésügyi minisztérium hatás­körébe és a minisztérium a jövő esztendőben állítson be egy nagyobb összeget arra a célra, hogy a földbérlő szövetkezeteket életrehívja és működésüket elősegítse. Ez fontos szem­pont, mert ez az egyetlen lehetősége annak, hogy a szegény földnélküli embereknek, akik dolgozni tudnának és dolgozni szeretnének, akik földmunkából akarnának megélni, meg­élhetést szerezzünk. Erre hívom fel a földmívelésügyi kor­mányzat figyelmét és arra kérem, hogy a jövő évben hajtsa ezt végre. Elnök: Szólásra következik % Csikvándi Ernő jegyző: Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. Malasits Géza: T. Képviselőház! Ennél a cíimnél bátor vagyok két körülményre felhívni a földmíveiésügyii (kormány figyelőmét. Az együk az, hogy :aiz elő vásárlási jog gya­korlásánál a minisztérium, nagyobb köirülte­íkiinltést tanúsítson, ominiti amilyet eddig tanúsí­tott. Eddáig nagyon gyakran előfordult, hogy az elővásárlások valósággal jótékonysági ala­pon történtek. Nem azit 'nézték, hoigy az elővá­sárlásnál mennyire moadítják elő alz ország közgazdaságát, hoigy esetleg megmentenek egy jó gazdálkodót, hanem Budapest közvetlen kör­nyékén olyan embereknél hajtottak végre elő­vásárlást, akik földuiűveléssel egyáltalában nem foglalkoznak, hauemi házuk, kertjük van, de mert a minisztériumiba szaladtak elővásár­lási jogért és kitűnő protektorokaítl kaptak, mégis részesültek ennek előnyében. Az én véle­ményem az, hogy az elő vásárlási jogot ott kell gyakorolni, ahol egy érdemes gazdát meg lehet menteni a pusztulástól, ahol saját hibáján kí­vül került hajba az a gazda és az ő bukása, bir­tokának elárverezése neimlcísiak az ő, hanem csa­ládijának is a nyomorúságát fokozná. Semmi esetre sem lehet azonban az elővásárlás jóté­konyság, különösen olyamokkal szemben, nem, akik arra nem érdemesek, akik úgy sem tudják megtartani! azt, aimlit kaptak és akik legtöbbször a &aját hibájukból esitefc bele ebibe a bajba. Na­gyon' kérem tehát a földtmívelésügyi kor­mányt arra, hogy az elővásárlás gyakorlásánál nagyobb köirültekintéssel dolgozzanak, mint eddig. Másik kérésem atzzal kapcsolatos, hogy a ülése 1938 június 9-én, csütörtökön. telepítési törvény végrehajtása csak igen las­san halad előre. Ma örömmel hallottam a mi­niszter úrtól azt a kijelentést: treimiéli, hogy a jövőben a telepítés gyorsabb tempóiban fog törtónlni. Eddig lassain ímentek a dolgok, külö­nösen a nyugati 4iatárszélen mentek lassan, pedig ott éppen eléggé rendelkezésire állanak az eladósodott, rossz gazdák feladó birtokai. Fonítos volna a nyugati határszélein magyar lakosságot letelepíteni és még ha meni is ál­lana kellő földbirtok •rendelkezésrie, ,akkor is minidéinek előtt az lonszág nyugati határszélén kellene magyar telepeseket letelepíteni és ott lehetővé ternnii, hogy gyökeret verjenek és ott ne osiak a igazdiaságot, hanem a magyarságot is erősítsék. Ezzel szeimlben azt látjuk, hogy itt bizony nagyon lassan történnek a dolgok és pedig mem az eljáró közegek hibájából, — ezt előre ki kell jelentenem — hanem azért-, mart az államnak nincsen pénze ilyen dolgokra, lami azután az érdekelteknek 'igen súlyos kárt okoz. Legyen szabad e tekintetben felemlítenem a gróf Wenckheim Pál-féle birtok parcellázási, illetőleg telepítési ügyét- Méltóztatnak talán tudni» hogy Lábény község határában a föld­miívelésügyi kormány nagyobb telepítési ak­ciót foganatosított; megvette gróf Wenckheim Pál egyik birtoikrésizét, felparcellázífcatta és 'eze­ket a parcellákat odaadta 'részben a Vitézi Szék tagjainak, részben másoknak is. Ezeket már birtokba is helyezték. Miközben ez a művelet folyt, nem, tudom, kinek a hibájából, — való­színűnek tartam, hogy a gazdasága felügyelő vagy a községi elöljáróság hibájából — kihir­dették, hogy még egy nagyobb birtoktestet fog a minisztérium 'megvásárolni és erne elő lehet jegyezni. A környékbeli községek magyarjai eladták a malackájukat, eladták a még nélkü­löizíhető íbútorukat és igyekeztek a képzeletbeli vételár 35%-át letétbe helyezni. Ezek közül a szegény emberek közül nagyon sokan, az utolsó kis jószágukat adták el, csakhogy összehozzák a szükséges Összeget és azt a köiziségi elöljáró­ságnál letétbe helyezzék. Most letétbe van he­lyezve 17-000 pengő, olyan emberek 17-000 pen­gője, akik közül igen soknak ma miég betevő falatja sincs- Ezek a szerencsétlen emberek várták, hogy miután letették az előrelátható vételár 35%-át, majd ott is megindul a parcel­lázás, őket birtokba helyezik és még az idei gazdasági esztendőben munkájukkal valamit ' fognak tudni termelni és; valamiképpen, fenn tudják tartani magúikat. Legnagyobb meglepe­tésükre a községi jegyző most azt mondja, botgy egyelőre parcellázás nem történik, de a pénzt senki: se vegye ki, mert az, aki a pénzét kiveszi, a későbbi paircelláizásnál elveszti az igényét. A községi elöljáróságnál fekisaik tehát 17.000 pengő! Mégegyszer hangsúlyozom: olyan emberek 17-000 pengője, akiknek mia a betevő falatjuk is alig van meg; s ezek az emberek munkában is alig tudnak elhelyezkedni, mert azon a környéken munkaalkalom neim igen van, a földnek nem tudnak a birtokába jutni és ha a pénzt kiveszik az elöljáróságtól, akkor elvesztik a későbbi parcellázásira a jogukat­Utánajárván a dolognak, megállapítottam azt, hogy a földmívelésügyi minisztériumi ebben neimi hibás, mert nem történt más, (mint az, hogy a jegyző, valószínűleg a gazdasági fel­ügyelő tanácsára hirdette ki, hogy újabb par­cellázás lesz, a nélkül, hogy a földmávelés-

Next

/
Thumbnails
Contents