Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-326

Az országgyűlés képviselőházának 326. nek levezetése céljából. Amennyiben ezt a há- i rom övcsatornát a közeljövőben megépítenék, a csatornamelletti gazdák abba a helyzetbe kerülnének, hogy az évről évre visszatérő ká- ; roktól, amelyek a mezőgazdaságot azáltal érik, hogy a csatorna ezeket a területeket elárasztja, mentesülnének. Abban a reményben, hogy szociális szempontból is, nemcsak a termelés fokozása szempontjából a földmívelésügyi miniszter úr ezeket a főcsatornákat mielőbb meg fogja építtetni és kellő fedezetet fog találni ezeknek az építkezéseknek céljaira, ezt a címet elfogadom. Ezekkel a csatornákkal kapcsolatban a múltban, tekintettel, airra, hogy az ártéri járulekok fizetését felfüggesztették, igen nagy hátralékok gyűltek össze. Mivel ezzel kapcsolatban . a kormánybiztos a közgyűlés beleegyezése nélkül igen nagy kölcsönt vett fel, aimieiy most az erdekeit gazdákat nyomja ési ezek az ártéri járttiiDekok is igen nagy összeget ítésznek ki és súlyosan nyomják a gazdákat, a csatorna kérdésiét ebben a tekintetben is föltétlenül rendezni kell es l/e kellene venni a gazdákról ezeket a súlyos összegeket, amelyek ia csatornáival érintett es erdekeit gazdákat sújtják. Ablbam a reményben, hogy ez a kéirdiés is megoldást nyer, imtint az előbb mondottam, a cknet elfogadom. Elnök: Szólásra következük? Csikvándi Ernő jegyző: Dinnyés Lajos! Elnök: Dinnyés Lajos képviselő úr nincs jelen, felszólalása töröltetik. Csikvándi Ernő jegyző: Tfolnay-Kniefély Ódon. Tolnay-Knefély Ödön: T. Képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a címhez szólnék, megragadjam az alkalmat erről a helyről is, hogy a miniszter úrnak mai beszédéhez egész gazdaszívemmel, büszkeséggel és örömmel gratuláljak és arról ibizitosíthassaimi, hogy ha azokat a célkitűzéseket, amelyeket mai Programmjáíban hangoztatott, valóra is fogja váltani, as (egész gazdatársadalmat maga mögött fogja találni és az a legniaigyioibb hálával és elismeréssel fog nyilatkozni a miniszter úrról annál is inkább, mert meg kell állapítaníunlk, hogy a gazdák eddig ebiben az országiban harmad- és negyedrendű szerepet töltöttek he. (Esztergályos János: Ezt aztán igazán nem lehet mondain! !) Ezt igenis elmondhatjuk. Sőt ötödrendű szerepük volt! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Tessék' megnézni a költségvetést rögtön látja képviselőtársam, hogy hányadrendű szerepünk volt. Ott kezdődik a dolog elsősorban a dotációnál, (vitéz Pataesi Dénes: A teher túlságosan a miénk volt, csak a jólét másoké. — Esztergályos János: Tíz év óta egyébről sem volt szó, mint a gazdák megsegítéséről!) A miniszter urat erőskezű embernek ismerjük és reméljük, hogy ezeket a célkitűzéseket, amelyeket hangoztatott, valóra is fogja váltatni. A címhez szólva, bár nemrégen a miniszter úrtól &gy küld ötts égj arás alkalmával kaptunk már elutasító választ a Sió hajózhatóvá tételére vonatkozólag, mégis kénytelen vagyok innen is felhívni a figyelmet arra, hogy miután ennek a csatornának hajózhatósága négy vármegyét, sőt közvetve az egész Dunántúlt érinti, találjon módot arra, hogy legalább az első etap, az első fok, a siófoki zsilip, amely négymillió pengővel megvalósítható, a közeljövőben megépíttessék, mert e nélkül a Dunántúl túlnyomó részén a Siónak komoly és célraülése 1938 június 9-én, csütörtökön. 