Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.
Ülésnapok - 1935-326
528 Az országgyűlés képviselőházának 326, ezekre a fahasználati kihágásokra addig, míg ezek a törvényt népies nyelven magyarázó nyomtatások meg fognak jelenni, akkor, amikor az áthágás oka a 'birtokos tájékozatlansága. Még más gondolatokat is fel kívánok vetni az 1935-ös erdőtörvénnyel kapcsolatban, mely más vonatkozásban is módosításra, kiigazításra szorul. A legeltetés kérdésében az új erdőtörvény 11. §-a úgy rendelkezik, hogy a legeltetés csak a tulajdonos saját állatállományára és annak az állatállománynak a legeltetésére terjedhet ki, amelyet az alkalmazott illetményként tarthat. Kerületemben és több w szomszédos bakonyi—dunántúli kerületben előfordul az, hogy sok szomszédos kis erdőparcella fekszik egymás mellett, amelyet több kisbirtokos birtokol. A törvény merev rendelkezése szerint ezek a kiserdőbirtokosok kénytelenek minden egyes parcellán külön pásztort tartani. Ez teljes lehetetlenség, itt a törvény nem számol a gazdasági körülményekkel. Legyen szabad a magas földmívélésügyi kormány figyelmébe ajánlani azt, hogy ki kellene többi közt a törvényt egészíteni egy oly rendelkezéssel, hogy ilyen esetekben területileg összefüggő erdők tulajdonosai a legeltetés gyakorlására az erdőrendészeti hatóság előzetes engedélye mellett társulhassanak. (Helyeslés.) Olyasféle rendelkezésre gondolok, amilyent a törvény 301. §-a alkalmaz, amely szerint területileg összefüggő erdők tulajdonosai érdekeik szakszerű kezelése céljából erdőgazdaságilag közösséget alakíthatnak, s ez a közösség állami kedvezményeket is biztosít. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik Mózes Sándor képviselő úr. (Kovács Sándor, a kőszegi új képviselő a terembe lép. — Élénk taps Í» középen.) Mózes Sándor. T. Ház! A miniszterelnök úr a miniszterelnöki tárcával kapcsolatban elmondott beszédéiben hangsúlyozta, hogy legfontosabbnak tartja az országos termelés^ fokozását. A mezőgazdasági termelés fokozásával van kapcsolatban az; ország fásítási kérdése is. Az ország fásításáról, mint jelszóról már évek hosszú sora óta állandóan hallunk, de úgy látjuk, hogy a gyakorlatiéletben 'a fásítást nem viszik keresztül tervszerűen az országban. A fásítás kérdését Mayer János földmívélésügyi minisztersége alatt propagálták és meg is indult bizonyos fásítás az országban, azonban jellemző, hogy maga a volt földmívélésügyi miniszter úr sem gondoskodott arról, hogy a saját kerületében fásítsanak és az utak mentén fákat ültessenek. A közelmúlt években többször jártam az ő volt kerületében és arra a szomorú tapasztalatra jutottam, hogy az utak mentén semmiféle fa nincsen, már pedig az ország minden [rendelkezésre álló szabad területét fákkal kellene beültetni, amint azt kültöldön is látjuk. Vannak olyan vidékek, ahol ezr már megvalósították, akadunk olyan j.irásokra és megyékre, amelyeikben azi utak mentén^gyümölcsfákat találunk s így az illető járásnak vagy megyének ebből nagy jövedelme van. Ha most azokat a költségeket nézzük, amelyek a földmívélésügyi minisztérium tárcájában erre a célra elő vannak irányozva, akkor meg kell állapítanunk, hogy a minisztérium érdeklődése csökken az erdészet és a fásítás iránt, mert ahelyett, hogy nagyobb- összegek lennének előirányozva ezekre a célokra, 26.000 pengővel kevesebbet fordítanak a jövő kölrségvetési évben ezekre a nagyjelentőségű kérdésekre, pedig a földmívélésügyi minisztériumnak feltétlenül érdekében áll, hogy mielőbb csökkentse a