Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-316

Az országgyűlés képviselőházának 316. ülése 1938 május 19-én, csütörtökön. 47 mert e szerint nem történhetik meg, hogy a vádlottnak egyébként alapos panasza pusztán formai okokból utasíttassák el. A javaslat 12. %-B. akként rendelkezik, hogy ez a törvény nem érinti az 1930 : III. te. 94. és 98. §-ait. Ez is helyes rendelkezés. Ugyanis a most idézett törvényhelyekben meghatározott bűncselekmények tárgyában, mint például a kémkedés és hasonló természetű más cselekmények, ezidőszerint a katonai bíróság ítélkezik, még abban az esetben is, ha ezeknek a cselekményeknek valamelyikét polgári egyén követi el. Helyes ez az intézkedés pedig azért, mert ezeknek a cselekményeknek az elbírálása tekintetében a katonai bíróság sokkal nagyobb szaktudással rendelkezik és nagyobb gyakorlata van, mint a polgári bíróságnak és állami érdek az, hogy e cselekmények tárgyában végső fokon e bíróságok ítélkezzenek, nem pedig a polgári bíróság. Végül a javaslat 13. §-a kimondja, hogy n leendő törvénynek visszaható ereje nincs. Ez is helyes intézkedés, mert bárki is csak olyan cselekmény miatt büntethető és vonható bűnvádi úton felelősségre, amely cselekmény elkövetésekor tudta, vagy tudnia kellett azt, hogy ennek a cselekménynek mik lesznek a következményei. (Rupert Rezső: Ha az ellenkező volna benne, az ellenkezőt dicsérné.) > önnek nem válaszolok semmit, (Derültség jobbfelől.) ön nem létező egyén! (Rupert Rezső közbeszól.) Vagy én beszélek, vagy pedig Rupert. Mikor ön beszélt, akkor én mindig hallgattam, (Dinnyés Lajos: Jól tette! — Egy hang bál felől: Ki elnököl itt tulajdonképpeni) mert nem tartom érdemesnek önt arra, hogy közbeszóljak. Elnök: Kérem Surge th képviselő urat, méltóztassék az elnöki jogokat az elnök kezében hagyni. (Rupert Rezső: En egy szót sem szóltam. — Elnök csenget. — Horváth Zoltán: Most nem elnököl.) Surgóth Gyula: Én nem elnökölök, de nagyon unom már ezt a sok bogarat, amely itt röpköd. Ezekben voltam bátor kellő rövidséggel és teljes tárgyilagossággal ezzel a javaslattal kapcsolatban a magam szerény véleményének kifejezést adni és egyidejűleg megindokolni azt, hogy a javaslat minden rendelkezését miért tartom a legteljesebb mértékben helytnllónak. (Rupert Rezső: Közben megváltozott!) Mi szilárdan ragaszkodunk Magyarország ezeréves alkotmányához, ennek rendjéhez és e rend legfőbb őréhez, a kormányzó úr őfőméltósága magas és fenkölt személyéhez. (Éljenzés a jobb- és baloldalon és a középen. — Rupert Rezső: Ebben egyek vagyunk!) Mi tántoríthatatlan hittel s hűséggel állunk az ő oldalán es teljes erőnkből támogatjuk őt .életünk utolsó lehelletéig, utolsó csepp vérünkig. A kifejtett okoknál fogva, meg a kormány iránti teljes bizalomból a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Eluök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Alföldy Béla. Elnök: Alföldy Béla képviselő urat illeti a szó. Alföldy Béla: T. Ház! Azt hiszem, hogy — miként előttem szólott képviselőtársam is hangsúlyozta, — nincs ennek az országnak olyan józanul, öntudatosan és hazafiasán gon•KÉPVISKLÖiHÁZl NAPJJÓ XIX. dolkozó polgára, aki ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot ne üdvözölné örömmel és nincs — mert nem is lehet — ennek az országnak olyan keresztény, nemzeti alapon álló bármennyire jobboldali társadalmi szervezete sem, amely ne fogadná megnyugvással ezt a javaslatot. (Ügy van! Úgy van! balfelől.) Mindannyian teljes tudatában vagyunk annak, hogy az állami és társadalmi rend felborulásának nem lehetne más következménye, mint egy véres polgárháború, ez pedig nem vezetne máshoz, mint ennek az ezeréves országnak tökéletes pusztulásához, teljes és végleges elveszéséhez. (Úgy van! Úgy van! a jobb- és a baloldalon.) y Arról is meg vagyok győződve, hogy ha a kormány minél előbb megoldja mimiazokat a gazdasági és szociális kérdéseket, amelyeket a miniszterelnök úr beszédeiben anynyira kihangsúlyozott s oly behatóan ismertetett, és ha ez a kormány végre elhatározó lépéseket fog tenni olyan irányban, hogy a vagyon és a jövedelem igazságosabban oszoljék meg, s ha mindezek révén ez az ország végre valóban a humanizmus, a szociális béke és igazság országa lesz, akkor ezeknek az »öttagú különtanácsoknak« a bíráskodására nem is fog sor kerülni. (Rupert Rezső: Ügy van! Bár csak már ott volnánk!) Mégis, minthogy minden eshetőségre fel kell készülnünk és minthogy mégis elkövetkezhetnek váratlanul is válságos idők és 'eseményeik, amelyeknek pedig szeretnénk nyugodtan és kellőképpen felvértezve elébük menni, ezért szükségesnek tartanám, hogy ezeken a büntetőjogi rendelkezéseken túl a tisztelt kormány teljes erővel támogassa azokat a hazafias szervezeteket, amelyek íkülönösen nehéz és válságos időkben az állami és társadalmi rend biztosítása céljából alakultak és amelyekre a kormány ilyen nehéz és válságos időkben mindenkor száz százalékig számíthat. Ezek az egyesületek, illetőleg szervezetek, a Frontharcos Szövetség, a Magyar Országos Véderő Egyesület, vagyis a Move, és az ifjúsági szervezetek. Bármenynyire is nem találkoznak ezek a megállapításaim minden oldalról helyesléssel, mégis kénytelen vagyok ismételten hangsúlyozni, hogy nagy történelmi időkben, amikor esetleg a magyar haderő a maga teljes egészében másutt lesz lekötve, igenis, a mögöttes országrészekben az állami és társadalmi rend biztosítása tekintetében ezekre a szervezetekre rendkívül nagy feladat fog hárulni. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) Ha ezek a szervezetek nem volnának meg, meg kellene őket teremteni. Teljesen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy ám legyenek ezek a szerveze tek, de napi- vagy pártpolitikát ne vigyünk bele ezeknek a szervezeteknek életébe. Azt sem lehet azonban letagadni, hogy ezeknek a szervezeteknek nemzetnevelő és nemzetvédelmi szempontból, mint már említettem, különösen nehéz időkben rendkívül fontos szerepük lehet. Aki annakidején végigélte az 1918-as úgynevezett »őszirózsás« forradalmat, az keservesen láthatta és tapasztalhatta, hová süllyed egy nemzet, ha társadalma kellőkép nincsen megszervezve. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) A magam részéről sokkal szívesebben vettem volna ezt a javaslatot, ha az állami rend megóvása végett hozott büntetőjogi rendelkezéseken felül ebbe a javaslatba bevétettek volna az állami érdekek és értékek védelmét célzó büntető szankciók, illetőleg büntetőjogi rendelkezések is. Értem ez alatt azt, hogy