513 vezető hajózhatóságáról neszelni sem lebet. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Duna szabályozása folytán problémát jelentenek a holt Duna-ágak a Duna mentén. Felhívom a figyelmet arra» hogy a tolnai holtduna, amely mintegy 15 kilométernyi hosszúságban terül el, nyáron annyira le szokott apadni, hogy egészségileg veszélyezteti az egész községet. Énnek valami úton és módon friss vízzel való ellátása parancsolóan szükségesNagyon kérem a minisizter urat, vizsgál tassa meg szakközegeivel ezt a lehetetlen állapotot, amely Tolnánál keletkezett és találjon -módot arra, hogy az' megoldódjék. Miután kétségtelennek találom, hogy a költségvetésibe a Sióra felvett 30.000 pengő olyan kevés, hogy a célnak nem is felelhet meg, ezt a költségvetési címet nem fogadom el. Elnök: Kíván még valaki a címhez szólni 1 (Takács Ferenc: Fel vagyok írva!) TessékTakács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T- Ház! A címmel kapcsolatban szóvá kívánom tenni az ármentesítő társulatok dolgát. Annak idején, amikor az ármentesítések folytaik, a gazdák, az érdekelteik joggal lehettek abban a hliszemiben, hogy azok a terhek csak átmeneti terhek lesznek és azután, ha a csatornákat megépítették, a terheknek egy jelentős részétől megszabadulnak, csak (bizonyos fenntartási költségeiket kell majd viselniük. Ezzel szemben az a sajnálatos helyzet, hogy a terhek változatlanul a nyakukban maradtak, miért aiz ármentesítő társulatok átalakultak hivatalokká, a helyett, hogy az érdekelték, -minit autonóm szervezetek, maguk gondoskodnának annak a csekély lkáé adminisztrációnak fenntartásáról, amely ott szükséges. Az ármienteisítő társulatok általában átalakultak hivatalokká, nagy adminisztrációt tartanak, nagy adminisztrációs költségekkel dolgoznak és hangsúlyozom, változatlanul megnnaradtak az árnientesítési járulékok. Még talán ahol tiszai gátakat emeltek, bizonyos mértékig érthető volt ez, egyáltalában nem! érthető azonihan ott, abol csak egy kisebb csatorna építéséről vam szó. Az ármentesítési társulati járulékok leszállítását követelem tehát erről a helyről- Meg kell végre már szabadítani az

1 érdekelteket ezektől a súlyos terhektől. Azonkívül szóvá teszem itt azt, hogy az ármentesítő társulatok legtöbbször nagyon rosszul díjazzák munkásaikat, pedig azok a munkálatok, amelyeket ott elvégeznek, tavaszszal és ősszel, amikor a mezőgazdaságban vannak bizonyos szünetek, nagyon is szükségesek a mezőgazdasági munkások részére. Viszont joggal megkövetelhetik, hogy ha a magas járulékokat fizetik az érdekelt birtokosok, legalább az ott foglalkoztatott munkások megfelelően legyenek díjazva. Áz öntözés kérdésével kapcsolatosan az általános tárgyalásnál is említettem, hogy bizonyos mintatelepek létesítésére van szükség. A költségvetésből azt látom, hogy az öntözés fejlesztésére mindössze 50.000 pengő áll rendelkezésre. Ez az összeg túlságosan csekély, ha a nagy célt nézzük. Azonkívül meg kívánom említeni és fel kívánom hívni a miniszter úr figyelmét arra, hogy HódmezővásáriJielyen is tervbevették egy ilyen öntözőmű létesítését, ilyen szivattyúmű megépítését. Ezeket a munkálatokat eddig nem rendelték el, pedig hivatkozhatom arra a köztudomású tényre, hogy Hódmezővásárhelyen egészen kis gazdák, apró törpebirtokosok foglalkoznak már öntözéssel