fabehozatallal kapcsolatos ikiadáülése 1938 június 9-én^csütörtökön. sokat, amelyek igen súlyos terhet jelentenek minden évben a magyar közgazdasági életre. A múltban történtek már kísérletek azoknak a területeknek a befásítására, amelyek alkalmasak erre a célra, s ha az ember vonaton utazik, sokszor órák hosszú során keresztül látja ezeknek a kísérleteknek szomorú eredményeit, mert minden szakértelem és szaktudás nélkül történtek ezek a fásítások; az országutak mentén rendelkezésre álló területeket ugyanis ágy igyekezték befásítani, hogy csak egy ásószélességnyire és egy ^ásómélységnyire ástak be a földbe Ü azután tízezerszámra ültették be a fákat, amelyek azonban természetesen, az első száraz év után elszáradtak. Ha erdősíteni akarunk, akkor először a talajt kell megfelelően előkészíteni és nemcsak egy ásómélységnyire kell megdolgozni a földet, hanem rendesen meg kell forgatni, hogy a friss csemete gyökérzete a talajban meg is tudjon erősödni. A fásítás és az erdősítés keresztülvitelére különösen az a nagy homoktenger alkalmas, amely. Pest megye déli részében, Kiskőröstől lefelé terül el; itt igen nagy terület van teljesen műveletlenül, sem szőlővel, sem gyümölcsfákkal vagy egyéb fákkal nincs beültetve, azt lehet mondani, homoksivatag az egész terület. Ezt a homoksivatagot feltétlenül be kellene fásítaniEz szociális érdeketis szolgálna, mert igen sok embernek teremtenénk fásítással kapcsolatban munkaalkalmat. Mivel a földmívélésügyi minisztérium részéről nem látok kellő érdeklődést ebben a kérdésben, a címet nem tudom elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Gaal Olivér jegyző: Dinnyés Lajos! Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Amikor az elmúlt évtizedben nagy beruházási láz fogta el az országot és nyakra-főre építettünk, akikor együk főtéma és egyben jogos kritika tárgya a lillafüredi Palotaszálló építkezése volt, amelyről állaindóan csak rosszat hallottunk. Most már rosszait is láthatunk a Palotaszállóval kapcsolatban, nevezetesen (Egy hang balfelől: Üres!) függetlenül attól, hogy üres, olyan roezszul van megépítve, hogy a tetőszerkezet beázik, a vakolat hull és semmi más, mint Mayer János volt földmívélésügyi miniszter úr üvegből önjtö'tt képe világít le a nézőre, egy kis derűt hozva éhbe a szomorú könnyez étbe. Tudomásom és értesülésem szerint az állami erdészet keretébe tartozik a Palota-szálló kezelése is, de a legszorgosabb kutatás ellenére sem sikerült a lillafüredi Palota-szállónak még a nevét siem felfedeznem a költségvetésb'Vn, eltemben a zárszámadásokban annál gyakrabban szerepel, »mint ráfizetési tétel a lillafüredi Palota-szálló, mindig az óv végén jelentik bé, hogy ráfizettek a Palota-száilóra. (Müller Antal: Miért nem adják bérbei) Erre akarok rátérni, t. képviselőtársam. Ha nem csalódom, a mosltani költségvetés második címénél, a dologi kiadásoknál van előirányozva valami 109.900 pengő berendezések és felszerelések pótlására. Valószínűleg ebiből az összegből fedezik részben a deficitet. Ez egy vendéglői üzem, már pedig lehetetlenség, hogy az állam bürokratikus nehézségei mellett egy üzemet, egy szállodát vezetni lehessen. (Csoór Lajos: Ráfizetéssel lehet!) Ez tisztára lehetetlenség. Erre az üzemre folytonos ráfizetések vannak. Ha nem volna jelentkező bérlő, akkor azon az alapon, hogy még sem lehet bezárni, vagy lerombolni a szállodát, magyarázat volna rá, de tudomásom szerint bérlő igenis akadt a Palota Szállóra, aki hajlandó lett volna ibérbe kivenni (Csoór Lajos:
