Képviselőházi napló, 1935. XIX. kötet • 1938. május 18. - 1938. június 17.

Ülésnapok - 1935-316

Az országgyűlés képviselőházának 316. tóztatik értelmezni, akkor mégis legalább t. miniszter úr az indokolásban, vagy pedig magának a törvényjavaslatnak a szövegében kellett volna errevonatkozólag bizonyos megszorítást tenni, vagy bizonyos célkitűzést megjelölni. Azonban itt ebben a javaslatban egyszerűen csak arról van szó, hogy minden a jóváhagyástól van függővé téve és a jóváhagyásra a belügyminiszter úrnak van joga. T. Ház! Azt is mondotta a belügyminiszter úr, hogy egyesületi jogunkat nem akarjuk most ezzel a javaslattal szabályozni. Ez természetes, hiszen nem kódexet tárgyalunk, amelyik az idevonatkozó egész jogmezőt most azonnal itt szabályozni kívánná. Ezt is megértjük, azonban mégis azt látjuk, hogy egy olyan végtelenül fontos jog, amelyik idáig nem korlátlanul adatott meg a belügyminiszter úrnak, ezúttal a törvényjavaslat erejéné] fogva korlátlan terjedelemben adatik meg, Senki nem kívánta azt, amit a belügyminiszter úr említett beszédében, hogy 30, helyesebben 40 napon belül nyilatkozzék és amennyiben nem nyilatkozik, azonnal engedélyezettnek tűnjenek fel az illető egyesületi alapszabályok. Ilyen kérést tudomásommal senki sem terjesztett elő. Készséggel koncedálom, hogy a belügyminiszter úrnak legyen meg az a joga, hogy felülbírálja az összes egyesületeket, felülbírálja ezeket a társaságokat a legteljesebb mértékben, egyedül az a kérésem, hogy adassék meg az alkotmányjogi garancia, hogy ha mindjárt halasztó hatállyal is, de sméigis pamasznak legyen îielye. Ha mi a múltban nem láttunk volna példákat arra, hogy _ politikai szempontok szerint bírálja el a minisztérium a kérdést, (Ügy van! a balközépen.) ha nem láttuk volna azt, hogy a salus rei publicae-nek vannak... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a szakasz tárgyához közeledni. Meizler Károly: Pontosan a szakasz tárgyához szólok. (Egy hang a jobboldalon: Mellé lő!) Amennyiben az igen t. elnök úr korlátozni kíván felszólalásomban, elállók a szótól. (Zaj a jobboldalon. — Csoór Lajos: Nem is lehet beszélni, ha az ember nem fejtheti ki álláspontját! — Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki

r szólni? (Csoór Lajos szólásra jelentkezik.) Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Ház! Abban a reményben, hogv nem járok úgy, mint Meizler t. képviselőtársam, én is bátor leszek hozzászólni a szakaszhoz. (Buchinger Manó: Meizler visszavonult!) Nem fogunk visszavonulni, szó sincs róla. (Meizler Károly: Hogy ki fog visszavonulni, az majd ki fog derülni!) Mi ezzel a szakasszal kapcsolatban alkotmányos garanciát kérünk. Miként múlt felszólalásomban is voltam bátor jelezni, nem vagyunk csorda-emberek, hanem individiumök vagyunk és így nekünk az az alkotmányos megnyugvás kell, hogy bennünket nem érhet jogsérelem politikai okokból, nem érhet jogsérelem azért, mert esetleg nem tetszik a hajunk vagy az orrunk. Ezért kívánjuk mi, mélyen t, belügyminiszter úr, a Közigazgatási Bíróság felülbírálási jogát, ezért akarunk annak panaszjogot adni, hogy a magyar alkotmány fejlődési vonalába bele; essék a kormány rendeleti joga és intézkedési lehetősége. T. Ház! Vtan tazombian a kérdésinek másik oldala is. A szakasz második bekezdése azt mondja, hogy a minisztérium elkobozhatja az egyesületek vagyonát és ezt közjótékonysági célokra fordíthatja. Lehetnek egyesületek, ameülése 1938 május 19-én, csütörtökön. 37 | lyeknek százezer és millió pengős vagyona van. Jöhet egy kormány, amely azt fogja mondani, i hogy elkobozza emniek, vagy annak az egyesületnek vagyonát, mert nem tetszik ez, vagy az, a I vagyont pedig erre vagy tarra iá célra fordítja. | Itt van például ta Keresztény Egyesült Liga, ! van 500.000 pengő vagyona és majd jön egy ! kormány, amelynek, nem tetszik ez ia liga, felj oszlatja és elveszi 500.000 pengőt kitevő viagyo1 nát, minden fellebbezési lehetőség nélkül. Mél' tóztassék figyelembe venni, hogy olyan nagy ; anyagi érdekek is foroghatnak kockán. Ha már nem számít az alkotmány, ha már nem számít az emberek megnyugtatásának szempomtja, aki koir legalább az anyagi vonatkozások számítsanak s ezek indítsák a kormányzatot arra, hogy járuljon hozzá a panaszjog-, a fellebbezési jog 1 megadásához. Hiszen, iha engem tíz pengőért beperelnek és elvesztem a pert, akkor is van fellebbezési lehetőség. (Felkiáltások a jobb- és '< a baloldalon; Nines!) Nem momdom, íioigy ez , helyes, nem mondom, hogy szaporítani kell a , bíróság munkáját, de a jelen esetben, amikor! bor rendűm értékekről, igen nagy erkölcsi és , anyagi érdekekről, jogos magánérdekekről van : szó, nem bízhatjuk az intézkedés jogát teljesen a kormány diszkrecionális hatásköréire. Én: mai gam is átestem egy példán. 1929-ben volt egy nagyon szépen fejlődött újságom, amely ellen 1 soha egyetlen sajtópör rnegindítvia nem volt, amely képviselt százezer pengős értéket és egyszer csak a Bethlen-kormányzat egyetlen intéz! kedéssel, minden indokolási nélkül, egyszerűen beszüntettél az egész újságot. Munkatársaim, : embereim kenyerüket vesztették, a vaigyon oda _ lett. Ez eigy példa, mely illusztrálja a helyzetet. (Felkiáltások a jobboldalon: Biztosan volt vaI lami ok!) Nekem azután nagyon drága pénzen kellett újból megvásárolnom egy lapot. Hasonló | az eset az egyesületeknél. Évtizedeken keresztül dolgoznak az emberek egyesületekben, áldoznak azokra, akciót rendeznek, minden tehetsé: güket és munkájukat befektetik abba, 'hogy az a jkis közület, amelyben társadalmi életűiket kiélik, biztos és szilárd alapokra helyeztessék, és akkor egyszerre jön egy kormányzat, iamelyinek | ez nem tetszik — amint például nem tetszett a szabadkőművesség, vagy nem tetszik majd a j Oheyra Kadisa vagy más egyesület — és egy\ szerűen konfiskálja az egész vagyont, azért, mert nincs lehetőség a fellebbezésre. Azok a szakaszok, amelyeket ez a javaslat tartalmaz, olyan tág értelmezésre adnak lehetőséget, hogy azokba mindent bele lehet magyarázni, különösen akkor, ha annak az osztályvezető1 nek vagy előadónak javaslata, akinek az indokolására van bízva a végrehajtás, sehol nem kerül felülbírálás alá. Tudjuk, hogyha ide, hozunk valamit a Házba és interpellálunk tízszer, százszor, vagy akár ezerszer, ennek a mai paralamenti rendszer mellett a legtöbb1 szőr nincs semmi eredménye a parlamenti fe, lelŐsségrevonás szempontjából. Én tehát nagyon kérem még egyszer a t. belügyminiszter 1 urat, — amint tegnap is voltam bátor mondani — ne méltóztassék ebből a kérdésből ka, binetkérdést csinálni és ^ tessék megérteni azt, , hogy mi nem ellenzékiségből, nem okvetetlen; kedésből szólunk a kérdés ilyen rendezése érj dekében a Házban, hanem azt szeretnők, hogy j rendet, nyugalmat, megnyugvást tudjunk az I országban mindazok között, akiket ez^ a jaj | vaslat érdekel. Kérem tehát annak a módosító javaslatnak elfogadását, amelyet a 3. §-hoz Hubay Kálmán képviselő lír és társai terjesztettek elő.