Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-316

46 Az országgyűlés képviselőházának 316. ülése 1938 május 19-én, csütörtökön. zető emberei voltak Courbet, Dombrowski, Jourde, Cluseret, Blanqui, Desleeluze, Vermorel, Millière, Benőt, Rössel, Eudes, Pyat, Ferré Teofil, Raoul Rigault, Grousset, Bourgeois, Varlin, Lefrançais, Gam bon, Mèlin es Vermerseh. Tessék utánam mondani! (Derültség és éljenzés. — Rupert Rezső: Egész életében ezt tanulta!) Az eredmény pedig volt Darboy-nak, Párizs érsekének, Cbaudey Gusztáv párizsi polgármesterhelyettesnek megÖle tése, a dominikánusok kolostora tagjainak felkoncolása, a Haxo-utcai mészárlások, a Tuilleriák, a Városháza és a Palais Royal elhamvasztása, számos műkincs megsemmisítése és ezer meg ezer hazafi meggyilkolása. Ez a rémuralom olyatén módon ért véget. hogy Thiers Adolf francia elnök intervenciójára a poroszok 120.000 főnyi francia katonaságot bocsátottak el a hadifogságból, ezekkel támadta meg MacMahon tábornagy és Gallifet tábornok 1871 május 23-án a kommünt és május 29-én esett el az utolsó barrikád. Ami 'most már a magyarországi kommünt illeti .. • (Közbeszólás a középen.) Az későibib volt, amikor a mezőn agyonlövette azt a 280 embert. Ami 'most már a imagyiaroirszági koimmümt illeti, azt 1919 március 21-én proklamálták. Ennek a rémuralomnak, amelynek első dolga volt a magyar 'haza megtagadása, bárom fő ^vezetősizerve volt- Az első a népbiztosok tanácsa, ez volt a kormány, a második a munkások, katonák és földművesek tanácsainak országos gyűlése, ez volt a törvényhozó testület és a harmadik a forradalmi törvénytsizék. ez volt a bíróságEz a rémuTalom is a 'hazafiak kiirtásával kezdte meg a tevékenységét. Ezt ia munkát az úgynevezett terrorcsapatok végeztéik, amelyeknek élén állottak Gserny József, Szamuelly Tibor, Korvin-Klein Ottó és még mások, A vérengzések két helyen folytak, éspedig egyfelől Dunántúl, másfelől a Tiszántúl. Ennek voltak az erediméinyei azután a szolnoki és fcaloesai vérengzések és a Budapesten véghezvitt vérengzések, amelyeknek áldozatául esett többek között Návay Lajos, a képviselőház

1 elnöke éis a két Hollán államtitkár is. Itt Budapesten ezek a vérengzések két helyen folytak, egyfelől a Batthyány, palotában, másfelől pedig itt a parlament épületének a pincéjében,^ éspedig az alatt, mialatt a munkások, katonák és földmívesek országos gyűlése e 'helyütt ülésezett és így ezek a vérengzések minden kétséget kizárólag ennek a testületnek tudatával, beleegyezésével és hozzájárulásával követtettek el. (Mozgás. -'- Halljuk! Halljuk! — Rassay Károly: Csak nyugodtan!) Ez volt a, kommün működésének egyik oldala. Másik része ennek a ^működésnek az volt, hogy március 25-én megjelent rendelet szerint az összes háizak köztulajdonba mentek átEn mindjárt a kommün proklamálását követő napon távoztam (hivatalomból és .csak > à kouimün bukása után augusztus bávában jelentkeztem felettes hatóságomnál, ahol azt az utasítást kaptam, hagy foglaljam el hivatalomat- (Rupert. Rezső: Miniket meg becsuktak!) Most is borzalommal gondolok vissza; arra az időre, amikor nem volt haza. nem volt kenyér, nem volt tisztesség, nem volt; becsület. Ebből többet nem kérek. Éppen az ilyen eredmények bekövetkezését van hivatva, megakadályozni ez a törvényjavaslat és én azt hiszem, hogy az előadottakban kellőképpen megokoltam azt, hogy ez az ötödik helyen megjelölt bűncselekménv milyen veszélyes az állam rendje szempontjaiból. A hatodik helyen állnak azok a bűncselekmények, amelyek robbantószer, vagy robbanóanyag előállításával, tartásával és ' felhasználásával követnek el, (Dinnyés Lajos: Matuskaszakasz!) úgyszintén az ezzel és az előbbiekkel kapcsolatos bűnpártolás. Ezekét a cselekményeket a javaslat 1. §-a kiveszi a rendes bíróság hatásköréből és akként rendelkezik, hogy ezeket egy öttagú állandó bírói tanács hatáskörébe utalja, még abban az esetben is, ha ezek a cselekmények sajtó útján követtettek el. Ez igen helyes rendelkezése a törvényjavaslatnak. Ezek a cselekmények, mint érintettem volt, az állami rendet a legjobban veszélyeztetik, ezeknek elbírálása speciális szaktudást kíván meg és ötös. tanács mellett feltétlenül megvan a garancia arra, hogy az ítélet sokkal megnyugtatóbb és a tévedés jobban ki van zárva, mint egyébként. A 2. § szerint a királyi ítélőtábla elnöke állítja össze e bűncselekmények tárgyában az ítélőibíróságot. Ez is 'helyes rendelkezés. A királyi ítélőtábla elnöke ugyanis a legjobban ismeri az alatta működő bírák egyéniségét, jellemét, képességeit és így minden kétséget kizáróan ő a leghivatottabb tényező annak megítélésére, vájjon ezeknek a cselekményeknek elbírálására kik a leghivatottabbak. A javaslat 4. §-a megváltoztatja az ezekre a bűncselekményekre eddig megállapított büntetést és az államfogházbüntetést börtön- és fegyházbüntetésre változtatja át. Ez is helyes rendelkezés, mert e cselekmények elkövetői semmiféle kíméletet nem érdemelnek, ezekkel I szemben a legszigorúbban kell eljárni, mert j ezek cselekményükkel voltaképpen hazájukat ! tagadják meg*; sőt szerény véleményem szerint } még az ekként megállapított büntetés is túl! enyhe, mert annak, aki a hazáját megtagadta, ! vagy megtagadja, csupán csak egyre van és j egyre lehet igény jogosultsága és ez a halál. Az 5. §. büntetni rendeli azt a szervezkedést vagy. mozgalmat, amelynek célkitűzése a fennforgó körülményektől megállapíthatóan az állami rend felforgatására irányuló veszélyt rejt magában. Ez is helyes rendelkezés, mert az ilyen mozgalmak nagyon káros kövérkezményűek lehetnek és ez a rendelkezés ezeket a káros következményű mozgalmakat csírájukban fojtja el. Ami már most a javaslat 6—11. §-ait illeti, ezek a mikénti eljárást szabályozzák, sőt gyorsítják is az eljárást, mert kihagyják, mellőzik a vizsgálat és a vádtanács intézményét,^ s ennek jog- és hatáskörét a királyi ügyészség és egy öttagú tanácsra ruházzák át. Úgyszintén mellőzik az ítélőtábla bíráskodását is és akként intézkednek, hogy ezek ellen az elsőbírósági ítéletek ellen közvetlenül a Kúriához van helye isemmiségi panasznak. Ez helyes rendelkezés, mert a megtorlásnak csak abban az esetben van elrettentő hatása, ha minél gyorsabban következik be, másfelől pedig ezeknek a cselekményeknek tárgyában eddig is, a jelenleg fennálló bűnvádi perrendtartás szerint is az utolsó szót a királyi Kúria mondja ki. Ugyancsak helyes ezeknek a szakaszoknak az a rendelkezése, amely szerint a királyi Kúria a semmiségi panaszt nem utasíthatja vissza. Mit jelent ez más szóval, t. Ház! Más szóval ez annyit jelent, hogy a királyi Kúria érdemben tartozik felülvizsgálni a panaszt és csak akkor utasíthatja el, amennyiben alaptalannak találja. Ez a rendelkezés tehát minden kétséget kizáróan a vádlott érdekeit védi,